Szakmai tanulmányi kiránduláson a szőcsényi diákok
Lelkes csapatunk, a 10.A és a 9.A osztály tanulói kísérőikkel (Puska Anita, Mózes Brigitta) együtt „Somogy zöld szívébe”, a Kaszó Zrt. területére látogatott, az Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány támogatásával.
A leendő erdésztechnikus tanulók egy-egy szeletét tapasztalhatták meg, hogy milyen sokrétű egy erdész, egy erdőgazdaság munkája. Szakmai segítséget, sok-sok hasznos információt kaptunk Magassy Erik termelési és kereskedelmi osztályvezetőtől, valamint Szani Katinkától, mielőtt elindultunk volna a csemetekertbe.
Ott Fehér Zsuzsa kerületvezető erdész, a csemetekert vezetője fogadott minket. A 13 hektáros csemetekert történetén túl, az alapvető feladatát is ismertette, vagyis a szaporítóanyag biztosítását az erdőtelepítésekben, erdőfelújításokban.
A homokszövetű talajon termesztett csemeték gondozását is meg tudták figyelni a tanulók, hiszen éppen kézi erővel vegyszereztek lisztharmat ellen, gyomláltak, de láthatták az öntözőberendezéseket, különféle makkvetőgépeket, permetezőket stb.
Ebben az évben kb. 1 millió csemete kerül felhasználásra a saját területeken.
Innen Szentára vitt az út, a rakódóra, ahol most is folyt a munka. A Fiume-Gyékényes-Budapest vasútvonalat kihasználva jut el a fa innen Észak-Olaszországba, Ausztriába, Horvátországba, de Magyarország számos pontjára. Egyszerre 22 vagont tudnak megrakni, éppen egy ilyen munkálatot láthattunk, ahol fontos szerepe volt a gépnek, ami berakta a 2 méteres rönköket, ill. az igazítónak, akinek a munkája elengedhetetlen, hogy minél több fa férjen a vagonba.
Körbesétálva láthattuk, hogy kalodás tűzifát is készítenek, az ehhez használatos hasítógép is szemrevételezésre került. Majd Szina Katinka beszélt az erdei károsítókról, ill. az ellenük való védekezésről.
Elmondta, hogy a legveszélyesebb biotikus károsító a cserebogár pajor, amely teljesen meg tudja semmisíteni a fiatal erdősítéseket. Éppen ezért a védekezés egy módját igyekezett bemutatni. A módszer lényege a következő: a csemete közelébe leszúrnak egy 40-50 cm magas, kb. 3-5 cm átmérőjű csövet, amelybe - májustól szeptemberig – három alkalommal öntenek vegyszert a pajorok ellen, vizet, műtrágyát.
Így ez a keverék közvetlenül a gyökérnél hat, ott képez egy tömlőzsákot, amely segíti a csemete fejlődését. Ezt nagyjából addig szükséges csinálni, amíg a csemete kb. egy, másfél m magas nem lesz. Utána ezt a csövet el kell távolítani. A másik lehetőség a mélyszántás, de ezt inkább az Alföldön alkalmazzák. A pajor mellett a vadkár is jelentős, ezért minden erdőtelepítést vadvédelmi hálóval vesznek körül. Ezen a pontos elbúcsúztunk vendéglátóinktól, és utunk a kisvasúthoz vezetett.
Az erdei vasút egészen a Baláta-tóig vitt minket. A 600 m hosszú dr. Marián Miklós sétányt bejárva láthattuk a vizes élőhelyen költő páratlan madárvilágot, és az ingólápok ritkaságát, a rovaremésztő aldrovanda vesiculosát. Szakavatott kísérőnkkel felmentünk a madármegfigyelő toronyba, ahonnan fekete gólyát, cigány récét láthattunk, de felhívta a figyelmet a fekete keresztesviperára is, amely megtalálható ezen a területen. Olyan flóra és fauna tárult elénk, amely megmutatta az ősláp páratlan szépségét.
A program végén finom ebéddel vártak minket. Köszönjük a Kaszó Zrt. munkatársainak a szakmai felkészültséget, a tanulók érdeklődésének felkeltését. A gazdag szakmai program kiegészítette a tanév folyamán elsajátított ismeretanyagot a 10. évfolyamon, a 9. évfolyamon pedig ötleteket, témákat adott a következő év portfólióihoz.
Írta: Mózes Brigitta
Fotó: Puska Anita
A galériához kattintson a képre!
