Fonyódot már a 19. századi gerillafürdőzők is imádták
Fonyód a déli part egyik legkülönlegesebb üdülőhelye: „hegynek” nevezett magaslata, villatelepe, kilátója is van, és innen a legszebb a Badacsony és a tanúhegyek panorámája.
Adottságait egy itt kiránduló és fürdőző társaság fedezte fel, így idővel Fonyód és a hozzá tartozó Bélatelep lett a jómódú nyaralók egyik bázisa a partszakaszon. Cikksorozatában balatoni helységnevek nyomába eredt a welovebalaton.hu, és a névvel együtt az adott település történetének érdekes fejezeteit is felidézi.
Fonyód neve a fonással van összefüggésben: a fon ige folyamatos melléknévi igenevéből keletkezhetett, mert a település lakói királyi fonónépek voltak, aki gyékényt, fűzvesszőt, hálót fontak. A település neve először Szent László király 1093–1095. évi összeírólevelében szerepel, mint a szentmártoni apátság egyik birtoka, Funoldi alakban. 1232-ben IX. Gergely pápa levele is megemlékezik róla, majd a falu neve az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Sconold, Fonold alakban olvasható.
A cikk folytatása itt elolvasható.
Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor
