Suchman Tamás – a marcali ember, aki mindig nagyban gondolkodott - Kórház, ipar és munkahelyek
A kórház – amikor Marcaliba hozták a betegeket
A Szaplonczay Manó Marcali Kórház története különösen fontos.
A fejlesztések nem 2004-ben kezdődtek. Már 1992-ben nagyszabású rekonstrukció zajlott, később pedig újabb ütemek következtek.
2004-ben Lamperth Mónika belügyminiszter, Sütő László polgármester és Suchman Tamás együtt tették le az új műtéti tömb alapkövét. A következő években mintegy 1,8 milliárd forintos fejlesztés valósult meg.
A díszpolgári laudáció Suchman marcali eredményei között külön is megemlíti a kórház rekonstrukcióját.
De a beruházás jelentőségét nem csak a milliárdok mutatták.
A korszerű műtőknek híre ment. Emlékeim szerint az ország különböző részeiből érkező orvosok is operáltak Marcaliban, saját betegeiket hozva ide. Szinte kézről kézre adták egymásnak a lehetőséget.
A sportolók közül pedig sokan ismerték dr. Néber ortopéd sebészt. Budapestről is jártak hozzá labdarúgók és kézilabdázók; számos térdsérülést operált a marcali kórházban.
Ennek pontos dokumentálása még előttünk áll, de aki akkoriban közel volt a marcali sporthoz és a kórházhoz, tudja, milyen rangot jelentett az új műtéti háttér.
A Marcali Kórház teljes történetét korábban részletesen feldolgoztuk a Marcali Portálon.
Ipari park a volt katonai területen
1995-ben már arról írt a Somogyi Hírlap, hogy Marcali és a környező települések munkahelyteremtő, vállalkozássegítő ipari parkot akarnak létrehozni.
Helyszínként a Bize és Marcali közötti, a vasút és a 68-as út által határolt volt honvédségi gyakorlóterületet jelölték ki.
Az ipari park fejlesztési terveiben külön iparvágánnyal is számoltak: a korabeli látványterven a meglévő 37-es vasút mellett „Planned industrial railway” felirattal szerepel a tervezett vasúti kapcsolat.
1997-ben Marcali elnyerte az Ipari Park címet.
A későbbi díszpolgári laudáció ezt is Suchman közreműködéséhez kötötte.
A történet később azonban bonyolultabban alakult. A déli ipari park és a száz százalékban városi tulajdonú keleti iparterület egészen más pályát futott be.
A marcali ipari park korabeli fejlesztési terve; a vasút mellett
külön tervezett iparvágány is szerepel
A Ziehl-Abegg – Künzelsauból Marcaliba
A Ziehl-Abegg története más úton indult.
A vállalat Künzelsauból, Marcali német testvérvárosából érkezett a városba. Ez fontos, mert jól mutatja: Marcali gazdasági fejlődésében nemcsak országos politikai kapcsolatoknak, hanem a város nemzetközi kapcsolatainak is komoly szerepük volt.
1995-ben már működött az új marcali gyár. 1997-ben 250–300 millió forintos, kétezer négyzetméteres új csarnokot építettek, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében adtak át.
2000-ben már külön többletenergia-ellátást kellett kiépíteni a telephely számára.
Később újabb csarnokok és fejlesztések következtek.
A Ziehl-Abegg története ezért nem Suchman személyes sikereként kerül ide, hanem annak példájaként, hány különböző úton fejlődött Marcali gazdasága.
Mustang – négyszáz ember munkája
A kilencvenes években a Mustang Marcali egyik meghatározó üzeme volt.
1995-ben az itt gyártott farmerek kilencven százaléka exportra került. 1996-ban 617 ezer farmernadrágot vittek külföldre.
A vállalat 1997–98-ban több mint egymilliárd forintos fejlesztésbe kezdett. Saját mosó- és festőüzemet épített, speciális festőműhellyel és szennyvíztisztítóval. Akkor 330 ember dolgozott a gyárban, további 35 munkahelyet terveztek, és évi egymilliónál több ruhadarab előállításával számoltak.
Még 2006-ban is Somogy száz legnagyobb vállalata között szerepelt.
Aztán 2007 januárjában jött a hír:
bezár a marcali Mustang.
Négyszáz dolgozónak mondtak fel.
Egy Marcali méretű városban ez nem egyszerű vállalati hír volt. Családok százainak megélhetéséről volt szó, ráadásul az üzem nagy számban foglalkoztatott nőket.
Emlékeim szerint Suchman ekkor kezdett új munkáltatót keresni számukra.
A Mustang marcali üzeme a kilencvenes években.
Széles Gábor és a Videoton
Suchman és Széles Gábor kapcsolata nem ekkor kezdődött.
Már 1996-ban találunk olyan korabeli újságcikket, amelyben Suchman privatizációs miniszterként Széles Gábort alkalmas ipari válságkezelőnek tartotta.
Ugyanebből az időszakból olyan somogyi ipari ügyet is találtunk, amelyben Suchman és Széles együtt tárgyalt a Videoton befektetéséről és munkahelyekről.
A Mustang bezárása után egy évvel pedig megérkezett a hír:
„Marcaliban indít híradás-technikai gyárat a Videoton.”
A termelést éppen az egykori Mustang üzemében indították el. Kezdetben 40–50 dolgozóval számoltak, később 150 fős létszámot terveztek.
A 2015-ös díszpolgári laudáció Suchman munkájához kötötte a Videoton somogyi megerősödését és későbbi marcali telephelyének létrejöttét.
A közvetítő tárgyalások pontos történetét egyelőre nem sikerült korabeli dokumentummal megfogni. A történet két vége és a korábbi Suchman–Széles kapcsolat azonban dokumentálható.
És van egy mondat, amelyet 2026-ban különösen jó leírni:
A Videoton ma is Marcaliban van.
A tanuszoda – kisebb beruházás, maradandó eredmény
A nagy projektek mellett voltak kevésbé látványos, de máig működő fejlesztések is.
Ilyen a marcali tanuszoda.
A somogyi tanuszoda-programban Sütő László gesztorként, Suchman Tamás pedig miniszteri biztosként vett részt a fejlesztés koordinálásában. A program keretében több somogyi település kapott korszerű tanuszodát.
A marcali létesítmény 2006-ban készült el.
Ez nem terv maradt.
Megépült, és ma is használjuk.
Bioetanol – a nagy terv, amely nem valósult meg
2006-ban újabb nagyszabású beruházást jelentettek be Marcaliban.
A beruházás előkészítése odáig jutott, hogy a befektető opciót szerzett a vasút menti területre. A korabeli ipari parki tervek a Balatonkeresztúr–Somogyszob vasútvonal mellett külön iparvágány kiépítésével is számoltak, amelyet kifejezetten a bioetanolprojekthez kapcsoltak. Az üzem végül nem épült meg, így az opcióból sem lett tényleges beruházás.
A 68-as elkerülő
Suchman miniszteri megbízottként részt vett a 61-es és 68-as főút fejlesztésének koordinációjában. 2008–2009-ben az elkerülő előkészítésében és az érintett települések, hatóságok, tervezők egyeztetésében is szerepet vállalt.
Az elkerülő végül megépült. Suchman konkrét koordinációs szerepét a korabeli dokumentumok rögzítik.
