Elkezdte a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet kiemelt víz- és élőhelyrekonstrukciós projektjének megvalósítását.

A 400 millió forintos uniós forrásból finanszírozott beruházással a Balaton vízgyűjtőterületéhez tartozó belső-somogyi homokvidék vízfolyásait, vizes élőhelyeit rehabilitálják és javítják a terület vízvisszatartást.

Aldrovanda, vöröshasú unka, vérfű-hangyaboglárka, piszedenevér, vidra, harántfogú törpecsiga csak néhány faj azok közül, amelyek számára életteret biztosít a Dunántúli-dombvidék Belső-Somogy középtáján elhelyezkedő Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet.

A területet az Ős-Duna medréből származó futóhomok borítja, amelyet az uralkodó északi szelek formáltak az idők folyamán észak-déli irányú buckarendszerré. A területen lévő vízfolyások a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak, ezek közül a legjelentősebb a Boronka-patak.

A vízfolyás medrét a 19. század derekán kiegyenesítették, majd az 1930-as években halastó rendszert kapcsoltak hozzá. A beavatkozás és az éghajlatváltozás kedvezőtlen folyamatokat indított el a térségben, amelyek veszélyeztetik a Boronka-melléket borító erdőket, vízfolyásokat, lápokat és a száraz homoki gyepes területeket.

A most induló beruházás célja, hangzott el a nagybajomi projektnyitón Rácz Andrástól, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkárától, hogy csökkentsék a villám árvizek pusztító hatásait, megerősítsék az aszály elleni védekezést.

Kanyarokat alakítanak ki a patakmederben és utat nyitnak a víz számára

A beruházással Nagybajom város határában, a Boronka- és Aranyos-patak mentén helyreállítják és fejlesztik a vizes élőhelyeket, annak érdekében, hogy javuljon a terület ökológiai állapota és megőrizzék, illetve növeljék a jellegzetes vizes és vízi élőhelyek kiterjedését, valamint biztosítsák az erdők vízellátását. Az elmúlt században végrehajtott vízrendezési munkálatok következtében a Boronka- és Aranyos-patakok egyre inkább eltűntek, a homokhátságok kiszáradtak, a víz pedig a szűk, egyenes medrekben gyorsan elfolyt.

A következő időszakban:

a korábban egyenesre mélyített vízfolyásokat visszakanyarítják, a mesterséges árkokat lezárják, így a víz újra szétterülhet a tájban, és a talajba is visszakerülhet.

Új élet költözhet a láprétekbe

A beruházással csökkenteni akarják az egyre hosszabb aszályos időszakok során bekövetkező kiszáradás mértékét illetve mérsékelhetik az időnként hirtelen nagy mennyiségű csapadék okozta árvizek romboló hatását.

A talajvízszint emelésétől, illetve a csapadékvizek visszatartásától a gyepterületek ökológiai állapotának javulását várják, valamint azt, hogy álljon vissza a kékperjés láprétekre jellemző fajösszetétel és bővüljön a védett növényfajok állománya.

Az őshonos erdők túlélési esélyei is növekednek

A projekt elősegíti a vízvisszatartásokkal szomszédos erdőterületek vízháztartásának javulását is. Ezzel megállíthatják egyes erdőterületek szárazodását, amellyel csökkenthető az inváziós és/vagy adventív növényfajok térhódítása.

A beavatkozás célja az is, hogy az őshonos erdőtársulások biztosítsanak állandó és megbízható fészkelőhelyet számos természetvédelmi szempontból értékes madárfajnak. A talajvízszint emelése, valamint a kaszálással és legeltetéssel folytatott természetvédelmi kezelés az őshonos állományok jobb helyzetbe kerülésével hozzájárul az inváziós növényfajok visszaszorításához is.

A Boronka-patakon kereszttöltések épülnek

A tervezett építési beruházás keretében a Boronka-patakon lévő árkon legalább négy helyen kereszttöltés építése valósul meg. A meglévő meder szakaszokat ásott medrekkel kötik össze, a meglévő természetbeni adottságokat, növényborítást figyelembe véve a fák között kanyargó szakaszok kialakítása a cél.

Víz jut a tájba

A projekt leírásból kiderül, hogy az Aranyos-patakon lévő árkokon kőből épült kereszttöltésekkel megemelik a vízszintet, majd a patak menti rét mélyebb fekvésű, gyomos széleiben vezetik a vizet. A meglévő mélyedéseket természetszerű csésze keresztszelvényű, kanyargó medrekkel kötik össze.

Vízelvezető árkokat kőből épült fenékküszöbökkel zárják el, a zárásokat lépcsőzetesen helyezik el a területen, így kerülik el a kívántnál nagyobb egybefüggő vízfelület kialakulását.

Ökoturisztikai fejlesztések is megvalósulnak

A most induló vízrekonstrukciós projekt mellett a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságban további fejlesztések is elkezdődnek, összesen 2,8 milliárd forint értékben, a KEHOP Plusz program keretében.

Az államtitkári tájékoztatás szerint 800 millió forintot fordítanak ökoturisztikai és környezeti nevelési célú beruházásokra, további 800 millió forintot pedig modern, környezetkímélő állattartási infrastruktúra kialakítására. A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére szintén 800 millió forintot különítenek el.