A víz világnapja – Ezeket jó ha tudjuk a Balatonunkról
Tudjunk meg többet a Balatonunkról a víz világnapján: évente közel egy méternyi víz párolog el a tóból, tavaly és idén eddig kedvezően alakult a vízkészlet, azonban az elmúlt 30 év adatai a vízgyűjtő terület aszályosodására utalnak.
(Az adatok forrása a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetőjének, Kravinszkaja Gabriellának közelmúltban tartott előadása.)
A mi Balatonunk számokban:
A Balaton 78 km hosszú, átlagosan 7,7 km széles tó, ami közel 600 km2 -nyi vízfelülettel, és csaknem tízszer ekkora nagyságú vízgyűjtő területtel rendelkezik. A tó átlagmélysége 120 centiméteres vízállásnál 3,75 méter, a partvonalának hossza 235 km.
A vízmérleg:
A Balaton csapadékok által, valamint a befolyóin keresztül jut vízhez, amit a párolgás, a vízfelhasználás, és a vízeresztés csökkenthet.
Intő jelek:
A Balaton vízmérlege 1921-óta mindig pozitív volt az ezredfordulóig, vagyis a tóba több víz érkezett, mint amennyit a párolgás és vízhasználat kivett belőle, így volt mit leereszteni a Sió-csatornán.
Az ezredforduló óta azonban már 9 alkalommal negatívvá vált ez a vízmérleg, vagyis több víz fogyott a tóból, mint amennyi belekerült az adott években. 2022-ben például nem történt egyáltalán vízeresztés, míg a tavalyi és az idei év kedvezőbben alakult: december vége óta nyitva a Sió-zsilip, és továbbra is magas a tó vízállása. (Tavaly az elmúlt száz év átlagágánál 23 százalékkal több csapadék hullott a tóra, önmagában 76 centiméternyit emelve a vízszinten.)
Az elmúlt 30 évben aszályosodási folyamatok beindulására utalnak a Balaton vízgyűjtőjén bizonyos meghatározott adatokon alapuló szakmai számítások és a természetes vízkészlet-változás átlagának alakulása.
A Balaton algásodása:
A 60-as években szórványosan felszíni vízvirágzások alakultak ki, majd a 70-es évek végétől a 90-es évek közepéig a süveges kékmoszat okozott nyár végén kiterjedt plankton elszíneződéseket. A 90-es évek közepétől a kékalgák visszaszorultak, egyre javult a vízminőség az intézkedések hatására.
2019-ben aztán minden korábbit meghaladó algatömeg alakult ki, amelynek pontos okait ma sem tudjuk, az ismétlődés nem kizárható. Ez azt jelenti, hogy a Balatonban a csökkent terhelés ellenére nem múlt el az algásodás veszélye, bár 2019 után csak lokális algásodási problémák jelentkeztek a tóban.
Intézkedések a tó vízminőségének javítására:
Az elmúlt években a Balatont és vízrendszerét összesen 25,7 milliárd forint értékben fejlesztették KEHOP és hazai források igénybevételével.
Közel 19 milliárd forintból korszerűsítették a Balaton levezető rendszerét (Sió-zsilip, vízművek, Sió-csatorna).
5,1 milliárd forint értékben történtek preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére.
1,3 milliárd forint értékben épült ki átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon.
320 millió forintot fordítottak annak kutatására, miként hat a klímaváltozás a Balaton vízkészletére, belső áramlási viszonyaira, és ezen változások hogy befolyásolják a térség élővilágát.
Aktuális problémák:
– a tó partjának túlzott beépítése
– a nádas minőségének romlása
– a nyugati medence iszaposodása
– a mederben lévő illegális stégek, horgászkarók, valamint a víz alatt lévő tárgyak, eszközök eltávolítása
Image by Zsolt Hegyi from Pixabay
