Drámai a helyzet a balatoni szőlőültetvényeken
Soha nem látott méreteket öltött egy alattomos kór terjedése a somogyi dűlőkben, ami a helyi szüretet és a jövő évjáratát is veszélyezteti. A gazdák rémálma, a szőlő aranyszínű sárgaság egyre több ültetvényt tesz a földdel egyenlővé a Balaton déli partján – írja a sonline.hu.
Lassan már a hírhedt filoxéra pusztításához hasonlítják a szakemberek azt a károkozást, amit a szőlő aranyszínű sárgaság visz végbe szűkebb hazánkban, Somogy vármegyében. Míg évtizedekkel ezelőtt a kór csupán a megye déli határainál bukkant fel szórványosan, napjainkra a Balatonboglári Borvidék legértékesebb dűlőin is megkongatták a vészharangot.
A szőlő aranyszínű sárgaság nem kegyelmez: rovarok terjesztik a kórt
A betegséget a grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma nevű baktérium okozza, melynek hordozója és terjesztője az amerikai szőlőkabóca. Ahol ez az apró repülő rovar megcsípi a növényt, ott a sors megpecsételődik: a terméshozam drasztikusan, akár a felére esik vissza, majd a növény elkerülhetetlenül elpusztul.
– Az idén azt látjuk, hogy bizonyos fajtákban, mint a chardonnay és a pinot noir, nagyon gyorsan megnőtt a beteg tőkék száma a korábbi évekhez képest, – mondta korábban Tóth Dániel, a Viticoop Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A szakember szerint a fitoplazma fertőzés Somogyban már olyan kritikus mértékű, ami azonnali, közös cselekvést követel meg minden gazdától.
– Közösen kell fellépnünk, mert ha valaki védekezik, de a szomszédja nem, akkor ez a repülő rovar sajnos át tudja vinni a fitoplazmát tőkéről tőkére, – mondta a vezető, hozzátéve, hogy a helyzet az idősebb ültetvényeken a legtragikusabb.
Miért válnak szélmalomharccá a szőlőbetegségek elleni védekezések?
A gazdák dolgát több tényező is nehezíti ebben a kilátástalannak tűnő küzdelemben:
Nincs ellenszer a baktériumra: maga a fertőzés nem gyógyítható, kizárólag a terjesztő rovar, a kabóca irtásával lehet megelőzni a bajt.
Klímaváltozás: az egyre enyhébb telek miatt a kártevők vígan áttelelnek, populációjuk évről évre növekszik.
Gazdátlan telkek: az elhagyatott szőlők a betegség igazi melegágyai, ahonnan a kór szabadon, akadálytalanul terjed a gondozott birtokokra.
Légli Ottó, neves balatonboglári borász és a Hegyközségek Tanácsának korábbi elnöke is borúsan látta korábban a helyzetet.
– Sokkal komolyabban kellene venni a problémát, hiszen ez már hónapok óta zajlik. Sajnos nagyon sok az elhagyatott szőlő a borvidéken, amelyek melegágyai a betegségnek, – mondta Légli Ottó.
A szakember hangsúlyozta, hogy a tüneteket laikus szemmel nem is olyan könnyű felismerni, de ha megvan a baj, nem szabad késlekedni.
– Ha egy-két tünet alapján úgy ítéljük meg, hogy fertőzött a tőke, akkor járunk jól, ha kivágjuk és elégetjük– mondta a balatonboglári borász, akinek saját birtokán is áldozatul esett már a Pinot Noir és a Chardonnay egy része tavaly ősszel.
Kép: ChatGPT - Illusztráció!
