2015 december elseje óta Rubecz Zoltán vezeti a Marcali GAMESZ szervezetét. Az elmúlt hét csütörtökjén kerestem meg kérdéseimmel.

Közel féléve már, hogy itt dolgozol városunkban. Hogy érzed magad Marcaliban? Milyenek az első benyomásaid? A várakozásaidnak megfelelt a munkád?

Körülbelül ezt vártam. Volt már tapasztalatom városüzemeltetésben, hiszen korábban Kaposváron dolgoztam ezen a területen. Itt Marcaliban azt tapasztaltam mint amit korábban erről feltételeztem. Marcalit egy élhető, emberléptékű kisvárosnak tartom. Úgy gondolom, hogy ami talán a hátránya az az előnye is. Viszonylag kicsi és majdnem mindenki ismer mindenkit.

Kívülállóként kerültem ide, az eltelt 5 hónap alatt kezdem „kiismerni” a várost. A helyismeretem talán már úgy 80% -os. Vannak még olyan helyek amit még nem tudtam „feltérképezni” magam számára.

Az eddigi tapasztalataim pozitívak, az Önkormányzat vezetőitől, munkatársaitól minden támogatást megkaptam munkám során. És ugyan ez elmondható a munkatársaimra is. A városlakóktól sem kaptam eddig negatív kritikát. Voltak, vannak megkeresések, és természetesen nem mindenkinek tudom a problémáját megoldani. De tisztában vagyok vele, hogy talán a világon nincs olyan városüzemeltető cég, aki kritika nélkül tudja végezni munkáját.

Tudomásul kell vennie Marcali lakosságának, hogy a Marcali GAMESZ a költségvetésének keretein belül végzi szolgáltatásait. Mi elsősorban városüzemeltetéssel, karbantartással, közterületek üzemeltetésével foglalkozunk.

A beruházás jellegű munkákkal csak a költségvetésünkben meghatározott esetekben foglalkozhatunk.

Néhány rossz tapasztalat: a rongálások, a szemetelés, a közterületi bútorzat, növényzet tönkretétele indokolatlanul megnöveli a város ezírányú költségeit. Itt tudatosulni kellene, hogy a helyreállításokat mindannyionk pénze bánja, de ez nem egyedi, sajnos országos jelenség.

Marcali a területét számítva egy nagyváros, 102 km ²  a területe, hogy szembesülsz ezzel? Horvátkút és Gyóta között majdnem 20 km távolság van.

Marcalinak ez a természetes adottsága, amit tudomásul kell venni és való igaz, sok időt elvesz a városrészek közötti „utazás”. Munkatársaimmal rendszeresen be kell járnunk a ránk bízott területet, és hát a távolságok bizony időveszteséget okoznak. Napi szinten, több alkalommal kell ellenőriznünk a közel 100 közfoglalkoztatott munkáját, és persze a közalkalmazottaink tevékenységét is.

Térjünk rá a konkrétumokra. Enyhe telünk volt, talán 3 napon át volt jelentősebb hó. Én úgy tapasztaltam néhány órát kivéve nem volt jelentősebb fennakadás. Itt is látni kell, hogy hatalmas területen kell elvégezni a síkosság mentesítést, a hó eltakarítást. Rendelkeztek a szükséges gépekkel? Azért is kérdezem, mert valószínűleg a város kezelésébe kerül a 68 –as út városi szakasza, tehát a Noszlopy és a Szigetvári út.

Az elmúlt télről elmondható, hogy szerencsére nem volt igazán tartós „hó helyzet”, a rendelkezésre álló kapacitással győztük a belterületi részeken. Egyedül a zártkerti részeken volt eseti elmaradás. De van egy sürgősségi sorrendünk, először a közintézményeknél kell elvégeznünk a hó eltakarítást, aztán a főbb útvonalak, és majd csak ezt követi a mellékutak, a zártkerti részek megtisztítása. Egyszerre ezt a munkát nem tudjuk elvégezni, hozzáteszem a világon sehol sem. A gépparkunk erre van kialakítva. Összességében úgy gondolom megfeleltünk a feladatnak.

Amikor nagyobb hó volt, akkor a megfelelő gépparkkal rendelkező szolgáltatók bevonására is sor került. A síkosság mentesítés, a só szórás az, amit mi el tudunk végezni teljes körűen.

