A marcali közkórház 1891-ben fogadta első betegét. Az intézmény a következő évszázadban a térség egyik legfontosabb közszolgáltatásává fejlődött, majd a 2012-es állami átvétel és a kaposvári integráció után jelentősen átalakult az ellátása.

A marcaliak kétszer is ezres nagyságrendben vonultak utcára a kórházukért. Azóta számos fejlesztést és az ellátás megerősítését ígérték meg a döntéshozók. Voltak megvalósult beruházások is, de a nagy ígéretek egy része máig nem teljesült. A Marcali Portál archívumának, korabeli interjúinak és hivatalos dokumentumoknak a segítségével idézzük fel a történetet.

Az ispotálytól a közkórházig

A marcali egészségügy története jóval korábban kezdődött, mint a ma ismert kórházé. A településen már a 19. században működött egy kisebb, alapítványi hátterű betegellátó intézmény, amely néhány betegnek és idős, rászoruló embernek nyújtott elhelyezést. Ebből az előzményből fejlődött ki a járás lakosságát szolgáló közkórház.

A fordulatban meghatározó szerepe volt dr. Szaplonczay Manónak, aki 1882-ben került Marcaliba körorvosként, később járási tisztiorvosként dolgozott. A szegényebb lakosság számára is hozzáférhető, korszerű kórházi ellátás megteremtését szorgalmazta. Az alapítvány kezelői 1889-ben döntöttek a szomszédos telek megvásárlásáról és az új kórház felépítéséről. A vármegye 1890-ben vállalta az intézmény fenntartását, a belügyminiszteri jóváhagyás után pedig a kórház megkapta a közkórházi státuszt.

Az első beteget 1891. február 13-án vették fel. Az új intézmény 38 kórházi ággyal és nyolc szegényházi férőhellyel indult. Első igazgató főorvosa Szaplonczay Manó volt. A betegforgalom növekedése hamarosan bővítést tett szükségessé: 1903-ra már 60 ágy állt rendelkezésre, és fertőzőbeteg-épülettel is kiegészült a kórház.

A történeti adatok alapján tehát 2026-ban a marcali közkórház 135 éves múltjára tekinthetünk vissza. A régi Portál egyik oldalán szereplő 1861-es évszámot nem használjuk alapítási dátumként, mert azt a részletes történeti források nem támasztják alá.

A kastélyból kórház lett

A második világháború a marcali kórház történetében is jelentős fordulatot hozott. Dr. Huszár Mihály történész kastélytörténeti írása szerint a Széchényi család 1944 őszén elhagyta az épületet, amelyet a német és a magyar hadsereg katonai kórházként használt. A háború után a kastély megtartotta egészségügyi funkcióját, és 1946-tól a járási kórház működött benne.

A kastélypark évtizedeken át a háború egy másik emlékét is őrizte. A Marcali környéki harcokban elesett szovjet katonák sírjai a park Széchenyi utcai oldalán helyezkedtek el. A város közterületi alkotásokat feldolgozó dokumentuma szerint 680 katonát 2001-ben exhumáltak és temettek újra a Noszlopy utcai, mai Kisgombai temetőben. Az elkerülő út építésekor később előkerült további katona maradványai is ide kerültek. A katonai temető áthelyezése után a kastélypark fokozatosan nyerte el mai, közparki és szoborparki jellegét.

A kastély tehát nem csupán a kórház egyik épülete. A város történetének több korszakát őrzi: a főúri múltat, a háborút, a járási kórház kialakulását és a későbbi egészségügyi fejlesztéseket.

Amikor a város építette és fejlesztette a kórházát

A háború utáni évtizedekben a marcali intézmény fokozatosan bővült. A kórház fejlődésében orvosok, ápolók, intézményvezetők és a fenntartó önkormányzatok több nemzedékének munkája volt benne. A város számára a kórház nem egyszerűen egy intézmény volt a sok közül, hanem a térség ellátásbiztonságának egyik alapja.

A nagyobb korszerűsítések már az 1980-as években megkezdődtek. A sebészet, a radiológia és az intenzív osztály fejlesztése, a patológia kialakítása, majd a kastély 1995-re befejezett felújítása mind ennek a folyamatnak a része volt.

