A Balaton nem pusztán a turisztikai forgalom 65 százalékát adó 10 helység, hanem 177 település alkotja, 250 ezer ember lakóhelye, és további 150 ezer fő második otthona.

A nyaralók jellemzően az északi partot Almáditól Tihanyig, a délit Siófoktól Balatonföldvárig vagy maximum Balatonszemesig ismerik, holott a vízparttól 3–5 kilométerre eltávolodva olyan csodás helyek találhatóak, mint például a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység, a Nyugat-Balaton, a Kis-Balaton, a Nagyberek vagy éppen a Somogyi-dombság – fogalmazott a VisitBalaton365 Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Princzinger Péter a Szabad Földnek adott interjújában kifejtette: egy reprezentatív felmérés szerint 100 magyarból 88 valóban a hőségre, a napsütésre, a strandra és a gumimatracra asszociál közkedvelt tavunkról, holott a Balaton valójában pompás borvidék és parádés élményeket nyújtó turisztikai térség.

A szocialista rendszer egyik hagyatéka lehet ez, hiszen a SZOT-üdültetésnek az volt a lényege, hogy a dolgozó nép fiai olcsón nyaralhassanak itt. Az infrastruktúra is erre volt berendezkedve: a vállalati üdülők zöme és a szedett-vedett kis nyaralók sem igazán voltak alkalmasak az őszi-téli tartózkodásra.

A nyolcvanas évek végéig tartó állapot sem fenntartható, sem versenyképes nem volt, és a helyi lakosok sem feltétlenül örültek a nyári zsúfoltságnak.

Szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy nem a szezon meghosszabbítása a cél – ami egyébként lehetetlen is –, hiszen a nyár elmúltával más arcát mutatja a Balaton az ide érkezőknek.

Az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben javult az infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala is. Megszűnt az a paradox helyzet, miszerint a látogatók azt mondták, „minek menjünk oda, hiszen úgyis minden zárva van”, míg a szolgáltatók meg azt hangoztatták „minek nyissunk ki, hiszen nem jönnek a turisták”.

Lassan egymásra talált a kereslet és a kínálat, és napjainkban már mindenki találhat egész évben a kedvére való és a pénztárcájának megfelelő élményt a Balatonnál.

Princzinger Péter szerint nem nagyon létezik más út, mint egy egységes Balaton-márka létrehozása.

Az a tapasztalat, hogy nagyobb régiók, térségek, amelyek természetföldrajzi és kulturális értelemben egységet alkotnak, könnyebben értékesíthetők egy márkanéven. Ha például megkérdezem a tréningjeinken, hogy ki tud kettőnél több városnevet említeni például a Garda-tó partjáról, nagy csend lesz, holott 24 település található ott. A Garda-tó nevet viszont mindenki ismeri. Tehát nem Balatonföldvár, Balatonfüred vagy éppen Szigliget a vonzó turisztikai termék, hanem maga a Balaton. A mi feladatunk, hogy a régiót egységében mutassuk meg és értékesítsük, aztán ha már itt vannak a vendégek, akkor jöhetnek a helyi részletek. Viszont az egyértelmű, hogy a minőségi szolgáltatás minden szereplő közös érdeke.

-fogalmazott az ügyvezető.

Beszélt arról is, hogy a Balatonnak van régiófejlesztési stratégája, márkastratégája, azt kell megvalósítani. Felállítottak egy egyeztető, koordináló testületet, egy állandó balatoni turisztikai kerekasztalt, amely lehetőséget teremt a központi és a helyi szintek közti kommunikációra, információcserére, egyeztetésre, a tevékenységek összehangolására.

Rendszeresen értékeljük a Balaton turisztikai forgalmát, és aztán erre reflektáló képzéseket, konferenciákat szervezünk, továbbá biztosítunk bizonyos média­meg­jelenést is. A már eddig is zajló munkát formalizáljuk, hiszen eddig is folytattunk online és offline kampányokat a belföldi kereslet ösztönzése céljából, számos tókörnyéki eseményt támogattunk, megjelentünk különböző turisztikai vásárokon, és népszerűsítettük a négy évszakos Balaton koncepció­ját. Ez a jövőben is így lesz.

-mondta Princzinger Péter.

Kiemelte: a balatoni régió egyik erőssége, hogy természetföldrajzi és közlekedési szempontból egységes rendszert alkot. A másik pedig, hogy páratlanul gazdag a térség turisztikai kínálata.

A Balaton egész évben változatos élményeket, izgalmas kikapcsolódást, színes programokat kínáló trendi hely aktív, bor-, gasztro-, kulturális és egészségturisztikai termékalappal.

A titok nyitja, hogy nem szabad ugyanazt várni a Balatontól a többi évszakban, mint amit nyáron nyújt. Ezt kell megmutatni a meglehetősen heterogén célcsoportoknak, hiszen a tó ugyanúgy vonzza a fiatalokat és az idősebbeket, mint a gyermekes vagy gyermektelen, esetleg többgenerációs családokat.

Változatosak az elvárások, de napjainkban már mindenki megtalálhatja a Balatonnál az ízlésének, igényének megfelelő kikapcsolódást. Nem telik el úgy az 52 hétből egy sem, hogy ne lenne a térségében 6-8 színvonalas rendezvény.

Úgy látja: egyre több balatoni szolgáltató törekszik az egész éves üzemelésre. A strandszezon lecsengését követően­ ősszel új, izgalmas időszak kezdődik: kiválóan lehet túrázni, kerékpározni, vitorlázni, elindulnak a bor- és gasztronómiai események, szüreti mulatságok, aztán a Márton-napi ludas vigasságok már átívelnek a karácsonyi vásárokig, a jégpályákig. Rengeteg szabadidősport-esemény is van ebben az időszakban. De ugyanez elmondható a tavaszi szezonról is

– fogalmazott Princzinger Péter

Fotó: Németh András Péter, Forrás: Szabad Föld