Már edzésben vannak a fiatalabb kézilabdás lányok is
Ma reggel a 11-13 éves lányokat kerestem meg a Sportcsarnoknál, akik új edzőjükkel Gergely Líviával készülnek hétfő óta a bajnoki szezonra.
Mondhatjuk szezonnak, hiszen az elmúlt évhez hasonlóan a 2015/2016 os bajnokságban is rendszeresen lesznek mérkőzéseik. A sorozat terheléshez szükséges fizikai alapok megteremtése komoly felkészülést igényel. Ezt „szenvedik” a kislányok. Sok futás, sok medicin labda, és sok gimnasztika. Ez velejárója az alapozásnak. Persze a labda is kézbe kerül, hiszen a szabadtéri foglalkozást követően a teremben folytatják a lányok az edzést.
Amíg a lányok a köröket rótták, én egy rövid beszélgetés során ismerkedtem Livivel, ezt olvashatják az alábbiakban.
Úgy tudom Marcali vagy, itt is kezdtél kézilabdázni? Kik voltak az edzőid?
Igen itt kezdtem 12 évesen. Sok edzőm volt. A Fuisz Jani bácsinál kezdtem, aztán a Kévés Reni, a Balogh Manyi voltak a serdülőben, és a Szántó Angi később az ifiben. Két évet a Tóth Pisti is volt az edzőm, akkor már a felnőtt keretben is készültem. Egészen az érettségiig voltam a igazolt játékos a Marcaliban. Utánna kerültem Szombathelyre, ahol testnevelőnek tanultam. Akkor igazoltam át a főiskola NBI/B –s csapatába, akkor volt az edzőm a Marcali új trénere Dr. Woth Péter.
Milyen poszton játszottál?
Szinte minden… beálló és kapus kivételével minden poszton.
Gyerekkori álom volt a testnevelő tanári pálya?
A Laczó Timi néni volt a tesitanárom a gimiben, és én példaképként néztem fel rá. Ő volt az akinek köszönhettem, hogy ezt a pályát választottam.
Mindenki tudja, hogy a kosárlabda melett a Timi az atlétika nagy „fanja”, Te is jártál?
Persze mindenhova! Igazából nem az atlétika volt a kedvencem, hanem a labdajátékok, de én nagyon szívesen versenyeztem, és szerencsére befértem a csapatba.
Érettségi után Szombathely, és a főiskola kézilabdacsapata. Végig játszottad a négy évet?
Nem, az utolsó évben egy csoporttársammal átigazoltunk egy alacsonyabb osztályú csapatba.
Diplomáztál… hova tovább?
Dunaújvárosba költöztem, ott egy sportáruházban dolgoztam mint részlegvezető. Folytattam persze tovább a kézilabdát is, az NBII –es DAC –ban. Két és fél év elteltével hazaköltöztem Marcaliba.
Én körülbelül akkor találkoztam Veled először itt a csarnokban…
Igen lejöttem és megkértem a Balogh Beát aki akkor még a nagy csapat edzője volt - szülés előtt - hogy járhassak edzésekre. Egy ideig jártam aztán abbahagytam. Megismerkedtem a párommal és elköltöztünk Taszárra.
Hogy kerültél Somogyfajszi iskolába?
Amikor hazaköltöztem Marcaliba, akkor kaptam lehetőséget arra, hogy elhelyezkedjem mint pedagógus a somogyfajszi iskolába. Azóta ott tanítok.
Hogy kerültél „képbe” mint edző?
Édesanyámhoz ment be a Kiss Laci bácsi és érdeklődött utánam. Találkoztunk, és egy beszélgetést követően elvállaltam a munkát. Sikerült az iskolaigazgatómmal is egyeztetni az időpontokat. Így nem lesz akadály reményeim szerint.
Hétfőn kezdtél 18 leányzóval, dolgozni. Csak azt kérhetem Tőled, hogy az első benyomásaidról számolj be nekünk, hiszen nagyon rövid ideje dolgoztok együtt.
Nagyon ügyesek, sok információt kaptam a Balogh Pirikétől, a Balogh Beától, a Pék Evitől de majd én magam szeretném őket felmérni. Azt már tapasztalom, hogy egy belevaló, cserfes társaság. Eddig is megállták a helyüket, ezután is így lesz. Azon leszek, hogy tegyünk hozzá a tudásukhoz, és eredményesek legyünk.
Hosszú távúak az edzői terveid? Kacérkodsz még a játékkal?
Még nem tudom. Rengeteget utazom, és más már nem nagyon fér bele. Egy évre állapodtunk meg a Laci bácsival. Én szeretnék majd később is edző lenni. De egyelőre a mostani vállalásomnak szeretnék megfelelni. Majd kialakul úgy gondolom.
{gallery}2015/2015_08/2015-08-05-13-12-52{/gallery}
A galériához kattintson a képre!