Kármán András: ez az igazságosság és a fejlődés költségvetése

A fejlesztési költségvetés, az összeállításakor arra kereste a választ a kormányra, hogyan lehet pénz egyszerre rendbe tenni az országügyeit, az életet az eddig magukra hagyott emberek jövőjének, és letenni a hosszú távú gyarapodás alapjait
- a törvényjavaslatot a Kármán András pénzügyminiszter költségvetéséről az Országgyűlésben, a 2027-es évi expozíciós vitában. hétfőn.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az idei lépésekkel megállapodtak a romlást, a jövő évi költségvetéssel megkezdhetik az építkezést. Kiemelte: a 2027-es költségvetés nem egy szűk csoportnak, hanem az ország egészének kedvez.
A fejlődés növeli az elosztható jövedelmet, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből - fogalmazott. Azt mondta, az előterjesztéssel azt kívánják megmutatni, hogy Magyarország újra működjön, és újra lehet emberséges.
A miniszter kiemelte: gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is mélypontra került országot örökölt meg a kabinet, ahol kormányváltás nélkül a tervezett 3,7 helyett 8,3 százalék lett volna a GDP-arányos hiány.
Ez tervezési pontatlanság volt, hanem a valóság eltitkolása - megjegyezte, megjegyezve, huzamosabb ideje nőtt a hiány, végül a gazdaság növekedése nem alatta maradt az európai átlagosnak, a hibás gazdaságpolitika és a politikai önérdekből generált konfliktusok árát pedig a magyar emberek és családok fizették.
Példaként hozta fel, hogy ha Magyarország a térség euróövezeti tagállamainak szintjén fizetett államadósságot, azzal 2025-ig 9200 milliárd forintot takarhatott volna meg a költségvetés, többet mint az oktatásra és az egészségügyre egy évre fordított összeget.
Közben a közpénz fontos része presztízsberuházásokra, propagandára és a hatalomhoz álló közelhoz jutott - mondta Kármán András.
A tárcavezető azt mondta: a jövő évi költségvetés két alapelve az igazságosság azt jelenti, hogy a közös terhekből mindenki teherbíró képessége arányában veszi ki részét. a közös forrásokból először a méltatlanul elhanyagoltak veszik ki részüket.
Az igazságosság első lépése, hogy növeljük a munka értékét - befolyásolja Kármán András, megszólal, az egykulcsos személyi jövedelemadó a jól keresőknek kedvezett. Megemlítette, hogy a minimálbér kétszereséig csökken a közteher, amivel 2-2,5 millió munkavállaló jár jobban.
Szólt arról is: a kormányzat megbecsüli a közösséget szolgálókat is, jövőre 677 milliárd forint jut a közszolgáltatásokban dolgozó 600 ezernél több ember béremelésére.
Hangsúlyozta, a családi pótlék növelése 1 millió család számára jelent " havonta is jól érezhető többletet ".
A családok biztonsága érdekében a rezsivédelmet változatlan formában megtartja a kormányt.
A nyugdíjas szólva a pénzügyminiszterekről jelezte: januártól minden nyugdíjas nyugdíja 3%-al nő, megmarad a 14. havi nyugdíj egyheti összege, 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot, és bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
Kitért a közszolgáltatásokra, mondva, hogy az egészségügyre több mint 500 milliárd forint pluszforrás jut. Ebből jut az ápolók és szakdolgozók béremelésére, a kórházi gyógyszerek kezelésére, kórházak működésére, új mentőautókra és gépekre, klimatizálásra, a kórházi étkeztetésre és a kezelésre.
A szociális ellátás is soha nem látott pluszforrást kap, az ideinél több mint 700 milliárd forinttal magasabb összeget fordít a kormány szociális célokra, így a családi pótlék duplázására, a szociális intézmények felújítására, a gyermekvédelemre és a fogyatékossággal élő emberek támogatására. továbbá növelik az oktatási kiadásokat - tette hozzá.
A rendőrök, a tűzoltók, a büntetés-végrehajtásban dolgozók és az igazságszolgáltatás munkatársai is két számjegyű béremelést kapnak - mondta.
A közteherviselés igazságá tételéről szólva jelezte: bevezetik a vagyonadót, de csak ott, ahol van teherbíró képesség, tehát kizárólag az 1 milliárd forint fellett vagyonrész után kell fizetni. Ez mintegy 15 ezer embert érint.
Akik a természeti erőforrásokat hasznosítják, a környezetet szennyezik, többet fizetnek, és népegészségügyi okból emelkedik a dohány és az alkohol adója is. Nagyobb hozzájárulást vár a kormány a bankoktól, biztosítóktól, az energiacégektől és a kereskedelmi láncoktól is - sorolta.
Mindeközben a munkát terhelő adók csökkennek, és a kisvállalkozók számára újra elérhető lesz a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója (kata).
Kármán András szólt arról is, hogy az állam saját magán kezdi a megtakarítást, így jövőre csaknem 1500 milliárd forintot spórol. Az autópálya-koncesszió felmondásával a kormány jövőre közel 250 milliárd forintot takarít meg.
Visszavágják a kormányzati propagandát, észszerűbben fog gazdálkodni a közmédia, és megszűnik politikai alapú pénzosztás. Azt ígérte, megszüntetik az Európai Bíróság által menekültügyben kiszabott napi bírságfizetési kötelezettséget, ami 135 milliárd forint megtakarítást jelent. minden minisztériumnak és intézménynek takarékosan kell gazdálkodnia, a béreken kívüli működési kiadásaikat 10, saját fejlesztési kiadásait, például az informatikai fejlesztéseiket 20-al kell csökkenteni.
Kármán András arról is beszél, hogy a költségvetés másik alapelve a fejlődés. Jövőre a beruházások bővülnek, és az export is erősödik - mondta, jelezve, hogy ennek egyik legfontosabb forrása az új források felszabadításával válik elérhetővé. Az eddigi forrásokból megvalósuló fejlesztések mértéke csaknem 930 milliárd forinttal nő.
Összegzése szerint míg idén a kormány szembenézett a valósággal, jövőre irányt vált, és egyszerre teszi rendbe az ország pénzügyeit, többet azoknak, akiket a legtovább hagytak magukra, és teremti meg Magyarország hosszú távú fejlődésének alapjait.
Borítókép: Budapest, 2026. november 16. Kármán András pénzügyminiszter felszólal a Magyarország 2027-es központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. november 16-án. MTI/Hegedüs Róbert