Amikor Marcali fesztiválváros volt – az EuroFolk története - Egy nehéz év, egy utolsó nagy fesztivál
6. oldal / 6: Egy nehéz év, egy utolsó nagy fesztivál
6. rész – Egy nehéz év, egy utolsó nagy fesztivál
2011 elején még semmi nem utalt arra, hogy megtörik az EuroFolk addigi lendülete.
Februárban a Baglas történetét összefoglaló írás még sikersorozatként tekintett vissza a fesztiválokra: 2002, 2004, 2006, 2008, 2009 és 2010 – hat EuroFolk következett egymás után.
Áprilisban már a VII. EuroFolkot tervezték július 21–25. között.
A probléma nem a külföldi érdeklődés hiánya volt.
Bőszné Kiss Katalin akkori fesztiváligazgató visszaemlékezése szerint már az előző ősszel jelentkeztek külföldi együttesek. A gondot az jelentette, hogy az önkormányzati támogatás csak későn vált biztossá. Mire a szervezők válaszolni tudtak a jelentkezőknek, több külföldi csoport már más fesztivált választott.
A pénz sem volt elegendő a korábbi rendezvény változatlan formában történő megtartására.
Kati egy akkori interjúban nagyon egyszerűen fogalmazta meg a dilemmát:
„Vagy a sátor, vagy a zenekar.”
2011-ben a zenekart választották.
A korábban megszokott nagy nézőtéri sátor nem épült fel, és végül magát az EuroFolkot sem rendezték meg. Július 19-én már egyértelműen ezt írtuk a Portálon:
„Az Eurofolk Fesztivál ebben az évben »kimarad« a sorból.”
Helyette kétnapos Marcali Folklór Napokat szerveztek.
És még az időjárás sem segített
Mintha a nehéz szervezés nem lett volna elég, 2011 júliusában rendkívül rossz idő érkezett.
Az eső miatt elmaradt az utcatánc, az esti programokat pedig többször a Sportcsarnokba kellett költöztetni. A Balkan Fanatik koncertjére ennek ellenére több százan mentek el, a hétvégét pedig az ExperiDance REVANS című előadása zárta, szintén több száz néző előtt.
A Balatonnál sem jártak jobban. A víz annyira lehűlt, hogy 15 év után először elmaradt a Vízizene. A fúvósfesztivál felvonulását még csepergő esőben megtartották, a megnyitót azonban már fedett helyre kellett vinni.
2011 tehát minden szempontból rendhagyó év lett.
De a szervezők nem mondtak le az EuroFolkról.
A rendelkezésre álló támogatás jelentős részét félretették a következő évre és a remélt pályázatok önrészére.
2012 – még egyszer megtelt Marcali
A terv sikerült.
2012. június 28. és július 1. között megrendezték a VIII. EuroFolk Fesztivált.
A számozásnak van egy érdekessége: 2010 volt a VI. EuroFolk, 2011-ben pedig dokumentáltan kimaradt a fesztivál. A következő rendezvényt ennek ellenére hivatalosan VIII. EuroFolkként hirdették. Miért maradt meg a VIII. sorszám, arra az eddig előkerült dokumentumok nem adnak választ.
A 2012-es fesztivál azonban ismét nagy nemzetközi rendezvény volt. Görög, horvát, bolgár, szerb, lengyel, román, macedón, olasz és török vendégek érkeztek, a házigazda pedig a Baglas volt.
A délelőtti beharangozó utcatáncok ismét megjelentek a Künzelsau téren, a Penny parkolójában és a Városi Fürdőben. Volt tánctanítás a piactéren, menettánc, gála, Népek Bálja.
A néptáncos programok mellé Holdviola- és Vad Fruttik-koncert került.
És ezúttal ismét állt a fesztiválsátor.
Több mint háromnegyed részben pályázati pénzből
A VIII. EuroFolk finanszírozásáról ma már egy fontos adatot biztosan tudunk.
A rendezvény előtt tartott kibővített szervezői értekezleten elhangzott, hogy a fesztivál költségeinek több mint 75 százalékát pályázati pénzből fedezték, a fennmaradó részt az önkormányzat biztosította.

