Jelentősen javult a Duna vízállása és vízhozama Paksnál az augusztus eleji kritikus helyzethez képest.

A jelenlegi adatok alapján mintegy húsz centiméter választja el a folyó vízszintjét az augusztus 3-án tapasztalt, az atomerőmű hűtése szempontjából már kritikusnak számító állapottól. Ez időt adhat az épülő fenékküszöb első ütemének elkészítésére, miközben egy további műszaki megoldás is készenlétben áll.

A legfrissebb, augusztus 14-én hajnali 2 órakor mért adatok szerint Paksnál a Duna vízállása –120 centiméter, a vízhozam 794,1 köbméter másodpercenként, a mederfenék közelében mért vízhőmérséklet pedig 26 Celsius-fok volt.

Ehhez képest augusztus 3-án 19 órakor, amikor a helyzet az atomerőmű működése szempontjából a legkritikusabb volt, –140 centiméteres vízállást, 713,4 köbméter/másodperces vízhozamot és 29,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Vagyis jelenleg 20 centiméterrel magasabb a Duna vízszintje, mint az augusztus eleji kritikus időpontban. A vízhozam is több mint 80 köbméter/másodperccel nagyobb, miközben a víz hőmérséklete több mint 3 Celsius-fokkal alacsonyabb.

A fenékküszöb jelentheti a tartósabb megoldást

A paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetéséhez folyamatosan biztosítani kell a megfelelő mennyiségű hűtővizet. Rendkívül alacsony dunai vízállásnál nem pusztán a rendelkezésre álló vízmennyiség okozhat problémát, hanem az is, hogy a hidegvíz-csatornánál a szivattyúk számára biztosítható legyen a szükséges vízszint.

Éppen ezért kezdődött meg a Paks és Dunaszentbenedek térségében kialakítandó ideiglenes fenékküszöb építése. A folyómederbe kerülő kőanyaggal olyan vízszintemelő hatást kívánnak elérni, amely szélsőségesen alacsony dunai vízállás esetén is segítheti az atomerőmű hűtővízellátását.

A szakemberek számításai szerint a Duna várható vízszintváltozásának üteme elegendő időt biztosíthat arra, hogy a fenékküszöb első üteme elkészüljön, mielőtt ismét kritikussá válna a helyzet.

Két 80 méteres bárka is készenlétben áll

Arra az esetre is készült tartalékmegoldás, ha a Duna vízszintje a vártnál gyorsabban csökkenne, és a fenékküszöb első üteme még nem tudná biztosítani a szükséges vízszintet.

A hidegvíz-bevezetés térségében két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárka áll készenlétben. A tervek szerint szükség esetén ezek megfelelő elhelyezésével ideiglenesen befolyásolható a víz áramlása, és a számítások alapján 10–15 centiméteres vízszintemelő hatás érhető el a szivattyúk működése szempontjából fontos területen.

Ez átmeneti biztonsági tartalékot jelenthet addig, amíg a fenékküszöb megfelelő készültségi szintet ér el.

Most kedvezőbb a helyzet, de továbbra is a Duna vízjárása dönt

Az augusztus 14-i adatok tehát lényegesen kedvezőbbek az augusztus 3-i állapotnál. A 20 centiméterrel magasabb vízállás, a nagyobb vízhozam és az alacsonyabb vízhőmérséklet egyaránt csökkenti a hűtővízellátással kapcsolatos azonnali kockázatot.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, milyen gyorsan változik a Duna vízállása, illetve milyen ütemben halad a fenékküszöb építése. Amennyiben a számításoknak megfelelően alakul a folyó vízjárása, az első ütem elkészülhet még azelőtt, hogy ismét az augusztus eleji kritikus tartomány közelébe kerülne a vízszint.

Ha azonban a helyzet kedvezőtlenebbül alakulna, a két 80 méteres bárka további, 10–15 centiméteres átmeneti tartalékot jelenthet a hűtővíz-szivattyúk működésének biztosításához.

Fontos: a fenékküszöb és a bárkák várható vízszintemelő hatása műszaki számításokon alapuló előrejelzés; a tényleges hatás a mindenkori dunai vízjárástól és a kialakított műszaki megoldástól függ.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!