Más kérdés lesz a régi 68 –as út városi szakaszának átvétele, ezek széles utak. Erre a GAMESZ –nak nincsenek megfelelő gépei. Ezeket a szakaszokat nem lehet MTZ traktorokkal hatékonyan megtisztítani. Mivel a szakaszok rövidsége miatt önálló gépek fenntartása nem indokolt és gazdaságos, nem utolsósorban beszerzésükre sincs pénzügyi keret, két lehetőséget látok. Vagy megfelelő eszközzel rendelkező partner bevonására kerül sor készenléti szerződéssel, vagy más városüzemeltetőkhöz hasonlóan a „kukás autókra” szerelnek toló lapot. Hozzáteszem meglehetősen költséges utólag kialakítani a járműveken a hidraulikus rendszert és maga a hóeke és a sószóró gép sem olcsó. Ha odakerül a dolog, a fenntartónk döntésétől függ, hogy mi lesz a megoldás.

Marcali egy zöld város, hatalmas parkjai, rengeteg zöldterülete van. Feltételezem munkátok jelentős része ezzel kapcsolatos. Mennyi zöld területe van a városnak? Terveztek további újdonságokat a parkokba? Nagyon jó fogadtatása volt a rózsaültetésnek.

Hetven hektár felett van összesen, persze a közparkok területe ennek csak egy kisebb része, de nekünk a teljes területtel kell foglalkoznunk.

Sajnos a közterületeinken, közparkjainkban gyakoriak a rongálások, a padokat, a süllyesztett lámpákat összetörik, a növényzetet megrongálják. Ezek javítása, pótlása jelentős költséggel járnak. Magam is meglepődtem, amikor egy 23 centiméter átmérőjű edzett üveglap pótlására 50 ezer forintos árajánlatot kaptam.

Hozzám is eljutottak a pozitív jelzések a Kulturális Központtal közösen kezdeményezett rózsakapuval kapcsolatban. Szeretnénk a lehetőségeink szerint újabb attrakciókat is megvalósítani. Májusban igyekszünk saját kivitelezésben rendbehozni az Európa parkban a Z+D mögött, a GYÉK felé vezető sétány melletti szökőkutat. Újraindítanánk a szökőkutat, rendbe tennénk az elbontott filagóriát, és növényzetpótlást is tervezünk.

Létrejött a GAMESZ szervezetén belül egy szakemberekből álló karbantartó csoport. Legutóbb a Katona József utcai Bóbita Óvoda felújításán dolgoztak közmegelégedésre. Hogy látod, beválik ez a csoport? Ezek a munkatársak korábban az iskoláknál, óvodáknál voltak tartósan kihelyezve, talán egy éve lettek összpontosítva egy munkacsoportba.

Jó munkát végeztek a kollégáim, de az ilyen, a mi szempontunkból jelentős feladat elvégzése azért gondokat is okozott. Ezek a kollégák hiányoztak a napi megszokott munkavégzésből, helyükre közmunkásokat kellett küldenünk.

Természetesen azzal teljes mértékben egyetértek, hogy szakemberekkel szakmunkát kell végeztetni, ezért az intézményi karbantartók helyére sok esetben közmunkásokat küldtünk, síkosság mentesítésre és más, általuk elvégezhető egyszerűbb feladatok megoldására.

Hány embert foglakoztat a GAMESZ?

A létszámunk két részből áll össze, van egy saját állandó közalkalmazotti állományunk, ami 32 fő, és a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás által alkalmazott, de munkavégzésre hozzánk kihelyezett közmunkás állomány, ami egy változó létszám, de jelenleg közel 100 fő.

Jelentős feladata még a GAMESZ –nak a csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos tennivalók sokasága. A Vizitársulatok megszűntek, az Államhoz került a feladat, de a gyakorlati munka, a karbantartás a városra maradt. Hogy győzitek?

Valóban egy rendezetlen helyzet van, mi a városlakók érdekében, jelentős költséggel, és elég nagy létszám bevonásával lehetőségeinkhez mérten csináljuk ezt a munkát. Jelenleg is dolgozunk a Kátyúárok és a Malomárok tisztításán. Jelentős mennyiségű hordalékot szedtünk ki és szállítottunk el a burkolt árokból. Elmondások szerint legalább 30 éve nem volt a Malomárokban hasonló nagyságrendű tisztítás. Ezt a munkát természetesen folytatjuk. Rendbe kell tenni mindegyiket, mert ez is okozza a nagy csapadékok esetében a visszatorlódást és egyes területeken a belvíz megjelenését.

