Somogy Megye Közgyűlése 2004 óta évente egyszer, Vízkeresztkor, a Megyenapon (Megyehéten) Örökségünk - Somogyország kincse néven címet adományoz az épített és a természetes környezeti, kulturális értékek, illetve különleges teljesítmények elismerésére, amit magánszemélyek vagy közösségek hoztak létre. Az elismerésből évente legfeljebb tíz adható.

A kuratórium a megyéből érkezett javaslatok alapján választja ki és terjeszti a megyei közgyűlés elé a kitüntetendőket. Az ideivel együtt 74 somogyi értéket ismertek el a kitüntető címmel.

Tegnap délelőtt dr. Vörös Tamás, Somogy megye főjegyzője mutatta be az Örökségünk - Somogyország kincse 2014-es kitüntetettjeit.

Örökségünk – Somogyország Kincse Cím 2014.

Hősök Temploma, Kaposvár

Kaposváron a Keleti temető mellett áll a Hősök Temploma (más néven Jézus Szíve Templom). Építésével kapcsolatban elmondható, hogy 1925 márciusában történt meg az első kapavágás, de az ünnepélyes alapkőletételre július 5-én került sor, amikor a falak már több méter magasan álltak. A neoromán jellegű, egyszerű külsejű, latin kereszt alaprajzú templom egy toronnyal épült. A szentély és a kereszthajó záródása félköríves. A szentély mellett a kör alaprajzú keresztelőkápolna és a sekrestye alacsony tömege fejezi be az épületet. 1929-ben megszervezték magát a Jézus Szíve Plébániát, s 1930-ban Boldizsár József Zoltánt nevezték ki plébánossá. Áldásos tevékenysége kapcsán állandó jelleggel a város munkásnegyedének képviseletét és szolgálatát vállalta. Az 1950-es évektől utóda Agg József főesperes, plébános. A Hősök Temploma igen gazdag freskódíszítését Gebauer Ernő festőművész készítette az 1948-49-es években. A toronyban négy harang foglal helyet. Az egyik harang felirata szerint azt „a magyar katonák vitézségének megörökítésére a kaposvári helyőrség és a Somogy megyei vitézek ajándékozták". A templom falán számos emléktábla örökíti meg a magyar katonák áldozatát, köztük az, amelyet 1929. augusztus 25-én a cs. és kir. 24. tábori vadászzászlóalj hősi halottainak szenteltek. 2000 május végén, a magyar hősök és mártírok emléknapján a templom előtt avatták fel az elesettek 4,3 méter magvas márvány obeliszkjét, Kling József szobrászművész alkotását. Egy év elmúltával a templomhajó belső falán elhelyezett márványtáblákat adták át, amelyekre több mint 1.100 elesett somogyi katona, munkaszolgálatos és polgári áldozat nevét vésték fel a Mártírok és Hősök Közalapítvány kezdeményezésére. A templom alapító okirata a következő emelkedett sorokkal fejeződik be: „Hirdesse az új Istenháza az Úr dicsőségét, vitéz katonák hősies önfeláldozását. Kaposvár város közönségének megértő bőkezű áldozatkészségét. Legyen egyúttal példakép az utódok számára, miként járjanak apáink nyomdokain ínséges időkben".

Dr. L. Szabó Tünde - Lőrincz Ferenc építészházaspár életműve

A méltán népszerű, néhai Ybl-díjas házaspár neve, tevékenysége örökre egybeforrt Somogyországgal. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítészként is kiemelt figyelmet fordított a helyi építészeti értékekre, a műemlékvédelemre. Szenna, Somogyvár, Szántódpuszta, Kaposvár, Gálosfa, Somogydöröcske, Szólád, Kötcse és még számos település őrzi a nevéhez fűződő teremtő fantáziát. Lőrincz Ferenc elsősorban városrendezési terveivel, több település főépítészeként alkotott maradandót a megyében. Megvalósult középületek, nyaralók, lakóépületek jelzik azt az organikus szemléletmódot, amely leginkább Makovecz Imre szellemiségét képviselik. Az építészházaspár neve országosan is ismert, nemcsak műveikkel, hanem a somogyi építészeti örökség népszerűsítéséért végzett áldozatos ismeretterjesztő, oktató és publikációs tevékenységükkel is beírták magukat a kortárs építészet történetébe.

