Etetés a Szaki gólyafészkében ...
Az elmúlt 30 évben a fehér gólyák esetében a fiókaszám átlagosan 2,35 volt fészkenként, a gólyák ráadásul roppant jól alkalmazkodnak a szélsőséges körülményekhez, ahogy az MME kiemeli:
A fehér gólya rendkívül jól alkalmazkodik a költési időszak jelentős részében száraz élőhelyekhez, ahol tápláléka alapvetően rovarokból, ezen belül is az itt jellemző sáskákból áll (afrikai telelőterületén egyes törzsek sáskamadárnak hívják). A faj szárazságtűrő képességét az is jól szemlélteti, hogy világállományának két legnagyobb egyedszámú költési csomópontja közül az egyik Spanyolország (a másik Lengyelország, Belarusz és a Balti-államok területe), ahol a mostani időjárásunknál jóval melegebb és szárazabb viszonyok uralkodnak. Sikerességét tovább növeli, hogy úgynevezett opportunista faj, azaz azt a zsákmányt, táplálékot fogyasztja: kisrágcsálók, madárfiókák, gyíkok, kígyók, békák, halak, rákok, dögök, élelmiszerhulladék – bármi, amit le tud nyelni -, ami adott helyen és időben a legkönnyebben megszerezhető. Pont az egér és pocokfogyasztó képessége teszi lehetővé, hogy egyes példányai gond, emberi segítség nélkül át tudjanak telelni hazánkban is.
Az MME felhívja a madárbarátok figyelmét, hogy a fenti okok miatt semmiképpen ne etessék vagy itassák a madarakat, hiszen az egészséges példányok képesek gondoskodni magukról. A sérült, legyengült példányokról, a fészekben magukra maradt röpképtelen fiókákról pedig a területileg illetékes nemzeti park őrszolgálatát kell értesíteni.
Forrás: fmc.hu
Kép: Hikman Béla Szakképző Iskola
