Nőnapi köszöntés Szőcsényben
A világ változik, a nap mindennap felkel és lenyugszik, de a világ így kerek, férfiak és nők, a jing és a jang. Az elmúlt század „terméke”, mégis igazi ünnep. Ma minket, nőket ünnepel a világ. Virágok, csókok, ölelések, mosolyok, üzenetek, melyek arról szólnak, hogy fontosak vagyunk, hogy nélkülünk a világ nem lenne az, ami.
Szőcsényben is ezt tették a kollégák: figyeltek ránk, köszöntöttek minket, s közben egy-egy virág került a kezünkbe. Meg kell becsülni ezeket a pillanatokat és kiterjeszteni a munkás hétköznapokra, hiszen nemcsak ma kell nőnek lennünk, nem csak ma kell nőnek éreznünk magunkat. S hogy mit is jelentünk mi a férfiaknak? A következő idézet pontosan megfogalmazza, íme:
„Sok ember él egy asszonyban, és a nő mindegyik tud lenni: szerető, örömlány és szexológus, szakács, pincér, takarítónő, vendéglátó, sokszor gazdasági vezető, anya, tanácsadó, gyógyító, kedves nővér, nagymama, királyné, sőt, Királynő, azon kívül lelki társ, jóbarát és pszichológus. Tudja, mikor kell szidni és dicsérni a társát. Mikor kell fölnézni rá, s mikor kell úgy tennie, mintha fölnézne rá. Tudja, mi a férfiönérzet és férfihiúság, a férfi ész és férfi butaság. Tudja a társát láthatatlan eszközökkel befolyásolni. Meg tud szépülni. Ha kell, meg tudja szelídíteni a férjét, mint a vadlovat, és bátorítja, ha gyáva. Boszorkány, mágus és Hófehérke tud lenni, akibe mind a hét törpe szerelmes volt. Társa a férfinak. Harcostársa. Bajtársa. Cinkosa. Sorstársa.” (Müller Péter)
Köszönjük!
Fotó: Kovács András
A galériához kattintson a képre!