A 2004. április 19-i Somogyi Hírlap-cikk már egy újabb, mintegy 1,8 milliárd forintos rekonstrukcióról számolt be. A tervek között 2400 négyzetméteres új épület, korszerű műtők, szülészet-nőgyógyászat és a régi épületek további átalakítása szerepelt. A beruházáshoz a város jelentős saját erőt vállalt. A korabeli jogszabályok is rögzítik a marcali kórház rekonstrukciójához biztosított állami támogatásokat és önkormányzati hozzájárulásokat.

Ezeket az összegeket nem érdemes egyszerűen összeadni, mert a különböző években szereplő támogatási adatok részben ugyanazon, több ütemben megvalósuló rekonstrukcióhoz kapcsolódtak. A lényeg azonban egyértelmű: Marcali a rendszerváltás utáni évtizedekben jelentős közpénzeket fordított a kórház korszerűsítésére, és az önkormányzat saját forrásaival is részt vett a fejlesztésekben.

Milyen kórházunk volt a kétezres évek elején?

A Marcali Portál 2004-es archív oldalát ma különös érzés újraolvasni. Akkor még nem történeti visszatekintésnek készült, hanem a város egyik működő intézményét mutatta be.

Az oldalon 224 ágy és 50 szakorvos szerepel. A fekvőbeteg-ellátásban belgyógyászat-hepatológia, csecsemő- és gyermekgyógyászat, intenzív osztály, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, valamint két krónikus osztály működött. Az intézményhez gyógyszertár, laboratórium, radiológia, patológia és több gondozó is tartozott.

A szakrendelések köre szintén széles volt: a sebészeti és belgyógyászati ellátás mellett traumatológia, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, ortopédia, onkológia, reumatológia, kardiológia, gasztroenterológia, ultrahang-diagnosztika, fizioterápia, gyógytorna és számos más szakrendelés szerepelt a felsorolásban. Több rendelés minden munkanapon elérhető volt.

Ez a pillanatkép azért fontos, mert megmutatja, mihez viszonyították a marcaliak a későbbi változásokat. Nem egy elképzelt, soha nem létezett kórházat szerettek volna visszakapni, hanem egy olyan intézmény ellátását, amelynek jelentős része korábban valóban helyben működött.

A finanszírozási gondok és az első nagy átalakítások

A kórház történetét azonban nem lehet úgy bemutatni, mintha 2012-ig minden problémamentesen működött volna. Már a kétezres évek elején is jelentkeztek pénzügyi nehézségek. A Portál 2001 decemberében százmilliós adósságról és harminc dolgozó elbocsátásáról számolt be.

A következő években az országos egészségügyi finanszírozás és a kapacitások átalakítása újabb nehézségeket okozott. 2007-ben a marcali aktív ágyak jelentős részét krónikus kapacitássá alakították át. A változások tehát jóval a 2012-es állami átvétel előtt elkezdődtek.

Dr. Antal Gabriella, aki 2010 januárjában lett a kórház főigazgatója, a Marcali Portálnak adott hosszú interjújában részletesen beszélt a helyzetről. Elmondása szerint az intézmény korábban jól működött, de a finanszírozási változások, a teljesítményvolumen-korlát és a csökkenő aktív kapacitások súlyos gondokat okoztak. A 2009-es év végére mintegy százmillió forintos lejárt szállítói tartozás halmozódott fel.

Antal ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kórház működését sikerült javítani: az egy telephelyre költöztetett ellátásokkal, takarékossági intézkedésekkel és szervezési változtatásokkal a 2009-es jelentős veszteség után 2010-ben pozitív működési eredményt értek el. A tartozások rendezéséhez azonban ez önmagában nem volt elegendő.

A főigazgató akkor 270 ágyas, négy aktív alapszakmával működő városi kórházról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a marcali intézményre szükség van, mert a térség lakosságának alapvető kórházi ellátását helyben kell biztosítani, a speciális eseteket pedig a magasabb progresszivitási szintű intézményekbe kell irányítani.

Ez a korszak tehát már a változásoké volt, de a kórház még önállóan működött, és a négy aktív alapszakma megőrzése továbbra is meghatározó cél maradt.

