Honnan érkezik Magyarországra a földgáz? Mennyit fogyasztunk belőle? Mennyi van a tárolókban, és valójában mit jelent azok százalékos töltöttsége? Ezekre a kérdésekre ad látványos, közérthető válaszokat a holagaz.hu oldal.

A „Hol a gáz?” oldal alcíme szerint „napi történet a magyar földgázrendszerről”, és valóban jóval többről van szó egy egyszerű adattáblánál. A honlap a magyar gázrendszer különböző adatait gyűjti össze, majd térképeken, grafikonokon és interaktív ábrákon teszi azokat könnyebben értelmezhetővé. 

Hol a gáz? – napi történet a magyar földgázrendszerről

Az egyik legérdekesebb rész azt mutatja meg, honnan jön és merre megy a gáz. Nem a kereskedők előzetesen bejelentett terveit ábrázolja, hanem a lezárt gáznap tényleges fizikai áramlásait: mennyi gáz érkezett az országhatáron keresztül, mennyi távozott, mennyi került a tárolókba vagy jött ki azokból, illetve mennyit fogyasztott el az ország. A gáznap egyébként reggel 6 órától a következő nap reggel 6 óráig tart. 

Külön blokk foglalkozik a föld alatti gáztárolókkal. Nemcsak a töltöttség követhető, hanem az oldal arra is megpróbál választ adni, hogy a rendelkezésre álló mennyiség a fogyasztás függvényében körülbelül hány napra lenne elegendő. Sőt azt is bemutatja, hogyan néz ki egy föld alatti gáztároló: a gáz ugyanis nem hatalmas föld alatti tartályokban áll, hanem megfelelő földtani kőzetrétegekben található. 

Érdekes az időjárás és a gázfogyasztás kapcsolatát bemutató rész is. Az elmúlt 365 gáznap fogyasztási adatait veti össze a napi középhőmérséklettel, így látványosan kirajzolódik, hogyan növekszik a földgázfelhasználás a hideg idő beköszöntével. A készítők külön felhívják a figyelmet arra, hogy az ebből számított görbe leíró jellegű, nem fogyasztási előrejelzés. 

És mi van a lábunk alatt?

Talán még ennél is érdekesebb a magyarországi szénhidrogén-bányatelkeket és kutatási területeket bemutató térkép. Az oldal jelenleg 282 érvényes szénhidrogén-területet jelez: 216 bányatelket, 55 koncessziós bányatelket és 11 kutatási területet. 

A készítők itt egy fontos félreértésre is felhívják a figyelmet: a bányatelek nem azonos a gázmezővel, a földtani vagyon pedig nem azonos a kitermelhető készlettel. A nyilvántartásból önmagában az sem állapítható meg, hogy az adott helyen jelenleg folyik-e termelés. Külön bemutatják a sokszor emlegetett Makói-árok nem hagyományos gázvagyonának problémáját is. 

Az oldal még azt is végigvezeti, hogyan lesz a gázórán mért köbméterből a számlán szereplő energiamennyiség. Megmutatja a térfogat korrekcióját, a fűtőértéket, valamint az energia és a köbméter közötti átváltást. 

Honnan vannak az adatok?

Ez talán a legfontosabb kérdés egy ilyen oldal esetében.

A holagaz.hu részletesen felsorolja forrásait. Többek között az ENTSOG Transparency Platform fizikai gázáramlási és országos mérlegadatait, a GIE AGSI+ gáztárolói adatait, az FGSZ elszámolási szabályait, az MFGT és a HEXUM tárolói adatait, a MEKH, az MSZKSZ és az SZTFH nyilvántartásait, valamint az Open-Meteo időjárási adatait használja.

A vezetékek nyomvonalának megjelenítéséhez OpenStreetMap-adatok szolgálnak alapul.

Az oldal a szakmai segítségért külön köszönetet mond Holoda Attilának.

Érdemes tehát elmenteni a holagaz.hu címét. Nem hivatalos hatósági honlap, hanem különböző nyilvános és szakmai adatforrásokat egy helyen feldolgozó, magyarázó oldal – éppen ez az erőssége.

Aki eddig csak azt hallotta, hogy „ennyire vannak feltöltve a gáztárolók”, ezen az oldalon azt is megnézheti, hogy mit jelent mindez a magyar gázrendszer egészében.

Forrás: holagaz.hu

Kép: ChatGPT - Illusztráció!

A cikk elkészítéséhez a szerző a ChatGPT-t használta segítségül.