Hegyvidéki erdőgazdálkodás – pályaorientáció, tanulmányút

Kozma Lajos és osztálya, a 12.A osztály október 4-én, kedden reggel útnak indult, felvette a hátizsákot, és nekivágott, hogy felfedezze Nyugat-Magyarországot. Kísérőjük Gáspár László oktató volt.

A szakmai programok a Szombathelyi Erdészeti Zrt., a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., és a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karához tartozó területeken valósultak meg.

Legelső állomásuk egy 17 hektáros csemetekert volt, amely az egykori bajor hercegi uradalom birtokán, Vas megye egyik legnagyobb összefüggő erdejében található. A bejcgyertyánosi csemetekert a Szombathelyi Erdészeti Zrt., sárvári igazgatóságához tartozik. Ebből a csemetekertből 1,3 millió csemetét termelnek ki egy évben, de harminc évvel korábban ez a szám 6-7 millióra rúgott.

A csemetekert megtekintése után maradtak Farkas-erdőn, ahol erdészeti szakemberek útmutatásai alapján ismerkedhettek meg a spessarti jellegű tölgygazdálkodással, az átmeneti üzemmóddal, az örökerdő kép kialakításának végrehajtott és tervezett lépéseivel, valamint láthattak egy tölgy természetes felújítást. A szakmaiság mellett a hagyományok, az emlékezés is megjelent. Scherg Lőrinc sírjánál egy főhajtással emlékeztek az erdőmesterre.

A szálláshely Sopronban volt, a Kisalföldi ASzC Roth Gyula Erdészeti Technikum kollégiumában. Másnap reggel innen indult a csapat tovább a hegyvidék felé, ahol a TAEG Zrt. Soproni Erdészetének szakemberivel kiegészülve jutottak el Sopron-Bánfalva, majd Ultra, és a Brennbergi-völgy érintésével az Új-Hermes telepi úton a Magas-bérci kilátóhoz. Innen a Hidegvíz-völgyben található Roth-emlékházhoz, emlékműhöz vezetett az útjuk, ahol megemlékeztek a soproni iskola névadójáról. Roth Gyula ezen a területen végezte annak idején a Roth-féle vonalas szálalásra vonatkozó kísérleteit, továbbá itt található a környék legidősebb bükkfája és lucfenyője is.

A tanulmányút harmadik napján maradtak a TAEG Zrt. területén, az úti cél Szárhalom volt. A Szárhalmi-erdő a Lajta-hegység nyúlványa, amelynek sajátossága, hogy a Pannon-tenger üledékeként keletkezett lajtamészkő az alapja. Az itteni erdőtársulásokkal, erdőgazdálkodással, termőhelyekkel, és a tómalmi csemetekerttel ismerkedtek meg tanulóink.

A szakmai program után rendhagyó történelemórán vettek részt, hiszen 1989. augusztus 19-re emlékezve eljutottak a Páneurópai Piknik emlékhelyére Fertőrákosra, ill. történelmi sétát tettek a „Hűség Városában”, Sopronban.

Az utolsó nap reggelén az erdőmérnöki képzés fellegvárába, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karára vezetett az út. A Ligneum Látogatóközpontban tájékoztatást kaptak a felsőoktatási képzési formákról, az erdőmérnöki kar hagyományairól, ideértve a selmeci hagyományokat is, valamint a felvételi követelményekről. Ezek után megtekinthették a vadászati, ill. a talajmonolit gyűjteményt, és sétát tehettek a botanikus kertben.

Nagyon sok élmény, tapasztalat, sok-sok új információ, közösségépítés, ezek jellemezték a tanulmányút négy napját. A terepgyakorlatnak is beillő tanulmányút nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink testközelből ismerjék meg a választott szakma, az erdész szakma alapjait, fortélyait, nehézségeit, szépségeit. Így indultak vissza Somogyzsitfára!

Írta: Mózes Brigitta

Fotó: Kozma Lajos