2012: az állam átvette a kórházat

A következő fordulatot az országos egészségügyi intézményrendszer átalakítása hozta. Fontos pontosítani: a marcali kórházat ekkor nem privatizálták, hanem az állam vette át az önkormányzattól. A döntés egy országos folyamat része volt, nem Marcali önkormányzatának önálló döntése.

Az állami átvételt követően a kórház működése a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházzal történő integráció felé haladt. A folyamat több lépcsőben zajlott. Antal Gabriella 2012 júliusában még úgy írta le a helyzetet, hogy a fekvőbeteg-kapacitások már Kaposvárhoz tartoztak, miközben a járóbeteg-ellátás egy része még önálló marcali működésben maradt. A teljes intézményi integráció 2013. február 1-jével valósult meg.

A változás nem csupán a fenntartó nevének megváltozását jelentette. A kórház elveszítette önálló intézményi döntési lehetőségeinek jelentős részét, az ellátás szervezése és a gazdálkodás pedig a kaposvári központtal összekapcsolva történt. A városnak ettől kezdve már nem volt olyan közvetlen befolyása a kórház működésére, mint önkormányzati fenntartóként.

Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a későbbi években sokan továbbra is a marcali önkormányzattól várták a kórházi problémák megoldását. A városvezetés azonban már nem rendelkezett azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel korábban az intézmény fenntartójaként rendelkezett.

2012. március 31. – a gyermekosztályért vonultak

Az integrációval összefüggő változások közül a gyermekosztály fekvőbeteg-ellátásának megszűnése váltotta ki az egyik legerősebb helyi tiltakozást.

2012. március 31-én több százan vonultak végig Marcali utcáin a gyermekosztályért. A menetben szülők, nagyszülők, kisgyermekes családok és gyermekek is részt vettek. A szervezők, Szabó Andrea és Nagy Adrienn nyílt levelet fogalmaztak meg Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak, amelyhez aláírásokat gyűjtöttek.

A demonstráció nem egyszerűen egy osztály nevének megőrzéséről szólt. A családok azt szerették volna, hogy a beteg gyermekek ellátása továbbra is helyben, a lakóhelyükhöz közel történhessen. A térségből Kaposvárra vagy más városba történő utazás ugyanis nemcsak időt és költséget jelentett, hanem különösen a kisgyermekes családok számára komoly terhet is.

A gyermekosztály megszűnése egyben jelképe lett annak a félelemnek, hogy a korábban széles körű ellátást biztosító városi kórház fokozatosan elveszítheti alapvető funkcióit.

Az integráció után: ígéretek és nehézségek

A kaposvári integrációt az akkori döntéshozók és intézményvezetők az ellátás fenntarthatóságával, a szakmai feltételek biztosításával és a gazdálkodási problémák rendezésével indokolták. Dr. Moizs Mariann, a Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója több interjúban hangsúlyozta, hogy az integráció nélkül a marcali intézmény működése veszélybe kerülhetett volna.

A 2013. decemberi interjúban arról beszélt, hogy a kórház jelentős adósságot halmozott fel, amelynek rendezésében az állami konszolidáció is szerepet kapott. Ugyanakkor az integráció után csökkent a dolgozói létszám, több épületrészt bezártak, és a korábbi ellátási struktúra is átalakult.

A főigazgató szerint a kaposvári szakemberek közreműködésével biztosítani lehetett a marcali ellátás egy részét. A helyi lakosság számára azonban a kérdés nem csupán az volt, hogy papíron rendelkezésre áll-e egy szakma, hanem az is, hogy mikor, milyen gyakorisággal és milyen várakozási idővel lehet ténylegesen igénybe venni az ellátást.

Az integráció megítélésében ezért már akkor is jelentős különbség volt az intézményvezetői és a helyi lakossági nézőpont között. Az egyik a működtethetőséget és a szakmai együttműködést hangsúlyozta, a másik a korábban helyben elérhető ellátások elvesztését és az ellátásbiztonság csökkenését élte meg.

A CT, amelyet már 2013-ban megígértek

A marcali kórház elmúlt másfél évtizedének talán legjobban dokumentálható ígérettörténete a CT-berendezésé.

Moizs Mariann 2013 decemberében a Marcali Portálnak azt mondta, hogy a következő év elejétől lesz CT Marcaliban. Nem használt, hanem új készülékről beszélt, és arról, hogy a beszerzéshez kapcsolódó eljárás folyamatban van. A CT-t a tervezett sürgősségi fejlesztés részeként mutatta be.

