Kutatók: nyáron napi 850 kiló napvédőszer juthat a Balatonba
A nyári kánikulában a fürdőzők százezrei keresik fel a Balatont, hogy felfrissüljenek annak vizében. A napsugarak által okozott leégés és a bőrkárosodás ellen legtöbben fényvédő kozmetikai készítményeket (naptejeket, napkrémeket) használnak.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportjának számításai alapján a nyári csúcsszezonban naponta akár 850 kilogramm (!) kémiai UV-szűrő hatóanyag juthat a Balatonba. Nem meglepő tehát, hogy ezek a vegyületek kimutathatók a vízből, az üledékből és a vízi élőlényekből (pl. algákból, kagylókból) is.
A vízi környezet szempontjából elsősorban a kémiai UV-szűrők jelentenek problémát, mert fürdőzés közben ezek egy része lemosódik a bőrről, és a tó vizébe kerül. Nem gondolunk arra, hogy ez valójában mekkora terhelést jelent a Balaton élővilágának – olvasható a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) közöségi oldalán.
Mint írják, a fényvédőknek alapvetően két típusa van:
Fizikai UV-szűrők – apró ásványi részecskék segítségével a bőrfelszínen visszaverik a napsugarakat
Kémiai (szintetikus) UV-szűrők – hatóanyagaik felszívódnak a bőr mélyebb rétegeibe, és ott elnyelik az UV-sugárzás energiáját
Az intézet kutatói három éve rendszeresen ellenőrzik a Balaton 13 frekventált strandját. A mérések során az öt leggyakrabban használt kémiai UV-szűrő vegyület koncentrációját követik nyomon, és értékelik azok ökológiai kockázatait is (publikálás alatt).
A kutatások nemcsak a szennyezés mértékének feltárását célozzák. A tihanyi intézet munkatársai laboratóriumi kísérletekben vizsgálják, milyen hatást gyakorolnak ezek az anyagok a vízi élőlényekre, és dolgoznak azon is, hogy hogyan lehetne hatékonyan eltávolítani ezeket a szennyező vegyületeket a vízből.
A BLKI a számos kutatási irányvonala mellett, céges partnerével közösen, célul tűzte ki egy természetes UV-szűrő vegyületcsoport azonosítását, amelyekből környezetbarát termékek születhetnek majd a jövőben – ígérik a tihanyi kutatók.
Image by gpointstudio on Freepik
