Hőség - a Fővárosi Állat- és Növénykert évek óta tudatosan készül a nyári hőhullámokra
A Fővárosi Állat- és Növénykert évek óta tudatosan készül a nyári hőhullámokra, az intézkedések alapja az állatok természetes hőszabályozásának támogatása - válaszolta az intézmény szóvivője szerdán az MTI érdeklődésére.
Hanga Zoltán kiemelte: bár az állatkertben minden nyáron számítanak a nagy melegre, az utóbbi években érzékelhetően nőtt a hőségnapok száma, ezért egyre fontosabb a megfelelő tartási körülmények biztosítása.
A szóvivő kifejtette, hogy
az állatoknak fajonként eltérő az úgynevezett hősemleges, vagy termoneutrális hőmérsékleti tartománya, amelyben szervezetüknek nem kell külön energiát fordítania a hűtésre vagy a fűtésre.
A nagy melegben az állatok különböző természetes mechanizmusokkal védekeznek: kevesebbet mozognak és esznek, árnyékba vagy vízbe húzódnak, illetve párolgással - például lihegéssel, izzadással, a madarak pedig torokrebegtetéssel - adják le a fölös hőt.
Hanga Zoltán szerint az Állatkert feladata ezeknek a természetes folyamatoknak a támogatása. Ennek érdekében az állatok olyan kifutókban és férőhelyeken élnek, ahol árnyékos és napos, illetve széljárta és védett részek egyaránt találhatók, számos faj számára pedig medencék is rendelkezésre állnak, így az állatok maguk választhatják meg, hol tartózkodnak.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy a hőség idején különösen fontos a megfelelő mennyiségű ivóvíz és a lédús takarmány biztosítása, mert a párolgáson alapuló hűtési mechanizmusok miatt ilyenkor az állatok vízigénye is megnő.
A gondozók speciális megoldásokat is alkalmaznak: az elefántokat rendszeresen locsolótömlővel zuhanyoztatják, az orangutánok számára zuhanyberendezés áll rendelkezésre, az afrikai pápaszemes pingvinek kifutója fölé pedig árnyékoló vitorlákat feszítenek ki. Emellett párakaput is működtetnek, amelyet az állatok szívesen használnak.
A szóvivő elmondta, a jégtömbökbe fagyasztott táplálékot elsősorban környezetgazdagítási eszközként alkalmazzák, a cél ugyanis nem csupán a hűsítés, hanem az is, hogy az állatok elfoglaltságot, kihívást jelentő feladatot kapjanak a jégbe zárt táplálék megszerzésével. Hozzátette: a túl hideg étel vagy ital nem feltétlenül segíti a szervezet lehűlését, mert annak felmelegítése többletenergiát igényel.
Hanga Zoltán kitért arra is, hogy
az Állatkert mikroklímája kedvezőbb a város számos más pontjánál. A nagy kiterjedésű növényzet, az árnyékot adó fák lombkoronája és a vízfelületek miatt a területen általában alacsonyabb a hőterhelés.
Hozzátette, hogy az Állatkert a hőség idején nemcsak az állatokra, hanem a növényekre, a látogatókra és a dolgozókra is fokozott figyelmet fordít. A növényzetet intenzívebben öntözik, a látogatók számára ivókutak és párakapuk állnak rendelkezésre, a munkatársak pedig védőitalt kapnak.
Borítókép: Budapest, 2026. április 25. Az ötéves Samu, az ázsiai elefánt (b) anyja, Angele társaságában a születésnapjára kapott finomságokkal a Fővárosi Állat- és Növénykertben 2026. április 25-én. MTI/Kovács Attila