A következő években azonban a helyben működő CT nem valósult meg. Később egy mobil diagnosztikai szűrőállomás terve került elő, amely a térség településeit is járta volna. A sajtóbeszélgetésen Moizs úgy fogalmazott, hogy a korábban megígért CT ebben a szűrőállomásban lesz.

A Marcali Portál 2019-ben külön véleménycikkben foglalkozott a kérdéssel. Akkor már több, egymást követő CT-elképzelésről és ígéretről lehetett beszámolni, miközben a helyben elérhető sürgősségi diagnosztika kérdése továbbra is megoldatlan maradt.

A történet végül 2026 tavaszán jutott el a tényleges megvalósulásig. Április 7-én jelentették be, hogy megkezdte működését a Marcali Kórház új CT-berendezése. A fejlesztés jelentős előrelépés: a vizsgálatok egy része immár helyben elvégezhető, a képek pedig elektronikus úton továbbíthatók a megfelelő szakorvosi értékelésre.

A 2013 decemberében a következő év elejére ígért helyi CT tehát több mint tizenkét évvel később vált valósággá. Ez a fejlesztés örömteli és fontos, de a hosszú várakozás tényét nem változtatja meg.

2016. október 26. – több ezren a kórházért

A második nagy demonstrációra 2016. október 26-án került sor. A Marcali az Otthonunk Egyesület és a város civil szervezetei által kezdeményezett megmozduláson több ezren gyűltek össze az Európa parkban.

A szervezők már a demonstráció előtt hangsúlyozták, hogy civil kezdeményezésről van szó. Arra kérték a résztvevőket, hogy ne vigyenek pártzászlókat, jelvényeket és politikai feliratokat. A cél a kórház megmentése és a helyi ellátás megerősítése volt.

A demonstráción felszólaltak a civil szervezők, a környező települések képviselői, egy marcali édesanya, Sütő László polgármester és Móring József Attila országgyűlési képviselő is. A petíció az aktív fekvőbeteg-ellátás helyreállítását, a korábbi szintű járóbeteg-ellátást, megfelelő sürgősségi ellátást, valamint a szakmai önállóság mellett legalább részleges gazdasági és szervezeti önállóságot követelt.

Sütő László a demonstráción hangsúlyozta, hogy nem valami ellen, hanem a megfelelő egészségügyi ellátásért gyűltek össze. Móring József Attila pedig arról beszélt, hogy a kórház megmarad, és a szükséges feltételek biztosítására kormányzati szándék van.

A demonstrációról készült korabeli fényképek ma is megrendítőek. A tömeg nagysága önmagában megmutatja, milyen jelentősége volt a kórháznak Marcali és a környező települések lakói számára.

„Az integráció kudarcot vallott”

A demonstráció után történtek kedvező változások is. Az aktív belgyógyászati ellátás újraindítása és a sebészet megőrzése a helyi követelések fontos eredménye volt. A korábbi teljes ellátási struktúra azonban nem állt helyre.

Móring József Attila 2016 novemberében a Marcali Portálnak adott interjújában arról beszélt, hogy a marcali kórháznak nem egy kisebb Kaposi Mór Kórházzá kell válnia, hanem a térség számára megfelelő, működőképes városi kórházi modellt kell kialakítani. Hangsúlyozta a Kaposvártól való távolságot, a helyi ellátás szükségességét és a marcali műtőkben rejlő lehetőségeket.

Két évvel később, 2018 májusában már jóval határozottabban értékelte a történteket:

„Az integráció kudarcot vallott. Az adósság ugyan eltűnt, de vele együtt jó néhány ellátási forma és ezzel a biztonságérzetünk is.”

A képviselő ekkor az önállóságot nevezte kulcskérdésnek, és arról beszélt, hogy a kórház jövőjét önálló állami intézményként vagy más, megfelelő felelősségi rendszerben kellene rendezni.

Ez a nyilatkozat azért különösen fontos, mert nem egy ellenzéki politikus vagy civil szervezet értékelése volt, hanem a térség akkori kormánypárti országgyűlési képviselőjéé.

