Déli harangszó Marcaliból a Kossuth rádióban
Április 13-án (hétfőn) és április 18-án (szombaton) a marcali Gyümölcsoltó Boldogasszony templomból szólal meg a déli harangszó a Kossuth rádióban. Előtte 11,58-kor elhangzik a templom és harangtörténet.
„Marcali város Somogy megyében, a Balatontól délre, 13 km-re található. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban, majd a római uralom alatt is lakott hely volt. Területe és közvetlen környéke a honfoglalás időszakában a Bő nemzetség, az Árpád-korban már a király és királyné birtoka lehetett. Neve a Marcell személynév latin Marcellus alakjából származik.Első okleveles említése 1274. szeptember 9-éről való. A „Villa Marzaly" elnevezés először 1338-ban fordul elő írott formában. Majd 1448-tól mezővárosként szerepel a forrásokban. A település közben a Pécz (Péch) nembeli Marczali család birtokközpontja lett, akik Zsigmond király idejében emelkedtek az ország zászlósurai közé és a törökök elleni harcokban véreztek el. (Közülük Marczali Miklós erdélyi vajda tisztséget kapott.) 1488-tól Marcali már a Bátori, 1651-től a Széchényi család birtoka. A törökök 1566-ban járási székhelyet (nahie központ) rendeztek be.A település már a középkorban is templomos hely volt. Első plébánosát, Istvánt egy 1333-as pápai tizedjegyzék említi. A Szent Ányos püspök tiszteletére felszentelt plébániatemplomról az 1404-es és 1455-ös források is beszámolnak. A templom középkori titulusa Tihannyal azonos. Marcali első románkori temploma feltehetően a mai épület helyén állhatott. A jelenlegi templom hajója ugyanis XV. századi részleteket őriz. A hódoltság idejében a törökök elpusztították és erőddé alakították át, de a település is igen megsínylette a végvári harcokat. A plébániát végül 1722-ben szervezték újjá. Az első keresztelési anyakönyvet 1724-ben kezdték el vezetni. Az egyhajós plébániatemplomot 1737-1738-ban építették fel a romokból, és ekkor nyerte el a barokkra jellemző mai formáját. Titulusát ugyanekkor Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére tették át. A főoltárképet, amely az „Angyali üdvözlet"-et ábrázolja, 1836-ban Bécsben, a német Hans Gustáv Dittenberger mester festette. A templom szentélyét 1897-1898-ban építették át. A 25 méter magas órapárkányos barokk torony 1929-ben kapott betonsisakot.
1917-ben, az első világháború idején, a hadügyminiszter rendeletére az eredetileg meglévő 3 harangból 2-őt hadi célokra lefoglaltak és elszállítottak. A templom tornyában jelenleg 2 harang lakik. Ezek közül, a délidőben megszólaló, az 5 mázsás nagyobbikat 1836-ban Pesten öntötte Eberhard Henrik mester. Az 1 mázsás kisebbik harangot gróf Széchényi Pál és a hívek adományából 1925-ben az Ecclésia Harangművek Rt-nél Csepelen öntötték. Felirata: „Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk"."
