Balatoni települések a legtöbb szemetet előállítók között
Lakosságarányosan a top öt legtöbb szemetet termelő település közül négy Somogy vármegyében található – tudta meg a Pénzcentrum. Ráadásul mind a négy nyáron közkedvelt úti célnak számít a Balaton partján.
A legtöbb szemetet előállító települések között van Balatonmáriafürdő, Zamárdi, továbbá Balatonakarattya és Balatonfenyves. Ezzel szemben Kusbucsán, Nemessándorházán vagy Búcsúszentlászlón alig szállítanak el szemetet az ottaniaktól.
Óriási különbségek vannak Magyarországon települések és települések között abból a szempontból, hol mennyi szemét termelődik, vagyis, hogy hivatalosan mennyit szállítanak el. Lakosságarányosan a legszemetesebb helyeken egy főre több mint egy tonna hulladék is juthat egy évben, miközben a legkevésbé szemetes helyeken ez a 100 kilót sem éri el – írja a penzcentrum.hu.
Az elemzés során először a regionális adatokat nézték meg lakosság arányosan, majd a vármegyei értékeket, végezetül pedig a 10 legtöbb és legkevesebb szemetet termelő település számaiba is betekintettek.
A lakosságtól elszállított települési hulladék átlaga 2021-ben: 681 tonna (körülbelül 681 ezer kg), tehát a vizsgálatban résztvevő települések átlagosan ennyi tonna szemetet termeltek 2021-ben. A medián érték ehhez képest csupán 172 tonna (tehát megközelítőleg 172 ezer kg). Amiből egyrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy a települések fele 172 tonna vagy annál kevesebb hulladékot termeltek 2021-ben; valamint azt is megállapíthatjuk a két számadat alapján, hogy akadnak nagyon magasan kiemelkedő települések a hulladék termelés terén
Először regionális szinten vizsgálták meg az adatokat. Ebben a bontásban két régió van, ami jobban kiugrik a többi közül. Közép- Magyarország hozta a legnagyobb értéket a 2021-es évben a hulladéktermelés terén, utána valamivel lemaradva, de a következő régió a Dél- Dunántúl. A legkevesebb hulladékot pedig a Dél- Alföld termelte, nagyjából 221 kilogrammot.
A szűkítés következő pontja a vármegyei szintű adatok. Itt azért már látható, hogy sokkal nagyobb a szórás az egyes vármegyék között, tehát kezdtek konkrétabban közelíteni azokra a területekre, ahol az átlaghoz és mediánhoz képest több hulladékot szállítottak el 2021-ben.
Somogy vármegye a legtöbbet termelő vármegye, majd ezt követi valamivel lemaradva Pest vármegye. 10 kilogrammokkal csökkenek az értékek, egészen a legkevesebb szemetet termelő Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéig. A legtöbb és legkevesebb szemetet termelő vármegyék között nagyjából átlagosan 150 kg különbség volt szeméttermelésben 2021-ben.
Összességében az értékek még bőven az átlag alatt mozognak, amiből arra következtethetünk, hogy a nagyobb hulladéktermelést hozó települések szét vannak osztva az egyes vármegyék között, és nem egy vármegyében összpontosulnak.
Ebben az esetben, ha szimplán a lakosságtól elszállított települési hulladékok tonnában mért értékeit nézzük senkit nem ér talán meglepetésként, hogy abszolút a nagyvárosok vannak az élmezőben. A főváros magasan az élen helyezkedik el, közel 400 000 tonna éves elszállított hulladékkal. De ahogy erre már korábban is utaltunk Budapest különleges helyzetben van, hiszen messze hazánk legnagyobb és leglakottabb városáról van szó.
Ha tehát Budapestet félretesszük, akkor is a nagyvárosok vannak az élen, úgymint Debrecen, Szeged, Sopron stb. Azonban nem meglepő az a tény, hogy ahol többen élnek, ott több szemét keletkezik, pontosan ezért itt is lakosság arányosan érdemes megnézni az elszállított hulladék éves értékét. Így már sokkal inkább érdekesebb és nem mellesleg relevánsabb adatokat kapunk.
Feltüntették a település állandó lakosságának számát a 2021-es évben, valamint a település összes az évben elszállított hulladék mennyiségét tonnában. Majd ezeket osztották egymással és így megkapták, hogy ez lakosság arányosan mennyi szemetet jelent tonnában és kilogrammban.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Csér település szerepel a lista első helyén, ott 2021-ben átlagosan 4064,71 kg szemét jutott egy főre, ami hihetetlenül kimagasló szám, főleg a korábbi regionális és vármegyei százas nagyságrendű adatokhoz viszonyítva. A másik kilenc település is kimagaslik az ezres nagyságrendekkel, de még így is az első helyezetthez képest nagyjából mindenhol negyed annyi szemét termelődött.
Csér esetén fontos hozzátenni a képhez, hogy a településen egy Hulladéklerakó STKH telep található, ami máris magyarázattal szolgálhat a magasan kiugró értékkel kapcsolatban. Azonban a top 5 településből a maradék 4 mind a nyári szezon közkedvelt Balaton parti települései közzé tartoznak, amiből arra következtethetünk, hogy a tehetősebb helyi lakosság mellett a nyári turista áradat is nagyban hozzájárult az ilyen nagy mennyiségű éves hulladék felhalmozásához.
Mindezek után megnéztük azt is, hogy melyek azok a hazai települések, ahol a legkevesebb szemetet termelték a vizsgált időszakban. Itt is ugyanazokat a paramétereket néztük, mint az előző esetben.
Címlapkép forrása: pixabay.com