Mit gondol egy marcali középiskolás a diákparlamentekről?
Ahogy arról a múltkori interjúban is szó volt, novemberben volt szerencsém részt venni két diákparlamenti ülésen is. Ezekről számolnék be most.
2016. november 11-én került megrendezésre a Somogy megyei Diákparlament. Ez az EMMI által legalább három évente megrendezésre kerülő megyei gyűlése volt, amely a kaposvári városháza dísztermében zajlott. A gyűlés első fele a felszólalásokból állt. A diákparlament megrendezése előtt DT gyűlést tartottunk a gimnáziumban, ahol összegyűjtöttem tanáraim és diáktársaim javaslatait az iskolák helyzetével, az oktatási rendszer megváltozásával kapcsolatosan. Ezeknek adtam hangot, kihasználva az alkalmat, miszerint minden képviselőnek joga van felszólalni.
A gyűlés második felében zajlott a szavazás, küldöttek választása a Székesfehérváron tartandó 2017-es Országos Diákparlamentre. Jómagam nem jelentkeztem a feladatra, mivel egy független, szintén országos diákparlamentnek már tagja vagyok (erről volt szó a múltkori interjúban), de feladatot vállaltam a szavazatszámláló bizottságban.

Véleményem szerint a Diákparlament jó kezdeményezés a kormány részéről, rendkívül fontos minket diákokat, akik benne élnek ebben az egészben, meghallgatni. De nem elég 3 évente megrendezni. Problémák mindig vannak, folyamatosan merülnek fel, amiknek a jelzésére, megoldására nem lehet –adott esetben akár 2-3 évet- várni.
Nem mehetek el szó nélkül egy eset mellett, ami a gyűlés óta bejárta a médiát. A bizonyos ,,leállított felszólaló” története. Aki nem hallotta volna, pár szóban annyi, hogy egy kaposvári diák élt a felszólalás jogával, ám mondandója hangvétele miatt a gyűlés vezetője leállította a beszédét és közölte vele, hogy akkor folytathatja, ha kiveszi belőle a sértő, személyeskedő részeket. Nekem nem tisztem állást foglalni ez ügyben itt és most. De ha valaki megkérdez, elmondom a véleményemet. Egy biztos; sérült a szólásszabadság. Ide vágó lehet Voltaire idézete: „Nem értek egyet azzal, amit mond, de halálig védelmezem a jogát, hogy elmondhassa”. Mi mindnyájan javaslatokat, ha úgy tetszik kritikákat fogalmaztunk meg. Úgy tűnik, ez egy idő után sok volt.
2016. November 18-20 között került megrendezésre a Független Diákparlament őszi plenáris ülése. (A Független Diákparlament (FDP) –mint ahogy a nevében is benne van- a mindenkori kormánytól, kormánypárti szervezettől független, önszerveződő, adományokból létező diákszervezet.)

A 3 napos ülés célja az volt, hogy a több mind 100 mandátumot kapott képviselő bizottságokba (munkacsoportokba) tömörüljön. Bizottságok alakultak többek között a túlterheltség és tanterv, a tankönyvkérdés és nyelvoktatás, a diákönkormányzatok helyzetével kapcsolatosan. A gyűlésen kérdéseket, problémákat vetettünk fel az adott témakörökkel kapcsolatosan. Következő feladat, hogy a bizottságok a tavaszi gyűlésig ezekre a problémákra keresnek megoldást. Mivel az ország különböző pontjain élünk, ez a munka már online folyik. Én személy szerint a túlterheltség és tanterv bizottságban dolgozom, melybe belefoglaltuk a heti 5 testnevelésóra, az érettségihez kötelező közösségi szolgálat kérdését is, hisz ezek mind összetevői a zsúfolt diákéletnek.
A következő gyűlés ha jól tudom március 17-19 között lesz, amikor is az addig kidolgozott javaslatokat megszavazza a parlament. Az így létrejövő javaslatcsomagot pedig eljuttatjuk az illetékesekhez, remélhetőleg érdemi választ kapva.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogyha lesz is pozitív változás, azt nem mi fogjuk érzékelni. Az új NAT vélhetőleg 2018-ra készül el. Az utánunk következő generációkért dolgozunk.