„Mindig a július a legerősebb hónap a szezonban. Most a július 40-50 százalékos forgalomcsökkenést hozott. Az augusztus kicsit javított a siralmas helyzeten, de akkor is elmaradt a forgalom a korábban megszokotthoz képest. A belföldi turizmus összeomlott idén. Külföldiek, németek, osztrákok, lengyelek, csehek még azért vannak, de ők is kevesebben a korábbi évekhez képest”.

Egyebek mellett ezeket írta egy balatoni vállalkozó a telex.hu közel egy hónapja publikált, a balatoni és tengerparti turizmus elmúlt éveit összevető cikkének megjelenése után.

A „siralmas” szezonról szóló beszámoló azért is volt meglepő, mert ugyan a nyár folyamán politikai csörte is volt a témában, de akkor a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke tételesen próbálta cáfolni a visszaesésről szóló számokat. Azóta ráadásul megjelentek a statisztikai hivatal augusztusi turisztikai adatai is, amelyek szinte egyáltalán nem mutattak hanyatlást a balatoni szálláshelyeken, sőt ezek szerint a nyár egésze is csak hajszállal maradt el a tavalyi rekordközeli eredményektől. Hogy feloldjuk a látszólagos ellentmondást, megpróbáltunk jobban a dolgok mélyére ásni. Kiderült, hogy az ellentmondás valójában nem is az, csak az érem két oldala, és valóban szép számmal vannak olyan vállalkozók, akiknek „siralmas” vagy legalábbis kifejezetten gyenge volt az idei szezon.

Rekordközelben a vendégek száma

A statisztikai hivatal adatai tényleg nem festenek rossz képet. A tavalyi szezon végén sorra jelentek meg a hírek arról, hogy 2024 a balatoni idegenforgalom több szegmensében is rekordot hozott, és általánosan is az volt a vélekedés, hogy nagyon erős év zárt a balatoni turizmus.

A KSH szerint pedig az idén lényegében ugyanezt sikerült megismételni. A június eleje és augusztus vége között a balatoni szálláshelyekre érkező vendégek és az ott eltöltött vendégéjszakák száma lényegében megegyezett a tavalyival, a szállásadók bevétele pedig közel 10 százalékkal nőtt. Utóbbit az árak emelkedése mellett az magyarázza, hogy a drágább szálláshelyek jobban teljesítettek: míg a magánszállásoknál visszaesés volt, a hoteleknél és a panzióknál bővülést mért a hivatal.

A szállodaláncok tapasztalatai már kissé árnyalják ezt a képet, de összességében a nagy hotelcégek sem arról számoltak be, hogy brutális visszaesés lett volna a Balaton körül. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguesttől a G7 kérdésére azt írták, hogy összességében jól sikerült a szezon.

„Bár a júliusi viharok miatt kezdetben nem voltunk derűlátóak, ennek hatása végül nem látszott meg a forgalmon, augusztus pedig a vártnál is jobban teljesített, így a nyári időszak egészét pozitívan zárhattuk”

– fogalmazott Labossa Lajos marketing és kommunikációs igazgató.

Szintén sikeresnek értékelte a szezont két balatonfüredi házában a Danubius Hotels, még úgy is, hogy náluk kevesebb vendég volt, mint tavaly. Bogár Zoltán, a vállalat központi üzletfejlesztési igazgatója szerint a visszaesés leginkább a belföldi vendégeket érintette: 5,5 százalékkal kevesebb magyar vendég érkezett, mint az előző évben. Ezt részben ellensúlyozta a külföldi vendégek számának növekedése, ugyanakkor összességében így is 3,5 százalékos csökkenést tapasztaltak a vendégéjszakák számában.

Az árbevétel azonban a vendégéjszakák számának enyhe csökkenése ellenére is érezhetően, 8 százalékkal nőtt.

Mindkét láncnál kiemelték, hogy az idén látványosan kitolódtak a foglalási döntések, a korábbinál is többen voltak, akik csak az utolsó pillanatban döntöttek. A Hunguestnél például a legerősebb hetekben a foglalások harmada mindössze három napon belül érkezett, azaz egy pénteki érkezésű hétvégét sok vendég csak az adott hét kedd-csütörtök időszakában foglalta le.

A kisebb szállásadóknál más jellegű szokásváltozások jelentettek új kihívást. Egy déli parti hotel tulajdonosa azt mesélte, hogy náluk ugyan az idén is nagyjából a 2024-es szint környékén alakult a vendégek száma, ezért azonban sokkal többet kellett dolgozni. A Booking-botrány után ugyanis már nem lehetett csak az ilyen szállásközvetítő portálokra támaszkodni, sokkal nagyobb lett az egyéb marketingcsatornák szerepe.

Tapasztalatai szerint ezt sok kis szállásadó nem ismerte fel időben, emiatt pedig a korábban elsősorban az ilyen oldalakon keresztüli foglalásokra építő magánszálláshelyeken volt is visszaesés. Ezt valamennyire a KSH adatai is alátámasztják: a különböző szálláshelyek közül a magán és egyéb kategóriában mért látható visszaesést a hivatal.

Ám még ebben a szegmensben sem volt nagyon jelentős a hanyatlás, ráadásul a lapunknak nyilatkozó szállásadók szerint voltak olyan részei a Balatonnak, ahol egyáltalán nem tapasztaltak ilyet.

A teljes cikk itt elolvasható.

Fotó: Balogh Zoltán / MTI