Somogyi Huszárok Hagyományőrző Egyesülete, Kaposvár

Az egyesület a jövő évben ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Működésére jellemző az összetartás, fegyelmezett végrehajtás és a hagyományőrzés melletti elkötelezettség. Az 1999-es évek óta 675 rendezvényen szerepelt az egyesület, ebből 13 alkalommal külföldön, 662 alkalommal hazánkban. Somogy megyében nincs olyan település (Balatonvilágos kivételével), ahol az egyesület nem volt jelen. Közreműködésükkel került átadásra a Somogy Megyei Közgyűlés által adományozott megyezászló és címer, valamint az Országgyűlés által adományozásra kerülő „millenniumi zászló". A pedáns megjelenés és feladatvégrehajtás erőssége az egyesületnek. Képes a felkéréseknek megfelelően lovakkal vagy gyalogosan is végrehajtani feladatát. Arra törekednek, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg tevékenységük célját, vonzóvá tegyék a lovas sportot és hűen megőrizzék nemzeti hagyományainkat az utókor számára.

Tarr Lajos (Siófok-Töreki) akvarellfestő életműve

Született: Somogyaszaló, 1921. január, elhunyt: Siófok, 2006. január
„Festői témaként minden érdekel: elsősorban a táj, a vizek, az emberek, s a múló pillanatok élményének varázsa indít alkotásra."
Tarr Lajos festőművész rajztanárként, járási népművelőként hosszú éveken át szakfelügyelői szolgálatot látott el, és pedagógusként is szép emlékeket hagyott tanítványaiban a természetet szerető és értő emberként. Számos kiállításán Somogy megye szépségét és természeti gazdagságát hirdették képei: a töreki táj, a Balaton-part, a somogyi lankák harmóniáját.
Szakmai körökben írták róla: „Tarr Lajos az akvarelltechnika száraz és vizes módszerét

egyaránt használja. Egyéni nyelvezete az expresszív képi kifejezést keresi. Érzékenyen reagál a legegyszerűbb táji motívumokra is, ugyanakkor fogékony maradt az emberi érzelmek, a mély, katartikus élmények iránt. Pedagógus festőként képei a természet által nyújtott csodákat sugározzák, az igyekezetet a belső nyugalom és harmónia megteremtésére."

Törekiben, az egykori iskola épületében működő Szilfa Galéria jelenleg is őrzi képeit..

Balatonföldvári Kvassay sétány

Balatonföldvár központi területén, a Balaton partján koncentrálódnak a legjelentősebb szállodák és vendéglátóhelyek, itt található a kétmólós vitorláskikötő és a személyforgalmi hajóállomás, valamint a Galamb-sziget, mely a kikötő létesítésekor a mederkotrás során a mederanyagból épült.

Innen indul nyugati irányba a Kvassay sétány, Balatonföldvár „korzója", amely számos látnivalót és rekreációs lehetőséget fűz fel szűkebb és tágabb környezetében: villák, körpanoráma, köztéri alkotások, Fesztivál tér, strand, mozi, szabadtéri színpad, stb.
A sétányt Kvassay Jenőről, az Országos Vízépítési Igazgatóság alapítójáról nevezték el.
Ez a déli part egyik legszebb sétahelye, ahol 1200 méter hosszan sétálhatunk a különleges szépségű természeti környezetben futó sétányon, végig közvetlenül a Balaton partján, valamint a XX. század elején épített villák mellett. Megyei védelem alatt álló platánfáit a XIX. század végén ültették.