Szita Irén: „Mérhetetlen kincsek” – előadás az X-házban
2017. április 5-én az X-házban, Szita Irén: „Mérhetetlen kincsek” címmel tartott előadást a kommunizmus szörnyűségeiről, melyeket az 1950-es években kellett elszenvednie.
Az előadó a Világban Élő Kármeliták (OCDS) közösségének egyik tagja, aki idős kora ellenére jó szellemi frissességnek örvend és a börtönben elszenvedett kínzások és megaláztatások ellenére el tudott jönni Marcaliba. Mint elmondta csak az erős, Jézusba vetett hite és a szüntelen imádkozás következtében tudta túlélni az ÁVH szörnyűségeit.
A 93 éves Szita Irén hisz a szeretet végső győzelmében és még az ellene vétkezőknek is régen megbocsátott. Sőt a börtön évei alatt még az ÁVÓ-s kínzóiért is imádkozott. A mérhetetlen kincsek pedig a sok szenvedés közepette azok az apró örömök voltak, amikor a szigorított magánzárkában imádkozhatott Jézushoz. De még a fegyházban is előfordultak jó indulatú emberek, akik pl. titokban élelemmel látták el, vagy egy pap révén áldozáshoz járulhatott.
És, hogy mi volt a bűne? Semmi! Mert az igazságot képviselte és nem működött együtt a kommunista rezsimmel!
Az 1950-es évek elején az egyház, ezen belül is a keszthelyi kármeliták ellen indított koncepciós perben először tanúként, majd vádlottként idézték be. A diktatúra képviselői Rumi Tamás kármelita atyát „államellenes összeesküvés” vádjával akarták elítélni, ám Szita Irén a koholt vádak miatt hajthatatlan maradt és nem írta alá a jegyzőkönyvet. Végül 1950 őszén a győri Megyei Bíróságon őt is elítélték és Szombathelyre, egy szigorúan őrzött magánzárkába került. Később – rabtársaival együtt segédmunkásként – Szigethalomban, kényszermunkán is dolgoztatták, majd a székesfehérvári 3 hétig tartó sötétzárkás „utolsó próbatétel” után legyengült és leromlott állapotban 1953 áprilisában hazaengedték. A gyógykezelések és a további rendőri megfigyelések közepette csak nehezen talált munkát magának, végül a Keszthelyi Városi Kórházba került.
Az élettörténetét egy kis könyvben örökítette meg az utókor számára. A nagy megpróbáltatások közepette is Avilai Nagy Szent Teréz gondolatait vallja „Ne könnyebb terhekért, hanem erősebb vállakért könyörögj”. Búcsúzóul pedig az „Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13,34) bibliai idézettel és a szüntelen imádkozásra való buzdítással köszönt el az előadás résztvevőitől.
Szita Irén, harmad rendi kármelita jelenleg Hévízen, egy idősek otthonában lakik nővérével együtt. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényt a Marcali Plébánia, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja és a Marcali és Környéke Hagyományőrző Ipartestület szervezte.
A galériához kattintson a képre!
