A legfrissebb számok azt mutatják, hogy csak a magyar tenger 15 kilométeres vonzáskörzetéhez tartozó településeken tudott növekedni a lakosságszám, a tágabban vett üdülőterület településein már csökkenés mutatkozik.

Természetesen két község közt még most is óriási különbségek adódhatnak népszerűségüket tekintve: vannak helyek, ahol még most is tart a kiköltözési láz, míg más helyek teljesen kiüresednek.

A Pénzcentrum friss lakossági számadatokon alapuló cikkében a Balaton környékét vették górcső alá. Megvizsgálták, hogyan alakult a lakosságszám 2021 és 2026 óta az elmúlt egy és öt év távlatában a tó környéki településeken.

A vizsgálathoz többféle merítést is alkalmaztak: egyrészt a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról mellékletében felsorolt településeket vették figyelembe. Az 1/1. számú melléklet „a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések” közé 180 települést, az 1/2. számú melléklet „a Balaton kiemelt üdülőkörzetbe tartozó parti és partközeli települések” közé 52 települést sorol. Továbbá az elemzéshez külön kiválogatták 121, a Balatontól 15 km távolságban lévő települést is, melyek között akad olyan is, ami a törvény nem tartozik a kiemelt üdülőkörzethez, viszont lakóhelyként még ideális távolságra van a magyar tengertől.

2025. január 1-jétől 2026. január 1-ig a kiemelt üdülőkörzethez tartozó 180 településen 0,01 százalékos csökkenés mutatkozott a lakosságszámban, ami szinte elenyésző, míg 2024-ről 2025-re még -0,18% volt a csökkenés mértéke. (2023-ról 2024-re pedig -0,33 százalék.) Az éves csökkenés mértéke pedig továbbra is jelentősen elmarad az országos átlagtól (2025-ről 2026-ra ez -0,44%).

Ha a kiemelt üdülőkörzethez tartozó települések közül csak a parti és partközeli településeket nézzük, akkor csökkenés mértéke egy év alatt mindössze 0,03 százalék, ami még kevesebb mint 2024 és 2025 között volt tapasztalható (-0,07%). Ez szinte egyenlő a 0-val. Ha pedig a kiválogatott 121 települést vizsgáljuk, amely közé minden 15 km-es körzetben található település tartozik, 0,8 százalékos növekedést láthatunk. Ez mindenképp pozitív fejlemény a 2024-ről 2025-re történt 0,1%-os csökkenés tükrében.

Ha a 2021 óta eltelt időszak állandó lakosságszámát vizsgáljuk, a Balaton mérlege összességében szintén pozitív.

A kiemelt üdülőkörzet települési közül kitűnik Salföld, ahol egy év alatt 9,4%, öt év alatt 32,9%-os emelkedés történt a lakosságszámban. Az aprófalvakban természetesen már néhány család beköltözése is jelentősen növelheti arányaiban a lakószámot, azonban annak tükrében, hogy mennyi elnéptelenedő törpefalu van az országban, ahová egyetlen család sem érkezik évtizedek alatt sem, nem lehet elvitatni ezért a rangsorban elfoglalt helyet a kisebb településektől. Zalaújlak, Szentgyörgyvár, Balatonrendes, Cserszegtomaj és Lovas állandó lakossága is szintén nagymértékben – több mint 15 százalékkal – gyarapodott 2021 óta.

A nagyobb lélekszámú települések közül Cserszegtomajt, Zalacsányt és Zalakarost érdemes kiemelni, ahol 10 százalék feletti növekedés látható, illetve meg kell említeni, hogy a 2014-ben Balatonkenese részéből önállósodott Balatonakarattya községben is meghaladja az 1000 főt az állandő lakosságszám és jelentős a növekedés. Az életvitelszerűen itt élők száma pedig még magasabb is lehet természetesen ennél.

A legnagyobb, 10 százalék feletti csökkenés Kisberény, Köveskál és Kékkút településeken történt 5 év alatt. Pedig Kékkút és Köveskál is az északi parton, a tó 15 km-es körzetében található. (Kisberény pedig délen, Somogyban, és nem is a főút mellett.)

A nagyobb települések közül Tapolca (-8,4%) és Keszthely (-5,5%) helyzete a legrosszabb. Amíg Cserszegtomaj és Gyenesdiás növekedése kimagasló; Hévíz, Balatonalmádi és Balatonlelle mérlege pozitív, addig Fonyód, Balatonfűzfő, Marcali, Balatonfüred, Siófok, Balatonboglár, és Tab esetében csökkenés látszik. Bár Marcali 2025-ről 2026-ra némi növekedést mutat.

Címlapkép forrása: magnific.com