A szülészet és a gyermekellátás kérdése

A marcali szülészet sorsa külön fejezetet érdemelne. A város a korábbi rekonstrukció során korszerű szülészeti-nőgyógyászati infrastruktúrát alakított ki, az ellátás azonban a későbbi években megszűnt a korábbi formájában.

A szülészeti ellátás fenntarthatóságát természetesen nem lehet kizárólag politikai döntésekkel magyarázni. A születésszám, a szükséges szakorvosi és személyi feltételek, az ügyeleti rendszer és a finanszírozás egyaránt meghatározó tényezők. A pontos éves szülésszámok és az esetleges kapacitásküszöbök nélkül nem állíthatjuk, hogy egyetlen ok vezetett a megszűnéshez.

A dokumentált tény azonban az, hogy a korábban helyben működő szülészeti fekvőbeteg-ellátás már nem állt rendelkezésre a régi formájában, és a gyermekosztály visszaállítása sem valósult meg. A helyi lakosság számára ez a két változás különösen érzékeny volt, hiszen a családok életének legfontosabb pillanatait és a beteg gyermekek ellátását érintette.

A kórház épületei is az államhoz kerültek

Az állami átvételnek volt egy kevésbé látványos, de a város szempontjából fontos következménye is: nemcsak a kórház működtetése, hanem több, korábban önkormányzati tulajdonú egészségügyi ingatlan is állami tulajdonba került.

A volt szakrendelő és a tüdőgondozó sorsa éveken át visszatérő téma volt a helyi közéletben. A város szerette volna visszakapni vagy újrahasznosítani a már nem használt épületeket. A régi szakrendelő esetében parkoló kialakítása, a tüdőgondozónál pedig többféle közösségi és közszolgálati hasznosítás is felmerült.

Móring József Attila 2018-as interjújában megerősítette, hogy a két ingatlan az integráció során került állami tulajdonba. A képviselő akkor a tüdőgondozó lehetséges rendőrségi hasznosításáról is beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy az államnak és az önkormányzatnak együtt kell működnie az épületek megfelelő hasznosításában.

A későbbi években a volt szakrendelő visszakerült a városhoz. A történet jól mutatja, hogy az állami átvétel nemcsak az egészségügyi ellátás szervezését változtatta meg, hanem a város vagyonával és az épületek jövőjével kapcsolatos döntési lehetőségeket is.

2020: újabb ígéret az önállóságra

A kórház önállóságának visszaállítása a 2016-os demonstráció után is napirenden maradt. Móring József Attila 2020 júniusában arról számolt be a Marcali Portálnak, hogy Kásler Miklós minisztertől ígéretet kapott: a marcali kórház ismét önálló intézmény lesz. A képviselő szerint az ehhez szükséges adminisztratív előkészítés folyamatban volt, de a koronavírus-járvány késleltette a megvalósítást.

Ez az ígéret végül teljesült: 2022. január 1-jétől a Szaplonczay Manó Marcali Kórház ismét önálló intézményként működött. A visszaállított önállóság azonban nem jelentette automatikusan a korábbi osztályok és ellátási formák visszatérését.

A különbség lényeges. Egy intézmény jogi és szervezeti önállósága fontos feltétel lehet a helyi döntésekhez, de önmagában nem teremt szakorvosokat, ápolókat, finanszírozást vagy újraindítható osztályokat. A marcaliak számára ezért az önállóság visszaadása után is az maradt a legfontosabb kérdés: milyen ellátást lehet ténylegesen helyben igénybe venni?

2022: közel 15 milliárdos fejlesztést jelentettek be

2022. március 28-án Kásler Miklós miniszter és Móring József Attila országgyűlési képviselő nagyszabású fejlesztési programot jelentett be a marcali kórház számára.

A kormány hivatalos közleménye szerint csaknem 15 milliárd forintból fejlesztik az intézményt. A bejelentés 9,4 milliárd forintos építészeti átalakításról, 2,2 milliárd forintos informatikai és orvostechnikai eszközfejlesztésről, a kastély rendbetételéről, új épületszárnyról és közforgalmú gyógyszertárról szólt. Móring egy 2500 négyzetméteres új szárnyat is ismertetett.

