A Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervvel megkezdődik a magyar vasút évtizedes lemaradásának felszámolása, a magyar emberek érdekeit szolgáló program indul,

amelyre a jelenlegi munkaterv alapján 2035-ig 3550 milliárd forintot lehet felhasználni - ismertette Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerdán sajtótájékoztatón a budapesti Rákospalota-Újpest vasútállomáson.

Vitézy Dávid kijelentette: a Tisza-kormány olyan programot készített, amely ciklusokon átívelő tervezéssel teljesen megújítja a közösségi közlekedést.

Erre kohéziós forrásból 1100 milliárd forint, a helyreállítási alapból 700 milliárd forint, az Európai Beruházási Bank hiteléből 400 milliárd forint, koncessziós megoldásokkal 400 milliárd forint áll rendelkezésre, emellett a 2028 és 2034 közötti uniós programozási ciklus projektjeihez 950 milliárd forint kötelezettségvállalás kapcsolódik- tette hozzá. Bejelentette azt is, hogy a a fővárossal együttműködésben a kormány szerepelteti az uniós programok között a hármas metró meghosszabbítását Rákospalota felé, ezzel új vasút-metró csomópont létesülhet.

A program jelentőségét bizonyítja, hogy a forráskeret nagyságrendileg Ausztria közlekedésfejlesztésével mérhető össze, minden vállalás mögött ott a fedezet, és újabb források bevonását is vizsgálja a kormány - hangsúlyozta.

A vasútrombolás korszakának a kormány az elmúlt hónapokban véget vetett, a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv pedig világos kiállás a vonatközlekedés mellett, amely a fenntartható fejlesztés kulcsa, a klíma- és környezetvédelem fontos eszköze, és rendszerint a legfejlettebb oszágokban működik a legjobban - mondta.

A belföldi tapasztalatok a miniszter szerint megerősítik, hogy az utasszám a fejlesztések hatására kétszeresére-háromszorosára is nőhet, de ma az ülőhelyek 46 százaléka olyan szerelvényben található, amelyben sem klíma, sem légjavító berendezés nincs, a vasúti járművek 73 százalékából pedig az utastájékoztató képernyő is hiányzik.

Lázár János minisztersége "elvesztegetett időszak" volt, a Tisza-kormány céljai viszont egyértelműek: 10 éven belül meg kell felezni a szerelvények átlagéletkorát, a fővonalakon pedig olyan vasúti szolgáltatásra van szükség, amely minden tekintetben versenyképes az autópályákkal.

Ennek a legfontosabb feltétele az akadálymentesített, korszerű IC-flotta, a nem villamosított vonalakon az akkumulátoros vonatok közlekedtetése, a buszos és vasúti közlekedés integrálása, a pályahibák felszámolása. Az elővárosi forgalom nem kevésbé fejlesztésre szoruló terület, és nemcsak Budapesten, de az ország más nagyvárosaiban is
- hangsúlyozta.

A miniszter sürgette az együttműködés erősítését a fővárossal, mert szerinte ez az ország átjárhatósága miatt is fontos.

A központi régió fejlesztésében a kormánynak komoly szerepet kell vállalnia. Sürgette egyúttal a kamionforgalom minél nagyobb részének átterelését a vasútra, az iparvágányok fejlesztését az autópályák tehermentesítése érdekében.

Vitézy Dávid a nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében kiemelt feladatnak nevezte a reptéri vasút létrehozását, a Budapestet Béccsel és Varsóval összekötő vonatközlekedés fejlesztését, valamint a vasúti hálózat szűk keresztmetszeteinek megszüntetését.

Számításai szerint az IC-flotta 450 milliárd forintból újulhat meg, ebből a keretből 35 darab 400-500 férőhelyes motorvonat vásárolható, az elsők 2030-ban érkezhetnek meg. Idén elkezdődhet a 42 új HÉV-jármű beszerzése mintegy 300 milliárd forintból, a szerelvények gyártása 2030-ig elkezdődhet.

A miniszter a legnagyobb pályaudvarokon új hasznosítási programok bevezetését kezdeményezi, ugyanis ezek az épületek "a nemzeti vagyon legértékesebb elemei", ahová magántőkét csak a közérdek érvényesítésével lehet bevonni. Átfogó fejlesztéseket ígért a kisebb települések állomásainak is, továbbá különösen fontosnak tartja a legtöbb késést és forgalmi zavart okozó szakaszok felújítását, főképp a felsővezeték-hibák és a biztosítóberendezési hibák megszüntetését.

Erősítené egyúttal a digitalizációt a vasút működtetésében, növelné a kétvágányú és a nagy sebességgel használható pályák, valamint a kibocsátásmentes vasúti szolgáltatások arányát is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Elkezdődhet továbbá a Debrecen-Balmazújváros szakasz villamosítása, a Debrecenből Nyíregyházára és Mátészalkára tartó vonal fejlesztése, a Tiszaújváros-Miskolc-Kazincbarcika tram-train előkészítése, Eger vasúti közlekedésének fejlesztése, a Hatvan és Füzesabony közötti szakasz korszerűsítése, a szolnoki vasútállomás felújítása, a Nagykáta-Újszász szakasz és a Budapest-Szeged fővonal rekonstrukciója, Győr elővárosi közlekedésének létrehozása, a Budapest-Győr vonal szakaszos felújítása, a Székesfehérvár-Szombathely vonal korszerűsítése, a balatoni vonalak kapacitásbővítésének előkészítése, Székesfehérvár intermodális csomópontjának kiépítése, a pécsi fővonal átfogó modernizálásának előkészítése, az észak-déli vasúti körfolyosó fejlesztése, valamint a Szombathely-Kőszeg vonal villamosítását.

A budapesti beruházások közül többek között a Nyugati és a Rákosrendező körüli területek és vágányok, a Déli pályaudvar, valamint a főváros nyugati vasúti kapujának fejlesztését említette, a déli körvasút kivitelezésében pedig "szigorú megrendelői fellépést" ígért.

Vitézy Dávid közölte: a Baross Gábor Program megkezdésével előfordulhatnak olyan időszakok, amikor egyszerre 4-5 fővonalon is lesz felújítás, de a most kezdődő előkészítések a következő kormányzati ciklusok vasúti beruházásait is megalapozhatják.

Borítókép: Budapest, 2026. július 22. Magyar Péter miniszterelnök (j) és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervet bemutató sajtótájékoztatón a Rákospalota-Újpest vasútállomáson 2026. július 22-én. Kormányciklusokon átívelő, tízéves vasúti fejlesztési program indul, melynek teljes kerete megközelíti a 3500 milliárd forintot. MTI/Kovács Márton