Nem a magyar folyók jelentik a megoldást
A Duna rekordközeli alacsony vízállása miatt sokan elsősorban a magyarországi mellékfolyókat figyelik, pedig a válasz valójában jóval távolabb, az Alpokban és Dél-Németországban keresendő.
A Paksnál mért vízállást döntően az határozza meg, mennyi csapadék hullik Bajorországban és Ausztriában, valamint milyen vízhozammal érkeznek a Duna legnagyobb alpesi mellékfolyói. Az elmúlt hetek rendkívüli szárazsága azonban nemcsak Magyarországot, hanem a teljes felső-dunai vízgyűjtőt is sújtja.
Nem a magyar folyók jelentik a megoldást
A Rába, az Ipoly vagy a Zagyva jelenleg maguk is rendkívül alacsony vízállásúak, ezért érdemben nem képesek növelni a Duna vízhozamát. A Dráva ugyan jelentős folyó, de csak Mohács alatt torkollik a Dunába, így Paks vízállására nincs hatással.
Az Alpokban dől el minden
A Duna magyarországi vízhozamát elsősorban a németországi és ausztriai vízgyűjtők alakítják. Kiemelkedő szerepe van az Innnek, amely Passaunál ömlik a Dunába, és sok időszakban önmagában is több vizet szállít, mint maga a Duna az összefolyás előtt.
Mellette fontos szerepet játszanak az alábbi alpesi mellékfolyók is:
Inn, Isar, Lech, Traun, Enns, Ybbs, Traisen, Kamp
Ha ezek vízgyűjtő területein tartós esőzés alakul ki, annak hatása néhány nappal később Magyarországon is jól érzékelhető.
Most ezek a vízgyűjtők is kiszáradtak
Az idei nyáron azonban nemcsak hazánkban alakult ki súlyos aszály. Bajorország, Ausztria, valamint a Duna felső vízgyűjtőjének jelentős része is jóval kevesebb csapadékot kapott az átlagosnál.
A téli időszakban ráadásul a magasabb hőmérséklet miatt kevesebb hó halmozódott fel az Alpokban, így az olvadékvíz sem tudja pótolni a hiányzó csapadékot.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerint éppen ez a tartós csapadékhiány okozza a Duna rendkívül alacsony vízhozamát.
Mikor emelkedhet újra a Duna?
A szakemberek szerint valódi javulást csak egy nagy kiterjedésű, több napon át tartó csapadékzóna hozhatna az osztrák Alpok és Dél-Németország térségében. Ennek hatása általában néhány nap alatt vonul végig a folyón:
Passaunál 1–2 nap múlva,
Bécsnél 2–3 nap múlva,
Pozsonynál 3–4 nap múlva,
Paksnál pedig nagyjából 5–7 nappal később jelentkezik.
Ezért a vízügyi szakemberek most elsősorban nem a magyarországi mellékfolyók vízállását figyelik, hanem a bajor és osztrák csapadékelőrejelzéseket. Ha ott nem érkezik számottevő eső, a Duna magyarországi szakaszán is tartósan alacsony vízállásra kell számítani, még akkor is, ha helyenként kisebb, átmeneti emelkedések előfordulhatnak.
Kép: ChatGPT - Illusztráció!
