Pozitív diszkriminációt – kevesebb járulék, illetve adófizetési kötelezettséget, „lélegzetvételhez jutási lehetőséget” – kértek a több embert foglalkoztató ágazatok számára a somogyi, illetve dél-balatoni kis- és középvállalkozások.

Optimista becslések szerint a nyár végi átlagbevételek közelítenek majd a tavalyi számokhoz, de ebbe belejátszanak az áremelések, miközben a költségek (rezsi, bérek járulékai és a beszerzési árak) nőttek – hangzott el a KISOSZ siófoki vállalkozói fórumán.

Kertész Rezső, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete (KISOSZ) ügyvezető társelnöke összefoglalójában hangsúlyozta, a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatnak a legtöbb embert, ráadásul magyarokat. Ha a gazdaságnak ez a része „leül”, jóval kevesebb munkahely lesz – tette hozzá.

Mint kifejtette, egyre csökken ezeknek a vállalkozásoknak a száma a térségben a statisztikai adatok szerint, ráadásul a vállalkozók 10-15 százaléka már csak kényszervállalkozó, mert nem tudja eladni, vagy bérbe adni az üzletét. A jövedelmezőség csökkenése mellett a munkaerőhiány és a szakemberutánpótlás hiánya is nehézséget okoz.

A társelnök sérelmezte, hogy míg a KISOSZ 10-15 éve még érdemi érdekvédelmi tevékenységet tudott folytatni, részt vett jogszabályelkészítő tevékenységekben is, ehhez már nem partner a szakvezetés.

Nagy a szórás

Az érdekvédő szervezet felmérést csinált a tagjai között. A beérkezett válaszokból az derült ki – Kertész Rezső tájékoztatása szerint – , hogy nagy a szórás a dél-balatoni vállalkozók között. Nem csak amiatt, hogy milyen távol esik a parttól egy-egy üzlet, étterem, szálláshely, hanem attól is függően, hogy a tó keleti vagy nyugati felén működő vállalkozásról van-e szó.

Általánosságban elmondható, hogy a dél-balatoni rész keleti felén, körülbelül Balatonlelléig jobb volt a helyzet, onnan nyugatra gyengében alakult a vendégforgalom

– summázta.

Augusztus elejéig, tavalyhoz képest 15-20 százalékos bevételkiesésről számoltak be a vállalkozók, amely arány még javulhat a teljes augusztusi forgalom tükrében.

„Óvatos becslések szerint hasonló forgalommal zárulhat az idei nyár, mint a tavaly, de a költségek növekedése miatt ez csekélyebb jövedelmet hoz a vállalkozóknak”

– fogalmazott a társelnök.

Egyik szezonálisan nyitva tartó üzlet vezetője így értékelte a helyzetét:

„Az elmúlt hét éveben, amióta működtetjük a vállalkozásunkat, még nem volt olyan év, amikor valamilyen új adóterhet, pluszköltséggel járó újítást ne találtak volna ki, ne róttak volna ki ránk. Azzal is beérnénk, ha rövidtávra, 3-5 évre lehetne tervezni, és nem azt várni mindig, hogy jövőre mivel csavarnak még egyet rajtunk.”

Növekvő terhek, rövidülő szezon

Mivel meghatározóvá vált a hévégi turizmus, sokan csak ezeken a napokon foglalkoztatnak egyszerűsített munkaszerződéssel embereket. Ennek a munkáltatók által befizetendő járuléka idén februártól 63 százalékkal, napi 4400 forintra emelkedett. A növekvő bérterheket többen rövidített nyitva tartással, 6 órás foglalkoztatással, heti szünnap bevezetésével, és augusztus végi bezárással ellensúlyozzák – mondták a fórumon megjelentek.

A közüzemi díjak is nőttek, amit idén a DRV – a KISOSZ által vitatott jogértelmezéssel – kvótatúllépés miatti 300-500 ezer forintos követelésekkel tetézett több vállalkozó esetében.

„A járulékok az egekben, és január 1-től 13 százalékos minimálbéremelést terveznek, úgyhogy a kis- és középvállalkozásoknak kampec”

– fogalmazott az egyik vállalkozó.

Rövidült a szezon

Mivel a Balaton elsősorban a családosok nyaralóhelye, a nyári szezon hosszát alapvetően befolyásolja a tanév vége. Ez már a második éve kitolódott egy héttel, így az amúgy is rövid, alig két hónapos balatoni főszezon egy héttel még rövidebb lett. Az augusztus 20-i hétvége után pedig ugyan úgy kiürült a Balaton, mint eddig minden évben – panaszolták a vállalkozók.

A fórumon elhangzottak szerint a Balatonál is érzékelhető az országos tendencia, hogy csökkent a fizetőképes kereslet. „Az emberek inkább esznek, mint isznak” – mondta az egyik étteremüzemeltető, mivel nála nagy volt a visszaesés az italfogyasztásban.

A munkavállalók „fordítva ülnek a lovon”

A munkaerőhiány miatt az alkalmazottak zöme „fordítva ült a lovon” – éltek a hasonlattal többen is a fórumon. A vállalkozók arról panaszkodtak, hogy miközben a munkavállakók jelentős hányada gyenge felkészültségű és „kritikán aluli” munkabírású, irreálisak a bérigényeik, és a feltételeik.

