Kutatók: nyáron napi közel egy tonnányi naptej is belekerülhet a Balatonba!
Egyre kritikusabb kérdés, miként óvhatjuk meg a két éve lefolyástalanná vált Balatonunk (a Sió-zsilipet azóta nem nyitották ki) vizének minőségét, élővilágát.
Ezért kellően sokkoló a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közösségi oldalán közzétett kutatási eredmény, miszerint a nyári időszakban naponta akár közel egy tonna UV-szűrő anyag is a Balatonba kerülhet. A kutatók a közösségi oldalukon tanácsokkal is szolgálnak, hogyan lehet és kell tudatosabban használni a fényvédő szereket.
Fényvédő vegyületek a Balatonban – mit hagy maga után a strandolás?
Nyáron természetes, hogy a Balatonhoz érkezők fényvédő krémekkel óvják bőrüket az erős UV-sugárzástól. Ez elengedhetetlen az egészségünk szempontjából – ugyanakkor kevesebbet tudunk arról, mi történik ezekkel az anyagokkal, amikor a vízbe jutnak.
A Balaton sekély, átlagosan mindössze 3,3 méter mély tó, amelyet évente milliók látogatnak. Ez a nagy forgalom jelentős terhelést jelent a vízminőségre és ökoszisztémájára nézve, hiszen a vízbe kerülő anyagok gyorsan elkeverednek.
A kutatók 2022 és 2024 között 17 helyszínen vizsgálták öt, Európában gyakran használt UV-szűrő vegyület jelenlétét nem csak a vízben, hanem az üledékben, a parti köveken élő algabevonatban és a kagylók szöveteiben is. A méréseket különböző évszakokban végezték, így a szezonális változások is nyomon követhetők voltak.
Az eredmények egyértelműek:
nyáron, a fürdőszezon csúcsán egyes vegyületek koncentrációja akár ezerszer magasabb, mint a szezonon kívül. A szennyezés mértéke szorosan összefügg a strandolók számával, vagyis a forrás közvetlenül az emberi jelenlét.
Becslések szerint a nyári időszakban naponta akár közel egy tonna UV-szűrő anyag is a Balatonba kerülhet.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ezek a vegyületek nem csak a vízben vannak jelen. Az üledék hosszabb távon is tárolja őket, a parti kövek algabevonatában jelentős felhalmozódás tapasztalható, és a szűrő életmódot folytató kagylók szöveteiben is kimutathatók. Ez azt jelzi, hogy a fényvédőkből származó anyagok a teljes balatoni ökoszisztémában megjelenhetnek.
Az egészségvédelem és a környezetvédelem nem ellentétes célok
A kutatás fontos üzenete, hogy az egészségvédelem és a környezetvédelem nem ellentétes célok. A napvédelem továbbra is szükséges, de tudatosabb használattal csökkenthető a környezet terhelése.
Hogyan fürdőzzünk tudatosabban?
Érdemes kerülni a legerősebb napsütést, előnyben részesíteni a védőruházatot, illetve ásványi alapú fényvédőket választani.
Fontos az is, hogy a krémet ne közvetlenül vízbe lépés előtt vigyük fel, és lehetőség szerint fürdés előtt zuhanyozzunk le.
A Balaton jövője közös felelősségünk: apró döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a tó élővilágának megőrzéséhez! – üzenik a kutatók.
A fényvédőkről szóló részletes tanulmány a kutatóintézet honlapján és ITT is elérhető.
Címlapkép forrása: magnific.com
