Több mint nyolcvan év telt el a Balaton felett vívott második világháborús légicsaták óta, a tó azonban még ma sem adta ki minden titkát.

Az alacsony vízállás azonban újra felszínre hozta a mederben rejlő műszaki eszközök kiemelésének témáját. A szakemberek becslése szerint három-négy jelentősebb repülőgéproncs rejtőzhet még a mederben. A kutatás évről évre folytatódik, ám a vastag iszap és a szinte teljesen hiányzó víz alatti látótávolság komoly kihívást jelent – írja a hellofonline.hu.

Magó Károly zászlós, a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár roncskutatója szerint a Balaton keleti és nyugati medencéjében egyaránt vannak még olyan területek, amelyeket érdemes átvizsgálni. A jelenlegi szakmai becslések alapján legfeljebb három-négy jelentősebb repülőgéproncs lehet még a tóban. A kutatók fémkeresők és szonárok segítségével vizsgálják a medret, munkájukat azonban jelentősen megnehezíti a folyamatosan mozgó iszap és a rendkívül rossz víz alatti látótávolság.

De hogyan kerültek repülőgépek a Balatonba?

A válasz döntően a második világháború utolsó időszakában keresendő.

Magyarország ellen 1944 tavaszától egyre nagyobb méretű szövetséges légitámadások indultak, a Balaton pedig mérete és könnyű felismerhetősége miatt fontos tájékozódási pont volt az amerikai repülők számára. Magó Károly kutatása szerint a tó légtere komoly harcok helyszínévé vált, és számos gép zuhant a Balatonba vagy annak közvetlen környezetébe.

1944 őszétől, a front közeledésével a szovjet légierő is egyre aktívabban jelent meg a térségben. A tó környezetében egészen 1945 elejéig intenzív légi és szárazföldi hadműveletek zajlottak.

A roncsok között ezért magyar, német, szovjet és amerikai gépek maradványai egyaránt előfordulhattak.

A háború befejezését követően ráadásul egészen másként tekintettek ezekre a roncsokra, mint napjainkban. Az 1950-es években számos gépet elsősorban a bennük lévő értékes fém miatt emeltek ki és bontottak szét. Korabeli roncsmentések során amerikai bombázók és vadászgépek, valamint szovjet és német repülők maradványai is felszínre kerültek. Így a tóban eredetileg jóval több roncs lehetett, mint amennyi napjainkra megmaradt.

A legutóbbi nagy fogás: a „Piros Tizenkettes”

A Balatonból végrehajtott legutóbbi nagyszabású repülőroncs-kiemelés 2023 őszén, Balatonakarattya térségében történt. A Magyar Honvédség szakemberei egy magyar szolgálatban álló Messerschmitt Me 109 G–6 vadászrepülő maradványait hozták felszínre.

A gép történetét azóta sikerült rendkívül pontosan rekonstruálni.

Az adattábla alapján a repülő 95286-os gyártási számú, V.830 jelzésű Me 109 G–6 volt, amely 1944. június 1-jén készült Győrben. Pilótája Beregszászi Sándor szakaszvezető volt.

kísérleti Messerschmitt Bf 109E-3, légcsavar-agy és szárnyágyúk ábrázolásával
Beregszászi 1944. július 2-án szállt harcba. Ezen a napon az amerikai 15. Légi Hadsereg több mint 620 B–17 és B–24 nehézbombázóval, valamint jelentős vadászkísérettel támadott magyarországi célpontokat. A támadók ellen 18 magyar vadászgép emelkedett a levegőbe. A légiharcok során kilenc magyar Me 109-est lőttek le, három magyar pilóta – köztük Beregszászi Sándor – életét vesztette.

A kutatások alapján valószínűleg amerikai vadászgép találta el Beregszászi gépét. A sérült Messerschmitt végül a Balatonba zuhant, ahol csaknem nyolc évtizedig feküdt az iszap alatt.

Még a működő iránytű is előkerült

A roncs helyét 2020-ban katonai búvárok vizsgálták meg, a teljes körű kiemelési művelet pedig 2023 októberében kezdődött.

Először a légcsavaragy és két légcsavartoll került elő, majd a fegyverzet egy része, a motorburkolat darabjai és különböző műszerek. Az egyik legkülönlegesebb lelet a repülőgép iránytűje volt, amely közel nyolc évtizednyi víz alatti tartózkodás után is működött. Október 18-án a gép egyben maradt motorját is felszínre hozták.

A művelet legfontosabb pillanata 2023. október 26-án következett el, amikor kiemelték a sárkányszerkezet utolsó nagyobb részét is. A kutatók 4–5 méteres vízmélységben, helyenként 80–150 centiméter vastag iszap alatt dolgoztak.

Korábban is kerültek elő különleges gépek

Nem a Messerschmitt volt az első jelentős balatoni repülőroncs. Balatonföldvár térségében például egy német Junkers Ju 88 G–1 éjszakai vadász maradványait találták meg. A háromfős személyzettel repülő gép 1944. december 5-én nem tért vissza bevetéséről; a kutatások szerint valószínűleg szovjet vadásztámadás érte a Balaton felett. A roncsot 1995-ben találták meg, kiemelése 1996 júniusában kezdődött. A felszínre került többek között a két szárny, törzsdarabok, motorok, műszerek és a személyzet felszerelésének több eleme.

Egy másik fontos lelet egy szovjet Il–2M3 Sturmovik volt, amelyet 1999-ben emeltek ki a Balatonból. A későbbi kutatások szerint a gépet 1944. december 14-én lőtte le a légvédelem; pilótája Jakov Matvejevics Timofejev alhadnagy, lövésze Ivan Ivanovics Udalov törzsőrmester volt. A roncs ma a szolnoki RepTár gyűjteményének része.

Az iszap egyszerre ellenség és segítség

A balatoni roncskutatás egyik legnagyobb nehézsége maga a tófenék. Az iszap könnyen elfedi a fémdarabokat, a merülések során pedig annyira lecsökkenhet a látótávolság, hogy a búvárok gyakorlatilag tapintással kénytelenek dolgozni. A 2023-as feltárásnál a honvédség búvárai is beszámoltak arról, hogy helyenként szinte nulla volt a látótávolság.

Ugyanez az iszap ugyanakkor konzerválni is képes a leleteket. Miközben egyes magnézium- és alumíniumötvözetek az évtizedek során teljesen elkorrodálhatnak, az oxigéntől elzárt alkatrészeken akár az eredeti festés nyomai is megmaradhatnak.

A kutatások ezért folytatódnak. A cél ma már nem a fémmentés, hanem a történelmi emlékek feltárása, dokumentálása és megőrzése. Egy-egy roncs ugyanis nem pusztán egy nyolcvanéves repülőgép maradványa: egy konkrét légi harc, egy repülőszemélyzet és sok esetben egy emberi tragédia utolsó tárgyi tanúja.

És könnyen lehet, hogy a Balaton iszapja még három-négy ilyen történetet őriz – írja a hellofonline.hu, a következő forrásokra hivatkozva: Magyar Honvédség – Honvédelem.hu; Haditechnika; Magyar Kultúra; Magyar Múzeumok; Sokszínű Vidék.

Fotó: MTI/hellofonline.hu