A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) az állami tulajdon 2019-es megjelenése óta intenzív fejlesztésekbe kezdett, ennek egyik fő eredménye négy új hajó – két komp és két katamarán – beszerzése, amelyek a kapacitást és az utasélményt is jelentősen növelik.

A BAHART beruházási kerete a korábbi évi 300-400 millió forintról a tízszeresére bővült. A vezérigazgatóval most arról beszélgettünk, hogy minőségi javítása hosszú távon is fenntartható módon növeli a térség turisztikai vonzerejét.

„Végre elindult az az intenzív fejlődés, amire nagyon nagy szükség volt” – mondta az Indexnek Veigl Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) vezérigazgatója, amikor a cég elmúlt éveinek változásairól beszélgettünk. A BAHART kezében jelentős infrastruktúra összpontosul: közel 20 személyhajó- és révkikötő, vitorláskikötők, telephely és egy jelentős hajóflotta – közel húsz személyhajó, hat komp, valamint ipari hajók is szolgálják a balatoni közlekedést.

Hosszú időn át kevés fejlesztési forrás jutott erre a komplex rendszerre, ám a magyar állam 2019-es tulajdonosi belépésével egy új korszak megkezdődött. Azóta intenzív fejlesztések folynak, kézzelfogható eredményei az elmúlt egy-két évben láthatóvá váltak. Ennek egyik legszemléletesebb bizonyítéka a négy új hajó beszerzése, amely új lendületet adott a balatoni hajózásnak.

„Két komp és két katamarán épült teljesen egyedi tervek alapján. A Balaton különleges adottságai ezt követelték meg”

– magyarázta Veigl Gábor. A tó sekély vízmélysége, a kikötők sajátosságai, a változó hajózási körülmények és a jellegzetes szélviszonyok mind-mind befolyásolták a hajók formavilágát és műszaki megoldásait.

Az új hajókkal jön a kapacitásnövekedés

„A hajókat úgy terveztük, hogy alkalmazkodjanak a felhasználói szokásokhoz, figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat, és persze az utasok kényelmét is.”

Különösen a kompoknál volt fontos a méretek optimalizálása: vízi úton kellett szállítani őket, át kellett férniük a Sió-zsilipen, így a szélesség szigorúan szabályozott volt, míg a hosszúságot a kikötők befogadóképessége határozta meg.

Ennek eredményeként a hajók hosszabbak lettek a korábbiaknál, több gépjárművet tudnak szállítani. A legizgalmasabb újítás a felső, körpanorámás fedélzet, ahol az utasok körbesétálhatnak, és élvezhetik a balatoni táj páratlan látványát. Sőt, a kormányállás körül sétálva meg is pillanthatják a parancsnokot munka közben, így közelebb kerülnek magához a hajózás művészetéhez.

A kompok útvonala változatlan: Szántódrév és Tihany között közlekednek – mondta Veigl Gábor.

„Négy kompunk volt eddig, amelyek 1961 és 1976 között épültek, vagyis nem mai darabok, bár folyamatos műszaki karbantartással tartottuk őket jó állapotban. Az új hajókkal jelentős kapacitásnövekedést értünk el, és időszerűvé vált a flotta megújítása is.”

A motorok a legmagasabb szintű környezetvédelmi normáknak felelnek meg, és mind gépkocsi-, mind kerékpárszállítási kapacitásban nagyobbak lettek a hajók. A számok magukért beszélnek: az elmúlt tíz évben a rév gépjármű- és személyforgalma közel 50 százalékkal nőtt, a kerékpárosok száma pedig több mint a duplájára nőtt.

A balatoni hajózás három legnépszerűbb célpontja Badacsony, Balatonfüred és Tihany, és a legforgalmasabb átkelőpont pedig a Szántód–Tihany rév. Az új hajókat azonban szezonálisan más, kevésbé forgalmas útvonalakon is lehet majd látni, például Balatonlelle, Balatonboglár és Révfülöp felé az ősz folyamán.

Az újdonságok értékük mellett többletforgalmat is generáltak: nagyon sokan keresik direkt az új hajókat, ahogy a nosztalgiahajókat is. Nemcsak a tavalyi évben, amikor először álltak forgalomba, hanem most, a második évben is. A 2024-es szezonban, amikor már teljes évadot jártak a hajók, a személyhajózás utasszáma 19 százalékkal nőtt, és ebben a legnagyobb részben az új hajók forgalomba állása játszott szerepet.

Érdemes itt egy kis kitérőt tenni, hiszen fontos tisztázni, hogy a BAHART közösségi tulajdonban áll: 75 százalékban a magyar állam a tulajdonos, a tulajdonosi jogokat pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja. A fennmaradó 25 százalékot pedig 21 tóparti önkormányzat birtokolja, olyan települések, ahol a kikötők működnek.

A keletkező eredmények is a cégben maradnak, és – ahogy az állami támogatás, úgy – a saját eredmény, valamint a saját források hasznosítása is mind hozzájárul a beruházási keretekhez.

„A korábbi években jellemzően éves szinten 300-400 millió forint volt a BAHART-ra rendelkezésre álló beruházási keret, most viszont ennek a tízszerese évente” –

emelte ki Veigl Gábor.

Ez azt jelenti, a 2020-as évtől kezdve, amikor a magyar állam ismét tulajdonosként lépett be a társaságba, 2026-27-ig mintegy 15-20 milliárd forintos beruházási érték jelenik majd meg a cégben, flottafejlesztés, rév-és személyhajó kikötők megújítása és digitális szolgáltatások formájában.

Fotó: BAHART