A hivatalos plakát alján pedig ott szerepel az Európai Unió Europe for Citizens – Európa a polgárokért programjának emblémája.
A pontos támogatási összeg eddig nem került elő. De a két adat együtt jól mutatja, mennyire függött ekkorra egy ilyen méretű rendezvény a sikeres pályázatoktól.
A 2011-es mondat – „vagy a sátor, vagy a zenekar” – egy évvel később még világosabb értelmet kap.
A korábbi színvonalú EuroFolkhoz már nem volt elegendő pusztán a városi támogatás.
És nem lett IX. EuroFolk
2012 végén, 2013 elején vezetőváltás történt a Marcali Városi Kulturális Központ élén. 2013 márciusában Vigmondné Szalai Erika már két és fél hónapja vezette az intézményt. Amikor a Marcali Portál az EuroFolk folytatásáról kérdezte, elmondta: abban az évben nem a hagyományos EuroFolkot rendezik meg, hanem annak alapjaira építve Tradíció és Folk Napokat szerveznek.
A néptánc tehát nem tűnt el Marcali kulturális életéből, de a nagyszabású nemzetközi fesztivál formája megváltozott.

A Baglas nem szűnt meg. A következő évek plakátjai alapján továbbra is rendszeresen fellépett, táncházakat tartott, szerepelt a Marcali Nyár és más városi rendezvények programjában. A Baglas Fundamentum ugyancsak önálló együttesként folytatta.

A Kulturális Központ is működött tovább.
EuroFolk azonban többé nem volt.
Hogy pontosan miért nem született meg a IX. fesztivál, arra az eddig előkerült dokumentumok nem adnak egyetlen, biztos választ.
A pénzügyi háttér sérülékenységét viszont jól dokumentálják. Már 2011-ben ezen múlt a rendezvény sorsa, 2012-ben pedig csak jelentős pályázati forrás bevonásával sikerült ismét a korábbi mérethez közelítő fesztivált létrehozni.
Talán több tényező találkozott egyszerre. De ahol a dokumentumok elhallgatnak, ott több mint tíz év távlatából nem lenne korrekt biztos magyarázatot gyártani.
A tény ennyi:
2002-ben megszületett az I. EuroFolk. 2012-ben megtartották a VIII.-at. A IX. már nem következett.
Ami megmaradt
Az EuroFolk neve eltűnt a marcali nyári programokból, de nem tűnt el minden, amit létrehozott.
Megmaradtak a külföldi kapcsolatok. Megmaradt a néptánc. Megmaradtak azok a marcaliak, akik gyerekként a külföldi csoportokat nézték, diákként tolmácsoltak nekik, vagy felnőttként szállást, ételt, technikát, szállítást biztosítottak.
És megmaradtak a fényképek.
A Künzelsau tér első színpada. Az indiai táncosok 2002-ben. A törökök, lengyelek, franciák. A gólyalábasok. A zsúfolásig megtelt Gödör. A nagysátor. A menettánc a Rákóczi utcán. A nézők az erkélyeken.
A fotókon ma már olyan marcaliak is ott vannak, akik akkor középiskolásként segítették valamelyik külföldi csoportot. Talán egyszer megmutatják a gyerekeiknek vagy az unokáiknak:
„Nézd, ebben én is benne voltam.”
Mert az EuroFolkot nem egyetlen ember és nem is csak egy néptáncegyüttes csinálta.
Egy város kellett hozzá.
És talán ezért találó az a mondat, amelyet már 2001 végén, az első fesztivál előtt leírtak:
„Marcali egy hétre a néptánc európai fővárosa lesz.”
Néhány nyáron valóban az lett.
Források: Marcali Kulturális Központ, Marcali Portál, Nemzetek Fesztiválja honlapok.
A cikk megírásában közreműködött a ChatGPT