A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) állandó népessége mintegy tíz éves csökkenési periódust követően az elmúlt fél évtizedben stabil növekedési pályára állt, ugyanakkor gyorsuló ütemben öregszik – a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Társadalomtudományi Kutatócsoportjának 2024 tavaszán közreadott jelentése szerint.

Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli forgalom aránya, de figyelemre méltó, hogy a legtöbb lakásépítést magukénak tudó tóparti városok népessége jelentősen csökken.

A BKÜ állandó népessége a KSH elérhető legfrissebb, 2022. évi adatai alapján 273 530 fő, a lakónépesség száma 259 837 fő. A pandémiás időszakban állandó lakóhelyként, és tartózkodási helyként is jelentősen növekedett a Balaton térségének vonzereje, viszont a járványidőszak elmúlásával ez a jelenség is visszafogottabbá vált az adatok szerint.

A 2020-2021-ben kiugró beköltözési szám a 2015 óta eltelt időszak átlaga közelébe csökkent 2022-re. A 180 települést magába foglaló térségben tapasztalt népességnövekedés meghatározó része a a 44 parti és partközeli településhez kapcsolható.

Kétszer annyi a nyugdíjas, mint a pályakezdő

A Balaton térségében, ahogyan országosan is, a születések és a halálozások egyenlege évtizedek óta negatív, vagyis többen halnak meg a térségben élők közül, mint ahányan születnek.

Tartós időtrend vizsgálatok alapján az üdülőkörzet Veszprém vármegyei alrégiójában a legkedvezőbb a természetes népességváltozás értéke, de ez is csak relatív kedvezőséget jelent, hiszen mindössze csak annyi mondható el, hogy itt csekélyebb az élve születések és a halálozások egyenlegéből adódó népességveszteség. Ezzel párhuzamosan a lakosság nagymértékű öregedése figyelhető meg.

A 100 fiatalkorúra jutó időskorúak száma a 2005-évi 119 főről 2022-re 197 főre növekedett, vagyis lényegében kétszer annyian élnek nyugdíjas korúak a Balaton térségében, mint életkezdő fiatalok. Az öregedési index települési értékei jellemzően a Balaton-parthoz közeledve növekednek.

A Központ Statisztikai Hivatal Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre végzett népesség-előreszámítása néhány évvel ezelőtt megállapította, hogy a térségben 2062-re mindössze 184 ezer állandó lakos marad, nagyjából egy aktív korúra jutó egy, jellemzően időskorú eltartott állampolgárral – amennyiben a népesedési viszonyokat nem befolyásolja jelentős külső hatás.

Iskolai végzettség

A Balaton térségében élő népesség iskolai végzettség szerinti struktúrája hasonló az országoshoz. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökken, az érettségizettek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőké arányaiban jelentősen növekszik.

Több a bevándorló, akikkel öregszik a népesség

Az üdülőkörzetre jellemző, hogy a népességfogyás ellenére nem csökken a népessége, ami annak köszönhető, hogy több a bevándorló, mint az elvándorló. Az üdülőkörzet hivatalos létrehozásától (2000. év) áttekintve a belföldi vándorlási adatokat 23 naptári évből csupán 2006 és 2010 között, illetve 2014 évben volt negatív a térség teljes vándorlási egyenlege.

A beköltözők életkora a népességben öregedést fokozó hatást fejt ki, miközben a munkaképes korú lakosság száma fokozatosan csökken.

2014 és 2024 között összesen mintegy 26 ezer fővel csökkent az aktív korú, 15-64 éves lakosság száma az üdülőkörzetben, ami egy Siófok méretű város teljes lakosságszámával egyenértékű!

A munkaerőpiacon évtizedes távlatban kialakult kialakult kedvező folyamatokat szakította meg a koronavírus-járvány, amely a foglalkozatás mértékének csökkenését és a munkanélküliség újólagos, átmeneti emelkedését eredményezte.

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben számottevő munkaerő-piaci anomáliák bontakoztak ki 2020 során a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén. 2023-ra azonban a koronavírus-járványt megelőző időszak kedvező munkanélküliségi helyzetképe rendeződött vissza.

Az éves átlagos munkanélküliség értéke 2023-ban 3,8 %-volt a kiemelt térségben, ami bő két évtizedes időtávban a második legkedvezőbb adat. További pozitívum, hogy a pályakezdő munkanélküliség szinte ismeretlen fogalom a Balaton térségében.