Kásler azt mondta, hogy elkészült az a fejlesztési terv, amely a következő évtizedekre rendezi a kórház sorsát. A képviselő pedig a marcali kórház történetében korábban nem tapasztalt nagyságrendű fejlesztésről beszélt.

A tervek nem csupán egy sajtótájékoztató szintjén léteztek. Az Architema tervezőiroda honlapján is szerepel a marcali kórház fejlesztése, benne az új központi betegirányító épületével. A kastély, a pavilonok és a park rekonstrukciójára vonatkozó elképzelések szintén nyilvánosságra kerültek.

A bejelentés tehát konkrét építészeti és orvostechnikai programról szólt. A későbbi években azonban a két fejlesztési terület sorsa jelentősen eltért egymástól.

Ami megvalósult: műszerek, új röntgen és CT

A 2022-es fejlesztési programból jelentős eszközbeszerzés valóban megvalósult. A korabeli tudósítások szerint október elejére 4200 új eszköz és berendezés érkezett Marcaliba, mintegy 475 millió forint értékben. A beszerzések között mobilröntgen, ultrahang, intenzív terápiás eszközök, műtőasztalok, defibrillátorok, EKG-k és más orvostechnikai berendezések szerepeltek. A további szállítmányokat is bejelentették.

A kórház röntgenberendezése is megújult. Ezek a fejlesztések ténylegesen javították az intézmény műszaki feltételeit, és ezt a történet értékelésekor el kell ismerni.

A hosszú CT-történet végén pedig 2026-ban a helyben működő CT is megvalósult. Ez különösen fontos előrelépés a sürgősségi és diagnosztikai ellátás szempontjából.

A megvalósult eszközfejlesztések azonban nem azonosak a 2022-ben bejelentett teljes, közel 15 milliárdos beruházási program megvalósulásával.

Ami elmaradt: a nagy építési program

Már 2022 októberében nyilvánosságra került, hogy a kórház mintegy tízmilliárd forintos építészeti rekonstrukcióját bizonytalan időre felfüggesztették. A korabeli közlés ezt az orosz–ukrán háborúval összefüggő szankciós intézkedések következményeivel indokolta.

A 2023-ban elfogadott marcali Helyi Esélyegyenlőségi Program már azt rögzítette, hogy a kórház fejlesztésére korábban tett ígéretek még megvalósításra várnak.

A 2022-ben bemutatott 2500 négyzetméteres új kórházi szárny nem épült fel, és a kastély teljes, nagy rekonstrukciója sem valósult meg az eredetileg bejelentett formában. A tervezett központi betegirányító, a pavilonok átfogó felújítása és a kastélypark rekonstrukciója szintén nem állt össze az akkor ismertetett teljes beruházási programmá.

Ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztési tervek véglegesen megszűntek volna. Azt viszont igen, hogy a 2022-ben bejelentett nagyszabású építési program 2026-ra nem valósult meg a meghirdetett formában.

Kié a kórház, és ki felel érte?

A marcali kórház történetének egyik legfontosabb tanulsága a felelősségi viszonyok megváltozása.

Az önkormányzati fenntartás idején a város közvetlenül részt vett a kórház működtetésében, fejlesztésében és gazdálkodásában. Az állami átvétel után ezek a döntések állami intézményfenntartói és egészségpolitikai hatáskörbe kerültek. A városvezetés továbbra is képviselhette a lakosság érdekeit, kezdeményezhetett, tárgyalhatott és bizonyos területeken segítséget nyújthatott, de a kórházi osztályok működéséről, a szakmai kapacitásokról és a finanszírozásról már nem dönthetett önállóan.

Bereczk Balázs 2019-es interjújában is arról beszélt, hogy az önkormányzatnak nincs jogi lehetősége közvetlenül beavatkozni a szakellátás működésébe. A város ugyanakkor továbbra is támogatást nyújtott például a dolgozók elhelyezéséhez, és kezdeményezte a használaton kívüli ingatlanok visszaadását.

Ezért nem helyes a 2012 utáni kórházi változásokért automatikusan Marcali önkormányzatát felelőssé tenni. A döntési jogkörök és a felelősség az állami átvétellel alapvetően megváltoztak.

Mit mondanak a dokumentumok?

