Több civil szervezet és állampolgár is kifogásolta, hogy a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló új kormányrendelet-tervezet (BATÉK és térképi melléklete a Vízparti Terv) társadalmi egyeztetése nem a hatályos jogszabályok szerint zajlott le.

A kezdeményezők a törvényesség helyreállítását és a véleményezők megfelelő tájékoztatását kérik az Építési és Közlekedési Minisztériumtól – értesült a HírBalaton.

A BATÉK-rendelet tervezete kiemelt figyelmet kapott az elmúlt hónapokban, mivel számos település jövőbeli területfelhasználását, beépíthetőségét és a vízpart közösségi használatának feltételeit érinti. Többen átlátható jogalkotási eljárást sürgetnek, mielőtt a jogszabály véglegessé válik. Amit a lezajlott társadalmi egyeztetésben kifogásoltak:

1.) Nem érkezett visszaigazolás a beküldött véleményekre

A vonatkozó – a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló – 2010. évi CXXXI. törvény egyértelműen előírja, hogy az elektronikus úton benyújtott véleményekről a jogalkotónak visszaigazolást kell küldenie. Ennek ellenére a véleményezők az elektronikus úton benyújtott véleményekre a véleményezési határidő lejártáig – 2025. július 23 – semmilyen visszaigazolást nem kaptak, holott a társadalmi egyeztetés kötelező eleme lett volna ez a visszajelzés.

A Balatonboglári Városvédő Egyesület augusztus első napjaiban levélben kérte az Építési Közlekedési Minisztériumot, hogy haladéktalanul küldje meg a visszaigazolásokat, mert nemcsak a jogalkotási törvény garanciális előírását sérti, de az átlátható jogalkotás elvét és a társadalmi részvétel alkotmányos jogát is. A minisztérium ennek hatására augusztus 5-én, 13 nappal a véleményezési határidő lezárulta után visszaigazolta a beérkezett véleményeket. A véleményezők nem kaptak tájékoztatást a hiba okáról és a helyreállításról, valamint nem történt udvariassági jellegű bocsánatkérés sem. Csak egy formális üzenet érkezett jócskán megkésve: „Tisztelt Címzett! A társadalmi egyeztetés keretében megküldött véleményét köszönettel megkaptuk. Tisztelettel: Építési és Közlekedési Minisztérium.” Ez a késedelem a pótlás ellenére gyengítette a társadalmi egyeztetés átláthatóságát és hitelességét – véleményezték.

2.) A kormányrendelet tervezet indoklása sem volt kielégítő

A kritikák másik fő iránya a rendelettervezethez csatolt indoklás hiányosságait érinti. A társadalmasítás során közzétett, mindössze kétmondatos szöveg sem tartalmilag, sem formailag nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvénynek. A törvény ugyanis előírja, hogy a rendelet indoklása világosan mutassa be a szabályozás társadalmi, gazdasági és szakmai szükségességét, valamint várható hatásait.

Ehelyett a BATÉK indoklása csupán annyit állít, hogy „a Kormány célja a Balaton vízparti területeire vonatkozó építésügyi keretszabályozás megújítása”, és hogy a rendelet a területrendezési törvény felhatalmazása alapján készült. Az Aligai Fürdőegyesület szerint ez nem tekinthető érdemi indoklásnak – különösen egy olyan új szabályozás esetében, amely a Balaton-parti települések jövőjét, közhasználatú területeit, fejlesztési irányait és a vízparthoz való hozzáférést is jelentősen befolyásolja. A beadványukra válasz még nem érkezett.

3.) Elmaradt a koncepció-véleményeztetés

Egyes véleményezők további problémának jelezték, hogy a minisztérium az újonnan készülő rendelettervezet koncepcióját – amely alapját képezte volna a társadalmi vitának – nem bocsátotta előzetesen véleményezésre és nem alakított ki stratégiai partnerséget egyetlen civil szervezettel sem. Annak ellenére, hogy ezt kifejezetten kérték, és mindezekre a 2010. évi CXXXI. törvény lehetőséget biztosít. A 2024 augusztusában először közzétett rendelettervezet verziójához képest a társadalmasításra bocsátott tervezet jelentős módszertani és rajzi változtatásokat tartalmazott.

4.) Az átláthatóságot is számonkérik

A Balatonboglári Városvédő Egyesület közérdekű adatigénylést nyújtott be az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz, hogy megtudja: az önkormányzat tett-e írásbeli vagy szóbeli észrevételeket a Balaton-parti területfelhasználási követelményekről szóló kormányrendelet tervezeteihez. A civil szervezet a teljes iratanyagot – jegyzőkönyveket, levelezést és mellékleteket – kéri.

A szervezet szerint a kérdés azért fontos, mert a Balaton-parti szabályozás közvetlen hatással lehet a város jövőbeli fejlesztéseire, a vízparti közhasználatra ezáltal a helyi lakosok életminőségére. Álláspontjuk szerint a beterjesztett tervezet sok esetben nem tükrözi a köz érdekeit.

A jogszerűség helyreállítását kérik

A társadalmi egyeztetés lezárult ugyan, de a rendelet kihirdetése még nem történt meg. A civil beadványok szerint a társadalmasítás során elkövetett formai és tartalmi hiányosságok még orvosolhatók – az indoklás, koncepció közzétételével vagy a társadalmi egyeztetés újbóli, jogszabályszerű lefolytatásával. Ellenkező esetben a jogalkotási törvény garanciális szabályainak megsértése jogorvoslati eljárás megindítását is megalapozhatja – fogalmaztak.

A véleményezők az alábbi intézkedéseket kérték az illetékes tárcától:

• A határidőre beérkező vélemények hivatalos visszaigazolásának azonnali megküldése,
• A rendelettervezethez tartozó, a törvényi előírásoknak megfelelő, részletes indoklás közzététele;
• A jogszabály-koncepció utólagos megküldése a véleményezők számára;
• Tájékoztatás a közadatokról és arról, hogy a tervezetet mikor terjesztik a Kormány elé elfogadásra.

A véleményezők reményüknek is hangot adtak, hogy a minisztérium haladéktalanul korrigálja a hibákat, és a társadalmi párbeszéd elvének megfelelően folytatja a Balaton-part jövőjét nagyban meghatározó rendelettervezet további előkészítését.