Eddig is gond volt a munkaerővel, de idén a bedrogozott dolgozók száma nagyon megnőtt. Nincs jogorvoslati lehetőség, elkeserítő a helyzet – mondta az egyik vállalkozó. Más is felvetette, hogy a dizájner drogokat használókat szigorúan szűrni kellene a hatóságoknak.

Makkos Péter fonyódi étteremüzemeltető szerint az idei munkaerőhiányt az is fokozta, hogy a külföldi síparadicsomok egy része nem zárt be, így nem tértek onnan haza a magyar vendégmunkások, a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Mint magyarázta, a klímaváltozás miatt kevés a hó, és igyekezett több alacsonyabban fekvő sícentrum is profilt váltani, egész éves turista centrumokká válni.

Közlekedés hiánya

Nagy gondnak nevezte, hogy a balatoni háttértelepülésről érkező alkalmazottaknak esténként nincs megfelelő tömegközlekedési lehetőségük. Haza kell indulniuk az utolsó vonattal, busszal, így az éttermekben pont akkor nem állnak rendelkezésre, amikor a leginkább szükség lenne rájuk. A turisták zöme ugyanis vacsorázni ül be az éttermekbe, azt is egyre később, hiszen az erősödő UV sugárzás miatt sokan strandolni is csak 16 óra körül mennek.

Durván csökkent a SZÉP-kártyás vásárlók száma

A vállalkozók közül többen sérelmezték, hogy miközben a SZÉP-kártyát azért találtak ki, hogy a turizmusnak lökést adjon, ma már bárhol be lehet váltani. Így nem a nyaralásukra fordítják az emberek a munkáltatók által biztosított keretet. Vagy ha igen, abban sincs mindig köszönet. Az egyik étteremüzemeltető nonszensznek nevezte, hogy ha egy 2 ezer forintos menüt SZÉP-kártyával akarnak kifizetni, neki abból 160 forintot be kell fizetnie az államkasszába, és még a banki átutalásért is levonnak belőle. Hozzátette, nála emiatt már nem is lehet SZÉP-kártyával fizetni.

A vállalkozók szerint csökkent a magyar vendégek vásárlóereje, ami abban is megmutatkozik, hogy nőtt az olcsó tömegközlekedéssel egy-egy napra „leruccanó” családok száma.

Megint túl későn hirdették meg a nyári diákmunka feltételeit

Egyhangú volt a panasz a vállalkozók részéről a diákmunka feltételeinek túl késői, június közepi meghirdetése, valamint a vele járó túlzott és „ésszerűtlen” adminisztráció miatt. Ha időben, legalább májusban meghirdetnék, jobban tudnánk élni a lehetőséggel – mondta az egyik vállalkozó.

Többen sztoriztak arról, milyen kiszámíthatatlan helyzeteket okoztak a diákmunkások, akikre viszont nagyon is rá vannak szorulva. Annál is inkább, mert nincs szakemberutánpótlás – állították. A 6 hónapos OKJ-s képzések megszűnése miatt, aki ma át akarja képezni magát, két évet kell eltöltenie egy iskolarendszerben, amit nemigen engedhet meg magának egy megélhetési gondokkal küszködő – véleményezték a vállalkozók.

Hatósági ellenőrzések halmazati büntetéssel

Kertész Rezső elmondta, hogy bár a szezonnyitó fórumukon, amin részt vettek a hatóságok képviselői is, kérték, hogy jobban koordinálják az ellenőrzéseket. A visszajelzések szerint a helyzet mégsem változott; idény nyáron is akadt, ahol egymásnak adták a kilincset a különböző vármegyékből érkező „vendégellenőrök”, és akadt, ahol tíz éve nem jártak.

– Egy éve duplázódtak a mulasztási bírságok. munkaügyi, fogyasztóvédelmi, állategészségügyi, gyorshajtás miatti, ez nem normális – fogalmazott az egyik kisvállalkozó. A megjelentek sérelmezték azt is, hogy minden évben több üzletet bezárnak 12-30 napra egy-egy alkalmazott hibája miatt, amiért nekik kell súlyos árat fizetniük.

Egyik fonyódi vállalkozó arról is beszámolt, hogy nagyon „emberségesen” járt el két délpesti ellenőr, figyelembe véve, hogy csúcsidőben nem tudtak fél órára leállni. De ez nem volt általános.

„Az a gond, hogy az ellenőröknek nincs mérlegelési lehetőségük, ha hibát találnak meg van az összeg, amit ki kell róniuk”

– tette hozzá.

Akadt szállásadó, akit a halmazati büntetés háborított fel. Mint mesélte, hatan szálltak meg náluk, amit az NTAK rendszerbe be is regisztrálták. Búcsúzáskor ment a „jópofizás”, viccelődés, és elfelejtettek számlát adni. A számlaadás elmulasztása 38 ezer forintos bírságot vonhat maga után, de neki 380 ezret róttak ki és a kedvezményes adózókörből is kizárták.

„Nincs máshol olyan, hogy kétszer büntessenek, mi vagyunk a feketelábúak ebben az országban”

– fogalmazott.

Új szolgáltatást indít a KISOSZ

Végezetül a társelnök elmondta, hogy mivel egyre többen gondolkoznak üzleteladáson, – bérbe adáson, a KISOSZ tervezi, hogy új szolgáltatásként közvetít az üzletet keresők, eladók és bérbeadók között.

A bejelentésre így reagált egy helyi vállalkozó:

„Lesz kiadó üzlet bőven, Siófokon négy olyat ismerek, aki befejezné..”