Korábban is volt egy „gátja” Marcalinak a vasút a korlátozott kapacitású csapadékvíz átereszeivel, most pedig épült még egy „gát” a 68 –as elkerülőút, a Város és a Boronkai árok közé. Mi a tapasztalat elegendő az áteresztő a kapacitás az elkerülőnél?

Az út esetében nem tapasztaltunk jelentősebb hiányosságot ebben a tekintetben. Itt is inkább a rávezető, és az elvezető árkokkal van a gond. Tapasztalataim szerint 30-40 éve ezekben az árkokban nem végeztek karbantartást. Ezt a munkát egyébként a Vizitársulatnak kellett volna elvégeznie. 40-60 cm átmérőjű nőttek az árkokba, méteres iszap, rengeteg hordalék van a mederben. Csak kézimunkával tudjuk elvégezni a megfelelő karbantartást. Sok egyeztetést kíván a földtulajdonosokkal a bejárás a szállító járműveinkkel. Igyekszünk konfliktus mentesen elvégezni ezt a szükséges beavatkozást. Lassan haladunk vele, de csináljuk. A város érdeke, hogy a vízelfolyásai nem csak a belvárosban, hanem a külső területeken is rendbe legyenek téve.

Egy lakossági fórumon hallottam egy talán kevésbé ismert problémáról. Nagyon sok az elhagyott ház, telek, zártkert a városrészekben, a szőlőhegyben. Tudom sok esetben örökös híján már az állam a tulajdonos, de ahogy hallom semmi nem történik ezekkel a területekkel. Valamiképpen ezzel is nektek kell foglalkoznotok.

Én is látom, tapasztalom, a mezőőrökkel végig jártam a szőlőhegyet és szembesültem a helyzettel. De ez a probléma sem egyedi, Marcali hanem országos probléma, ez kapcsolatos az elöregedő társadalommal és más, városkörnyéki kiskerteknél is gyakori. Előbb, vagy utóbb de az Államnak ezzel foglalkoznia kell. Jelenleg mi csak „tűzoltás” jelleggel tudunk beavatkozni, ahol már vészhelyzet van, közterület, közforgalom van akadályozva. Egyéb esetben akkor amennyiben az ingatlan az önkormányzatra száll, de a kapacitásunk nincs arra méretezve, hogy a sok elhagyott ingatlant rendbe tartsuk.

A napokban már jártam itt, akkor helyezték el az emléktáblát az épületen megemlékezve a korábbi tűzoltóságról. Amikor megépült az új laktanya akkor költözött ide a GAMESZ. Hogy tapasztalod, belaktátok már a helyet? Elfértek?

Én már ide érkeztem, nem ismerem a korábbi körülményeket. Kollegáim elmondása alapján jó helyre kerültünk. Két gondunk azért van, az egyik még a tűzoltók hagyatéka. Az épület tetőfedése rossz állapotú hullámpala, számtalan beázással, amit rövidesen javítani szándékozunk, a másik pedig, hogy az egyre növekvő létszámú közmunkásnak helyet kell biztosítani.

A garázsra is nagy szükségünk lenne, a közmunkásoknak pedig mindenképpen kell biztosítanunk a szükséges mennyiségű mellékhelyiséget, mosdót. Vannak még raktározási gondjaink is. Szóval jó a hely, csak szűken vagyunk.

A gépesítettségetek megfelelő?

A gépparkunk meglehetősen öreg. A kézi eszközeink, a motoros fűkaszáink tekintetében jól állunk, idén is kaptunk új eszközöket.

Egyre nagyobb gondot jelent viszont a nagyteljesítményű fűnyíró gépeink amortizációja. 15 év az átlagéletkor. Ezek a gépek télen-nyáron igénybe vannak véve, rövidesen cserélni kell őket. Olyan gépet, esetleg gépeket kell beszerezni, amelyik fülkés, hogy rosszabb idő esetén is használni lehessen.

Sok témával nem foglalkoztunk, egy másik alkalommal majd még kérdezlek! Köszönöm a beszélgetést.