Beszélgetés Bereczk Balázzsal a Marcali Kistérségi Társulás Irodavezetőjével …
Tegnap a Képviselő-testület ülésén, 3 igen és 6 nem szavazattal elvetették a képviselők a HFS tervezési terület előzetes elismeréséről szóló előterjesztést. Az Egyesület megalakításáról, a szervezet létrehozásáról februárban egyszer már döntött egyhangú igenekkel a testület. Elvileg tegnap ennek a döntésnek a formális megerősítéséről lett volna szó, ha jól értettem. Ezt utasította el a Polgári Frakció.
Te készítetted az előterjesztést a Leader akció csoporttal kapcsolatban. Miért olyan fontos ez a városnak?
Úgy gondolom, több oldalról kell megközelíteni a kérdést.
Az egyik természetesen az a pályázati támogatás, amihez a város és környéke hozzájuthat, hangsúlyosan a város és környéke. A 2014- 2020 közötti időszakban a Kormány által készített fejlesztési programok a területfejlesztésben minden esetben a város és környékére vonatkoznak. Ez a forrás több mint 2 Mrd Ft. A leader csoporttal újabb kb 1 Mrd Ft. érkezhetne a térségbe, amiről a csoport tagjai dönthetnének és nem másik városban, másik településen mondanák meg mire fordítsuk a pénzt. Szintén fontos ebben a tekintetben, hogy a két program által biztosított forrásokat összehangoltan tudnánk felhasználni, pl.: az egyik forrásból lehet üzemcsarnokot építeni, képzést, ösztöndíjat nyújtani, a másikból infrastruktúrát építeni, helyi közlekedést fejleszteni. Illetve további 1 Mrd Ft nyerhető abban az esetben, ha ez a 38 település részt vesz a fenti két programban.
Második ok, amit nem tartanék elhanyagolható szempontnak a munkahelyteremtés. Egy ilyen szervezet működtetéséhez, a pályázatok kiírásához magasan képzett, főiskolát, egyetemet végzett embereket kell alkalmazni, amivel csökkenthető, meggátolható az elvándorlás, a lakosságszám csökkenése. Az elmúlt egy évben Marcali és környéke fejlesztését 3 fő választotta szakdolgozata témájául, tehát úgy gondolom nem okozna problémát a munkahelyek betöltése, ezáltal fiatalok Marcaliban tartása, ide csábítása.
Harmadik ok, hogy ez a térség több évszázada egy egységként fejlődik, az itt lévő települések közösen nyújtanak szolgáltatásokat. Ilyen például az orvosi ügyelet, fogászat, szociális alapellátások. Nem szabad elfelejteni, hogy a 38 településen összesen kicsivel több, mint 36.000 ember él. Ez ma Magyarországon egy közepes városnak felel meg.
A Marcaliban található szolgáltatásokat véleményem szerint akkor tudjuk megőrizni, ha továbbra is együtt működünk a környék településeivel, és a lehető legtöbb feladatot ez a 38 település saját maga próbál megoldani. Gondoljunk például az iskolákra, óvodákra, ahol a környező települések gyermekei nélkül nem lenne szükség ennyi osztály, csoport indítására, mely munkahelyek elvesztésével járna.
Vagy ott a járási hivatal példája, mely szintén jelentős foglalkoztató a városban és szintén a környék történelmi, gazdasági hagyományainak köszönhető, hogy Marcaliban van. Ugyanez igaz a fejlesztésből származó források felhasználására is, ha kiengedjük a saját kezünkből, akkor munkahelyeket vesztünk, és elindíthatunk egy olyan folyamatot, amelyet később már nem tudunk befolyásolni.
Szóba hoztad az oktatási intézmények működtetését. A képviselő-testület 2012-ben döntött arról, hogy maga működteti az oktatási intézményeit. Eltelt egy év milyen tapasztalatokról tudsz beszámolni?
2013. januártól több lényeges változás is érintette az intézmények működtetését. Az országgyűlés, a képviselő-testület döntésének megfelelően a marcali intézményeket is át kellett alakítani, például le kellett választani a gimnáziumról a konyhai tevékenységet, ami egyben lehetőséget is nyújtott arra, hogy a gimnáziumi konyha fejlesztésével egy napi 600 adag főzésére alkalmas konyha kerüljön létrehozásra. A döntést egyébként teljes mértékben alátámasztja a feladatfinanszírozás rendszere, melyben a központi költségvetés által nyújtott források a jelenlegi létszámot finanszírozzák. (Itt szeretném megjegyezni, hogy a nyáron az Emberi Erőforrások Minisztérium rendeletének megfelelően változni fog a konyha kínálata.)
