A pusztacsatári kegytemplom búcsúünnepén
A pusztacsatári kegytemplom búcsúünnepére látogatott el augusztus 14-én az egyházközség 23 fős zarándokcsoportja, Sávoly Andrea vezetésével.
A Zala megyei Pusztacsatár ősi településnek számított, érdekessége, hogy a vaskorszakból származó kardot is találtak itt. 1328-ban már okleveles hely, a terület, a vaspöriek gondozása alatt áll ma is, akikre IV. Béla királyunk adományozása révén szállott.
„A Szombathelyi Egyházmegye eme legősibb kegyhelyén már a XIII. században település volt, az azóta elnéptelenedett faluból mára csak ez a kis kápolna maradt. Fontos tudni, hogy az évszázadok viharait hogyan élte túl ez a kegyhely:
A török idők alatt pusztult el a falu és a templom, de az oltárt ékesítő Fájdalmas Mária-szobor csodás módon egy fatörzs alatt megmenekült. A lelkes hívek új kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére és évről évre elzarándokoltak ide, hogy a Szent Szűz anyai pártfogását kérjék. A II. világháborúban ismét elpusztult a kápolna, de 1946-ban már újat építettek helyette, azóta többször, legutóbb 2001-ben újították fel. Mivel az eredeti kegyszobrot ellopták, pár évtizede új szobor díszíti az oltárt: középen áll a mennybe felvett és megkoronázott Szűz, mint a világ királynője, jobbján a gyermek Jézussal, kétoldalt pedig Szent István és Szent László szobra van. „(Forrás: Molnár János)
A szentmise, a körmenet és a zarándokokat búcsúztató litánia után a csapat megtekintette a szombathelyi székesegyházat, miután átléptünk az Irgalmasság kapuján. Kiváló ismertetőt kaptunk Molnár Máriától a templom történetéről, értékes festményeiről, szobrairól, múltjáról és jelenéről.
A galériához kattintson a képre!
