A július eleji viharok meteorológiai elemzése: „a legpusztítóbb nyári viharok egyike volt”
Megjelent egy szakmai összefoglaló a met.hu-n a július eleji, a Balatont is sújtó viharokról.
A tanulmány felidézi, hogy egy rendkívül hosszú száraz, a végén pedig forró periódust követően 2025. július 7-én, majd július 8-án heves zivatarok pusztították végig az országot.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint elsősorban Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben és a fővárosban voltak a legnagyobbak a viharkárok.
A heves zivatarok miatt még a Liszt Ferenc repülőteret is le kellett zárni egy időre [1]. A vihar első napján a Nyíregyháza melletti Napkoron, Tiszavasvári közelében és Balatonfüreden 130 km/h-t, a kimagasló budapesti János-hegyen 137 km/h mértek a HungaroMet Zrt. hitelesített műszerei. Az országban összesen 11 helyen regisztráltak 110 km/h feletti széllökéseket, minden esetben zivatarokhoz köthetően. A második napon a heves zivatarok elsősorban az ország délkeleti-keleti területeit érintették, Debrecen térségében ugyancsak 130 km/h-s széllökést okozott egy szupercellás zivatar. A viharkárok mellett főként a második napon többfelé jelentős (30-40 mm), néhol 50 mm-t is meghaladó csapadék hullott, enyhítve a súlyos aszályt.
A viharok vonulásáról, hátteréről részletesen, ábrákkal is beszámoló, dr. Horváth Ákos és Kurcsics Máté által jegyzett tanulmány az összefoglalójában így fogalmaz:
A 2025. július 7-én és 8-án átvonult vihar a legpusztítóbb nyári viharok egyike volt. A károk szinte minden esetben kapcsolatba hozhatók a zivatarokkal, ahol a gyorsan mozgó cella sebessége hozzáadódott a zivataros kifutószél sebességéhez, illetve számos szupercella is kialakult.
A zivatarfelhők környezetében a középszinteken és a felszínközelben egyaránt megfigyelhető kiszáradás hatására ráadásul még nagyon erős leáramlások, un. légzuhatagok is létrejöttek, amelyek heves kifutószeleket eredményeztek.
A pusztító hatáshoz hozzájárultak a zivataros kifutószelekre rárakódó örvények, amelyek hirtelen megjelenő, impulzív erőket okoztak és nyíró, csavaró hatást is kifejtettek.
A zivatarok nem szétszórtan, hanem többé kevésbé a nagytérségi folyamatok által szervezve, azok energiáit felhasználva jöttek létre, ez lehetett a különösen nagy pusztító hatás nagytérségű, szinoptikus skálájú oka.
Ehhez még hozzájárult, hogy a ciklon labilis előoldalán egy kisebb örvény is kialakult, amely képes volt koncentrálni a ciklon meleg szektorában lévő labilitási energiákat.
A vihar jól példázza a légkörben zajló energia kaszkádot, amikor a nagyobb skálán jelentkező energiák kisebb skálákra transzformálódnak.
Amikor ezek a folyamatok erősítik is egymást, akkor a mostanihoz hasonló, extrém meteorológiai jelenségeket tudnak okozni – írják a meteorológusok.