A történet feldolgozása során különösen érdekes volt újraolvasni a város 2015-ös Integrált Településfejlesztési Stratégiáját. A dokumentum a város hosszú távú céljai között korszerű egészségügyi alap- és kórházi ellátást fogalmazott meg, és egy korábbi helyi program célját is átvette:

„Kiemelt feladat a négy alapszakmás városi kórház megőrzése.”

Ez a mondat már az állami átvétel és az integráció után került bele a város hivatalos fejlesztési dokumentumába. Jól mutatja, hogy Marcali továbbra is a négy alapszakmás városi kórház megőrzését tekintette fontos célnak.

A következő évek története azonban azt mutatja, hogy a helyi célok, az országos egészségpolitikai döntések és a ténylegesen rendelkezésre álló személyi, pénzügyi és műszaki feltételek nem mindig találkoztak.

A kórház ma is fontos – de nem ugyanaz, mint régen

A Szaplonczay Manó Marcali Kórház ma is működő egészségügyi intézmény. A járóbeteg-szakellátás, a diagnosztika, a sürgősségi ellátás és a krónikus, illetve ápolási jellegű fekvőbeteg-ellátás továbbra is fontos szerepet tölt be a térség egészségügyi ellátásában. A 2026-ban működésbe állt CT és a korábbi eszközbeszerzések valódi előrelépést jelentenek.

Ugyanakkor a mai intézmény ellátási szerkezete jelentősen különbözik attól a kórháztól, amelyet a kétezres évek elején a Marcali Portál bemutatott. A korábbi aktív osztályok egy része megszűnt vagy más formában működik, és több ellátásért ma már más városba kell utazni.

A változások mögött országos egészségpolitikai döntések, finanszírozási problémák, kapacitás-átalakítások, szakemberhiány és demográfiai tényezők egyaránt szerepet játszottak. Nem lenne korrekt mindent egyetlen döntésre vagy egyetlen szereplőre visszavezetni. Azt azonban a dokumentumok alapján ki lehet mondani, hogy Marcali a korábbi széles körű aktív kórházi ellátásának jelentős részét elveszítette, és a későbbi ígéretek nem állították helyre a régi struktúrát.

Az ígéretek mérlege

A történetben újra és újra ugyanaz a kérdés tér vissza: mit ígértek, és mi lett belőle?

2012-ben az integrációt az ellátás fenntarthatóságával indokolták, miközben a gyermekosztály fekvőbeteg-ellátása megszűnt. 2013-ban a következő év elejére ígértek CT-t, amely végül 2026-ban kezdett működni. 2016-ban több ezren követelték a kórház megerősítését, és a döntéshozók ígéretet tettek a helyzet rendezésére. 2020-ban az önállóság visszaállítását ígérték meg, amely 2022-ben valóban megvalósult. Ugyanebben az évben közel 15 milliárdos fejlesztést jelentettek be, amelyből jelentős eszközbeszerzés történt, a nagy építési program azonban nem valósult meg a meghirdetett formában.

Ezeket az ígéreteket nem kívülállók tették. Miniszterek, országgyűlési képviselők és kórházi vezetők nyilatkozatairól beszélünk, olyan szereplőkről, akiknek a döntések előkészítésében, befolyásolásában vagy végrehajtásában szerepük volt.

Azt természetesen nem állíthatjuk, hogy minden elmaradt fejlesztés mögött ugyanaz az ok állt, vagy hogy az ígéreteket eleve nem akarták teljesíteni. A dokumentumok azonban lehetővé teszik, hogy a bejelentéseket és a későbbi eredményeket egymás mellé tegyük. Az olvasó ezek alapján maga is megítélheti a történteket.

Százhárom év után is ugyanaz a kérdés

A marcali közkórház 1891-ben azért jött létre, hogy a járás lakossága számára helyben biztosítson megfelelő betegellátást. Szaplonczay Manó és az intézmény alapítói egy olyan közszolgáltatást teremtettek meg, amelyet a következő nemzedékek továbbfejlesztettek.

A kórház története azóta sokszor változott. Túlélt két világháborút, költözött, bővült, korszerűsödött, átalakult a finanszírozása, majd az állami átvétellel a fenntartói rendszere is. A marcaliak azonban mindvégig ugyanazt szerették volna: hogy a városban és a környező településeken élők a lehető legtöbb alapvető egészségügyi ellátást helyben, biztonságosan és megfelelő színvonalon vehessék igénybe.

