„Minden ünnepnek vannak hangjai, március 15-nek a fiatal férfiak és nők hangjai. Minden ünnepnek vannak színei, március 15-nek a piros, a fehér és a zöld. Minden ünnepnek vannak jelképei, március 15-nek a kokárda.”

Kokárdával a mellükön álltak ki a 10.A és 9.A osztályos tanulók társaik elé, hogy megidézzék 1848/49 szellemiségét, hallassák hangjukat a névtelen hősök nevében is. Ezek a névtelen hősök azok az asszonyok, nők, lányok, akik részt vettek valamilyen formában a szabadságharcban. Volt, aki a férjével emigrációba kényszerült, volt, akit börtönbe vetettek, voltak, akik özvegyekké váltak. De a legfontosabb, hogy nem felejtettek, nem tudtak megbocsátani a „hóhérnak”, és „végrehajtójának”.

Március idusán is megmutatkozott, hogy milyen magyarnak lenni, milyen a hazáért harcolni. A műsor ezt a gondolatot közvetítette. A hangulat, a zene, a trikolór színei, a zászlók úgy lobogtak a szélben, ahogy loboghattak 1848. március 15-én.

„Van-e még abból a tisztaságból, naiv tettvágyból? Van-e még mindig magyar, aki valami igazat, szépet akar? Van-e még?”

Írta: Mózes Brigitta

A galériához kattintson a képre!