Az erős forint miatt elárasztják Horvátországot a magyarok – 15-20 százalékos forgalom-visszaesésről beszélnek a balatoni vendéglátósok.

Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megerősítette a Világgazdaságnak a személyes benyomásokat. A szakember szerint az év első hat hónapja kifejezetten gyengén alakult, a vendéglátás szinte minden területén visszaesést mértek egyes vállalkozásoknál 20–30 százalékos forgalomcsökkenéssel.

A szakember hangsúlyozta, hogy a probléma korántsem kizárólag a Balatont érinti. Budapesten is hasonló tendenciák rajzolódnak ki, még a hagyományosan stabil keresletre építő, egyszerűbb vendéglátóhelyeken is. Kovács szerint ebben jelentős szerepe lehet az erős forintnak.

A külföldi turisták ugyanannyi euróért ma jóval kevesebb forintot kapnak, így Magyarország számukra drágább úti céllá vált. A magyarok számára ezzel párhuzamosan olcsóbb lett a külföldi nyaralás, ami érezhetően növelte a határon túli desztinációk vonzerejét.

Revuczky Karion, a Szépkilátás Vendéglátó Kft. szakmai vezetője a Világgazdaságnak elismerte, hogy a főszezon eddig nagyon rosszul alakul.

Semmiképpen sem jó a helyzet, teljesen egyértelmű, hogy az erős forint miatt sokan inkább Horvátországot választják – fogalmazott. A szakember elsősorban a keleti Balaton térségére lát rá, amely földrajzi adottságai miatt különösen érzékeny piac: Budapesthez ez a partszakasz fekszik a legközelebb, így hagyományosan könnyen elérhető célpont a fővárosiak számára.

Ennek ellenére Balatonakarattya környékén is 10–15 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalnak. A probléma ráadásul nem csupán a vendégszám csökkenésében jelentkezik. Tapasztalataik szerint azok a turisták is jóval visszafogottabban költenek, akik végül mégis a Balaton mellett döntenek.

A szezon kezdetén, júniusban Flesch Tamás, a Magyar Szállodaszövetség vezetője kongatta meg a vészharangot, a magyarországi szállodák ugyanis közvetlen elszenvedői a hazai fizetőeszköz látványos teljesítményének. Jelenleg úgy 14-15 százalékkal ugyanis többet ér a magyar emberek pénze euróban, mint egy évvel ezelőtt.

Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy az erős forint miatt az Adria elszívja esetleg a magyarokat a Balatonról, azt mondta: „nagyon zavar bennünket az erős forint, ez tény. De bizakodóak vagyunk, hogy ha mindent összevetnek az emberek, akkor végül a mérleg nyelve a Balaton felé billen.”

Flesch Tamás akkor még amellett érvelt, hogy a magyar tenger versenyképességét erősítheti a horvátországi áremelkedés. Az elképzelést a makrogazdasági adatok is alátámasztották: áprilisban Horvátországban 5,4 százalékos inflációt mértek, ami több mint kétszerese volt a magyarországi ütemnek.

Egy neve elhallgatását kérő, a Balaton-felvidéken wellness-szállodát üzemeltető vállalkozó is borús képet festett az idei szezonról. Szerinte a visszafogott forgalom mögött nem egyetlen tényező áll, hanem több kedvezőtlen folyamat együttes hatása.

Ezek közül kiemelte, hogy a Balaton megítélése az elmúlt években érezhetően romlott, amiben jelentős szerepe van annak a negatív médiaképnek, amely évek óta a balatoni turizmust övezi.

Mindig arról szólnak a hírek, hogy mennyibe kerül a lángos, meg milyen drága a Balaton. Folyamatosan a negatív példák kerülnek elő, ezzel a saját turisztikai értékeinket minősítjük le – fakadt ki a vállalkozó.

Szerinte emiatt az emberekben kialakul egy olyan kép, hogy a balatoni nyaralás megfizethetetlen, miközben a valóság ennél árnyaltabb. Sokan kizárólag a szállásárakat hasonlítják össze Horvátországgal.

Az persze előfordulhat, hogy egy tengerparti apartman valóban kedvezőbb áron foglalható, mint a Balatonon, azonban a teljes nyaralás költségeit – az utazást, az étkezést és az egyéb kiadásokat – már jóval ritkábban veszik figyelembe.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!