A 2012-es és a 2016-os demonstrációk ezt az igényt fejezték ki. A 2026-ban működésbe állt CT pedig azt mutatja, hogy a fejlesztéseknek ma is van értelmük, és a helyi ellátás megerősítése nem lehetetlen.

A kérdés most az, hogy a következő években sikerül-e a korábbi ígéretekből további kézzelfogható eredményeket megvalósítani. Mert a kórház jövőjét végső soron nem a bejelentett milliárdok, nem a látványtervek és nem az intézmény neve határozza meg, hanem az, hogy a beteg milyen ellátást kap, amikor belép az ajtaján.

Vágó Zoltán – Marcali Portál

Készült a ChatGPT közreműködésével

Szerkesztői forrásjegyzék

A publikációs szöveghez tartozó, korábban összegyűjtött források. A hivatkozások a szerkesztői ellenőrzést szolgálják.

A Marcali Portál 2004-es kórházbemutatója
https://old.marcaliportal.hu/2002_2004/korhaz.htm

Beszélgetés dr. Antal Gabriellával
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-dr-antal-gabriellaval-a-marcali-varosi-korhaz-foigazgatojaval/

Hírek a kórházból – 2012. július
https://marcaliportal.hu/?catid=9&id=4952%3Ahirek-a-korhazbol&view=article

Demonstráció a gyermekosztályért – 2012
https://marcaliportal.hu/?view=article&id=3660:demonstracio-a-gyerekosztalyert&catid=9

Beszélgetés dr. Moizs Mariannal – 2013. december
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-dr-moizs-mariann-foigazgato-asszonnyal-a-somogy-megyei-kaposi-mor-oktato-korhaz-vezetojevel/

Sajtóbeszélgetés a marcali kórház jövőjéről
https://marcaliportal.hu/varosunk/31979-sajtobeszelgetes-a-somogy-megyei-kaposi-mor-oktato-korhaz-marcali-telephelyenek-jovojerol

Szubjektív képalkotás – lesz CT a Marcali Kórházban?
https://marcaliportal.hu/varosunk/41610-szubjektív-képalkotás-lesz-ct-a-marcali-kórházban

Megkezdte működését a Marcali Kórház CT-je
https://kdnp.hu/hirek/megkezdte-mukodeset-marcali-korhaz-uj-ct-berendezese-video

Tüntetés a Marcali Kórházért – MTI, 2016
https://marcaliportal.hu/varosunk/32049-tuntetes-a-marcali-korhazert

Beszélgetés Móring József Attilával – 2016
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-moring-jozsef-attilaval-korzetunk-orszaggyulesi-kepviselojevel-2/

Beszélgetés Móring József Attilával – 2018
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-moring-jozsef-attilaval-korzetunk-ujravalasztott-orszaggyulesi-kepviselojevel/

Beszélgetés Móring József Attilával – 2020
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-moring-jozsef-attilaval-korzetunk-orszaggyulesi-kepviselojevel-2020/

A 2022. március 28-i kormányzati bejelentés
https://kormany.hu/hirek/tobb-mint-14-milliard-forintbol-fejlesztik-a-marcali-szaplonczay-mano-korhazat

A marcali kórház tervezett fejlesztése – Architema
https://www.architema.net/munkaink/marcali-varosi-korhaz

Kórházi eszközfejlesztés kezdődött Marcaliban – 2022
https://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korhazi_eszkozfejlesztes_kezdodott_marcaliban

Marcali Helyi Esélyegyenlőségi Programja, 2023–2028
https://www.marcali.hu/images/eloterjesztesek/02023/0323/05.2.ET_._Helyi-Eselyegyenlosegi-Program-2023-2028.pdf

Beszélgetés Bereczk Balázzsal – 2019
https://interjuk.marcaliportal.hu/beszelgetes-bereczk-balazzsal-marcali-varos-alpolgarmesterevel-2/

Marcali Integrált Településfejlesztési Stratégia, 2015
https://www.marcali.hu/images/eloterjesztesek/20150910/2.sz.mell_m_int_telfejl_k.pdf

Kép: ChatGPT - Illusztráció!