A vendégforgalom alakulása

A térség egyik legfontosabb gazdasági szektora a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás. A vendégforgalom döntő hányada a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás forgalmában generálódik, de a regisztrált üzleti, vagy korábbi definíciós fogalomként magán-szállásadás vendégforgalma is számottevő.

A koronavírus-járványhullámok lecsengését követően, 2022 év során a kereskedelmi szálláshelyek teljes vendégforgalma visszatért a pandémia előtti, 2019 éves szintre, közel 1 923 000 vendéget regisztráltak. 2023 év során tovább erősödött az üdülőkörzet vendégforgalma, a vendégek száma meghaladta a 1 953 000 főt.

Ugyanakkor a KSH adatai szerint a 2022 évihez képest 2023-ban mintegy 40 ezer fővel mérséklődött a belföldi vendégforgalom, azonban több mint 65 ezer fővel nőtt a külföldi vendégek száma.

Így változott a külföldi-belföldi vendégek aránya

Az ezredforduló évében a külföldi vendégek aránya meghaladta a belföldiekét kereskedelmi szálláshelyeken a térségben, és a 2002-es évben és fele-fele arányban oszlottak meg a külföldi és a belföldi vendégek. A 2010-es évtized első felében kialakult a 25-75 %-os külföldi-belföldi vendégrészesedés a Balaton körül. A pandémia átmenetileg megborította ezt az arányt, amely annak elmúltával azóta újra hasonló értéket mutat.

2023-ban a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma újra meghaladta az 1,5 milliót, a belföldieké pedig 4 millió közelében állt. Ez utóbbi a vendégszám visszaesésével párhuzamos, kismértékű visszaesést jelent a 2022 évihez képest, amikor a belföldi vendégéjszakák száma több mint 4,1 millió volt az üdülőkörzetben.

A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek átlagos tartózkodási ideje hosszú ideje csökkenő tendenciát mutat a Balaton térségében, aminek legfőbb oka a külföldi vendégek átlagos tartózkodási idejének rövidülése.

A belföldi vendégek a hosszabb tartózkodás helyett inkább a gyakoribb látogatást preferálták. Kedvező jelenség, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken fokozatosan bővül főszezonon kívüli időszak részesedése a regisztrált vendég- és vendégéjszakaszámban.

A KSH több mint 40 országra közöl részletes forgalmi adatokat a kereskedelmi szálláshelyeken megforduló vendégek küldőországáról. A regisztrált vendégek elsöprő többsége, mintegy 97-98 %-a Európából érkezik a Balatonhoz.

Ezen belül Németország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Lengyelország a kiemelt küldőország.

Építkezések az üdülőkörzetben

Magyarország lakásállománya hosszú ideje növekvő tendenciát mutat. A lakások számának növekedése a Balaton térségében is töretlen, az ország teljes lakásállományának mintegy 3 %-át alkotja. Ez 2022-ben 138 511 lakást jelentett, ami minden korábbinál magasabb szám. A növekedés főként a parti zónát érinti.

Összességében 2013-tól 2022-ig több mint 10 ezer új lakás és üdülőingatlan épült a térségben, melyek területi eloszlása egyenlőtlen.

A lakások számának növekedésében a vízközelség a döntő tényező. Míg a parti és partközeli települések lakásállománya a 2001 évi 62 ezer körüli szintről közel 88 ezerre növekedett, a háttérzónában 42-43 ezerről csak közel 51 ezerre nőtt.

Települési szinten vizsgálva az elmúlt 5 év lakás és üdülőépítkezéseit, alapvetően a városok hangsúlyai bontakoznak ki. A városokon belül elsősorban Siófok és Keszthely dominál.

A lakásépítkezési beruházások legnagyobb nyertese Siófok városa. Siófok lakás ingatlanjainak száma 2001-ben még 10 ezer alatt volt, 2011-ben mintegy 13 ezren állt, 2022-ben viszont már több mint 15500 lakás alkotta a város lakásállományát.

Figyelemre méltó, hogy miközben Siófokon és Keszthelyen évről évre növekszik a lakásállomány, mégis népességet veszítenek, egyre kevesebben élnek állandó lakosként ezekben a városokban.