Hidrológiai előrejelzés: olyan aszály jöhet, amilyen még nem volt
„Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hidrológiai előrejelzése szerint olyan nagy aszály nem volt még Magyarországon, mint amilyen jöhet. Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota”
– mondta Tahy Ágnes, a főigazgatóság kiemelt műszaki referense egy balatoni rendezvényen, kedden Siófokon.
A szakember a Balaton Fejlesztési Tanács 9. Víz Világnapi konferenciáján tartott előadást. Elsőként az országos vízgyűjtőgazdálkodási terv megvalósításának eredményeiről és a felülvizsgálatáról számolt be (amit VGT4-ként emlegetnek a szakemberek), majd a Balaton vízgyűjtő területéről is szó esett.
Tahy Ágnes elmondta, manapság négy fő problémával kell megküzdeni:
- az éghajlatváltozással,
- a biodiverzitás csökkenésével,
- a természeti – köztük a vízkészletekkel – és humán erőforrások végességével,
- és a vízszennyezéssel.
Előrejelzések: van ami bejött, van ami nem
A szakember felidézte, az éghajlatváltozás előrejelzései szerint nagy bizonyossággal tovább nő a hőmérséklet, és ez fokozza a párolgást.
„Ezt már igazolják a több éves adatsorok, hogy igen, ez történt és történik a Balatonnál is”
– fűzte hozzá.
A másik amit előre jeleznek, hogy a szárazabb területeken várhatóan még kevesebb-, a nedvesebb területeken pedig több csapadék lesz. Amit pedig biztosan tudnak, hogy egyre szélsőségesebb lesz az időjárás. Ezekhez kell tudnunk alkalmazkodni – mondta.
A éghajlatváltozás előrejelzések szerint a Kárpát-medencében, benne Magyarországon, a téli félév csapadéka növekedni, míg a nyári félév csapadéka csökkeni fog, és a téli félévben a csapadék már hó helyett esőformájában hullik le.
„Ez a megállapítás ezen a télen nem igazán jött be Magyarországra vonatkozóan, ami kérdéseket vet fel”
– mutatott rá a műszaki referens. Megjegyezte, az éghajlatkutatók hangsúlyozni szokták, hogy a csapadék terén mindig sokkal bizonytalanabbak az előrejelzések, mint a hőmérséklet terén.
Nagyon hiányzik a téli csapadék
A téli csapadék azért is kellene nagyon, mert a felszín alatti vizeknek ez a legfontosabb feltöltődési időszaka.
Valójában az egész országban azt tapasztaljuk, hogy nem tud télen visszatöltődni az a mennyiség a felszín alatti vizekbe, mint amennyi fogy belőlük természetes vagy mesterséges úton. Rettentő szomorú képet mutat a felszín alatti vizek állapota. Ez a fő kiváltó oka a Magyarországon várható nagy aszálynak
– mondta Tahy Ágnes..
A Balaton vízállásai
Ha a Balaton vízállásait nézzük, akkor azt lehet látni, hogy 9-11 évente van egy nagy aszály, illetve előfordul, hogy ez fokozottan jelentkezik. 2003 körül egy halmozódó aszályos időszak következett be, aztán 2012-ben volt egy aszályosabb időszak, és legutóbb 2022-ben. Úgy tűnik a legutóbbi csak bevezetője volt egy hosszabb, aszályos periódusnak – summázta a helyezett a szakember.
Mit tudunk csinálni? – tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta:
„Megpróbálunk minél rugalmasabb és nagyobb tározást biztosítani a Balaton teljes vízgyűjtő területen.”
Hozzátette, a vízügy azt tudja tenni, hogy olyan projekteket valósít meg, amivel kicsit jobban tudja szabályozni a Balaton vízjárását, és megpróbál a tóban és annak vízgyűjtő területén is minél több vizet visszatartani.
Beszámolt a már befejezett projektekről, és kiemelte, hogy további fejlesztésekre van szükség, hiszen láthatóan gyorsan bekövetkeznek a változások, amivel lépést kell tartani.
Kitért arra is, hogy vizsgálták a Balaton pár éve tíz centiméterrel megemelt szabályozási felső vízszintjét.
„Ez alapján azt gondoljuk, hogy sokkal nagyobbak a károk, ha nincs elegendő víz a Balatonban, mint amit a megemelt vízszint okoz”
- közölte.