Az Óvodai Központban ezzel párhuzamosan pedagógiai asszisztensek kerültek alkalmazásra, ami remélhetőleg csökkenti az óvónők, dajkák leterheltségét.
A legnagyobb változás azonban mégis az általános iskolákat érintette, hiszen a karbantartók, takarítónők fölötti munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója a jogszabályok változása miatt nem gyakorolhatta. Ezen feltételekből kellett, kell a lehető legjobbat megvalósítani.
Például a korábban több intézményben dolgozó karbantartók együtt valósítják meg a Noszlopy iskola tornatermének felújítását, nyáron az intézmények tisztasági meszelését.
Emellett a bérleti díjakból, önkormányzati forrásokból elkészült a Mikszáth Iskola tornatermének, oktatási épületének, a gimnáziumi konyha, a Civil szervezetek házának tetőszigetelése.
Ezek olyan beruházások, melyek a korábbi években forrás hiányában elmaradtak, vagy kevesebb figyelmet kaptak.
Ha jól tudom, számos beruházáson közfoglalkoztatottak is dolgoztak.
Így van, és azt gondolom nem vallottak szégyent, megfeleltek a kormányzati programok elvárásának és valódi értékteremtő munkát végeztek. Természetesen lehet és kell is különbséget tenni a közfoglalkoztatásban részt vevők között a munkavégzés tekintetében, de azt gondolom kialakítható olyan közösség akire lehet számítani.
Néhány példát említenék a nagyobb munkálatok közül: Berzsenyi park hídja, a Művelődési ház-/Zeneiskola külső- belső festése, padozatának felújítása, a Civil szervezetek házának belső felújítása, a Gombácska óvodában új vizes blokk kialakítása, óvodai csoportszobák festése, épületek, udvari játékok felújítása, vagy a Lehel u. önkormányzati ingatlanok felújítása, amihez kapcsolódóan elindult a városban keletkező fahulladék feldolgozása.
Ezért véleményem szerint több esetben nem fedi az elvégzett munka értékét az érte fizetett közfoglalkoztatási bér, figyelembe véve azt, hogy ennél kevesebb munkáért is van ahol közalkalmazotti bér kerül kifizetésre.
Úgy tudom pályázati úton egy komoly faapríték gyártó gép is beszerzésre került. Fel lehet- e használni a keletkezett fa hulladékot?
A fa hulladék feldolgozásának több előnye is van: első és legfontosabb, hogy kiválthatjuk vele a gázfűtést. Egyelőre a Sport u. épületben fűtűnk fa aprítékkal és az elmúlt fűtési idényben több mint 12.000 m3-rel csökkent a gázfogyasztás, mely alapdíj nélkül kb 1.800.000 Ft-nak felel meg az 5 hónap alatt. Ha jól megnézzük, ez akár 1 ember teljes évi bérköltségének megfelelő összeg.
A második fontos szempont, hogy az összegyűjtött mennyiség után a Marcali és Térsége Közszolgáltató Nonprofit Kft.-nek nem kell lerakási díjat fizetnie a lerakó telepnek, hiszen nem keletkezik hulladék.
És itt visszatérhetünk első kérdésedre, miért fontos, hogy Marcali központtal működjenek a fejlesztési szervezetek: például lehetne fejleszteni a fa hulladék feldolgozást, ezáltal csökkenteni a gázfelhasználást és helyette munkaerőt alkalmazni az erdők tisztítására, kazánok üzemeltetésére.
Ha már visszakanyarodtunk az eredeti felvetésemre. Hogyan tovább? Megszűnik az Egyesület? Csurgón, vagy Fonyódon fognak dönteni a fejlesztési forrásokról?
Én csatlakoznék Helyettes Államtitkár Úr véleményéhez, aki a következőt írta levele végén:
„...bízom benne, hogy a további eredményes munka érdekében az egyeztetések sikeresek lesznek!"
Ez úgy gondolom, egyértelmű jelzés arra vonatkozóan, hogy a 38 önkormányzatnak kell döntenie ebben a kérdésben, a központi kormányzat erre külön utasítást nem ad.
Miközben az interjút leírtam kaptam a hivatal ügyintézőjétől az emailt, arról hogy :
Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. május 19-én (hétfőn) 10.30 órakor soron kívüli nyilvános képviselő-testületi ülést tart.
Az ülés helye: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal (8700 Marcali, Rákóczi u.11., emelet), nagyterem.
Napirend:
1. Előterjesztés a HFS tervezési terület előzetes elismeréséről
Előadó: dr. Sütő László, polgármester
2. Egyebek
Marcali, 2014. május 16.
Dr. Sütő László s.k.
Polgármester