Kevesebb lehet az alvásidőnk a hétvégén az óraátállítás miatt. Az órák egy órával előre állítása egyfajta új időszámítást jelent a szervezet számára, amit sokan megszenvednek.

Az óraátállítás eltörlése valamennyi uniós országban kötelező, ennek időpontja, és főként a megfelelő időzóna választásának kérdése azonban még nagy vitákat kavar – áll a Magyar Alvás Szövetség közleményében.

Az óraátállítás időpontja mindig vasárnap. A szabály az, hogy a nyári időszámítás kezdete mindig március utolsó vasárnapja, a vége pedig október utolsó vasárnapja. Az órákat hajnali 2 kor kell átállítani – most egy órával előbbre.

A közlemény kitér arra is, hogy az évmilliók során megszokott eredeti, téli időzónától, az életünket meghatározó úgynevezett cirkadián ritmustól való eltéréshez igazodásért megdolgozik az agyunk és a szervezetünk. Ha előtte néhány napig tíz-tizenöt perccel többet alszunk, segíthetünk az átálláson.

Az óraátállítás eltörlése az uniós országokban kötelező lesz. A Magyar Alvás Szövetség a kormányzati döntések előtt javasolja a szakemberek és a közvélemény érveinek a meghallgatását is. Álláspontjuk szerint megfontolandó lehet akár a jelenlegi időzóna, a GMT+1 váltás lehetősége, vagy más kronobiológiai javaslatok figyelembe vétele.

“Az alvatlanság kora – ahogy jellemezték a Magyar Alvás Szövetség nemzetközi konferenciáján, a Magyar Tudományos Akadémián néhány napja a szakemberek a Covid-világjárvány utáni időszakot – új életmód és egészség szemlélet váltást kíván – hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke, – nem hosszabbíthatjuk tovább következmények nélkül a nappalokat, az éjszakai alvásidő rovására.”

További információk a Magyar Alvás Szövetség Facebook oldalán.

***

Az Európai Parlament döntése szerint 2021 lehetett volna az utolsó év, amikor váltunk a nyári és a téli időszámítás között, de a járvány felülírta a döntést.

Eredetileg a nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.

Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.

Az Európai Unió először 1980-ban hozta összhangba a nyári időszámítást annak érdekében, hogy az egységes piacon az addigi gyakorlattal ellentétben egyszerre történjen az óraátállítás. A jelenleg érvényben lévő irányelv szerint az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell váltani nyári időszámításra, és október utolsó vasárnapján a télire.