Tovább apad a Balaton: vasárnap reggel már csak 44 centiméter volt a tó átlagos vízállása.

Az elmúlt két hét adatai alapján jól látható a folyamatos csökkenés, miközben az alacsony vízállás mellett az idei rendkívüli árvaszúnyograjzás is komoly kellemetlenséget okozott a tóparton. Mindez a vendégforgalomra is hatással lehet, ezért egyre sürgetőbb annak átgondolása, hogyan lehet hosszabb távon alkalmazkodni a Balaton változó környezeti viszonyaihoz.

Augusztus 10-én még 52 centiméter volt a Balaton átlagos vízállása. Augusztus 12-én 50, 14-én 48, 18-án 47, 22-én 46, 23-án 45, augusztus 24-én reggel 7 órakor pedig már csak 44 centimétert mértek.

Vagyis két hét alatt 8 centiméterrel csökkent a tó átlagos vízszintje.

Önmagában az alacsony vízállás természetesen nem jelenti azt, hogy veszélyben lenne a Balaton. A tó vízszintje mindig is jelentős természetes ingadozást mutatott, és az augusztusi meleg, a párolgás, valamint a kevés utánpótlás egyaránt hozzájárulhat az apadáshoz. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek komoly kihívás elé állíthatják a tavat és a köré épült turizmust.

Nem csak a vízszint okoz gondot

Az idei nyár másik kellemetlen jelensége az árvaszúnyogok rendkívül erős rajzása volt. A Balaton több településén hatalmas tömegben jelentek meg a rovarok, elsősorban az esti órákban, a közvilágítás és más fényforrások környezetében.

Az árvaszúnyog nem csíp, és az ökoszisztéma természetes része, de amikor milliós tömegben jelenik meg a parti településeken, az már a vendéglátást és az esti szabadtéri programokat is megnehezítheti.

A Balatonnál pedig a turizmus szempontjából nem elegendő azt vizsgálni, hogy fürdésre alkalmas-e a víz. Az is számít, milyen élményekkel tér haza a vendég.

Ha valaki azt tapasztalja, hogy a sekélyebb partszakaszokon messzire kell begyalogolnia a megfelelő vízmélységért, este pedig rovarok tömege miatt kellemetlen a teraszon vagy a vízparton tartózkodni, könnyen lehet, hogy legközelebb más úti célt választ.

A vendégek számán is érződhet

A Balaton idegenforgalmának helyzetét természetesen nem lehet kizárólag a vízállással vagy az árvaszúnyogokkal magyarázni. Az árak, a családok anyagi lehetőségei, az időjárás, a külföldi utazások és számos más tényező egyaránt befolyásolja a vendégforgalmat.

Ugyanakkor a tó állapota alapvető jelentőségű.

A Balaton legfontosabb turisztikai értéke továbbra is maga a Balaton.

Éppen ezért érdemes komolyan venni minden olyan változást, amely hosszabb távon ronthatja a tópart vonzerejét.

Át kell gondolni, mit tehetünk

Talán elérkezett az idő arra, hogy a döntéshozók ne egy-egy különálló problémaként kezeljék az alacsony vízállást, a vízminőséget, az algásodás veszélyét, az árvaszúnyogok tömeges megjelenését és a turizmus változásait.

Ezek ugyanis egyre inkább összefüggő kérdések.

A Balaton jövőjéről hosszú távon kell gondolkodni: milyen vízgazdálkodásra lesz szükség, hogyan lehet megőrizni a tó ökológiai egyensúlyát, mit lehet tenni a szélsőségesen alacsony vízállások idején, és hogyan lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy az ne csak néhány nyári hét megfelelő időjárásától függjön.

Nincsenek egyszerű megoldások, és különösen veszélyes lenne látványos, de szakmailag nem kellően megalapozott beavatkozásokkal kísérletezni egy olyan érzékeny rendszerben, mint a Balaton.

Egy azonban biztos: a problémákról már most beszélni kell, nem akkor, amikor még néhány centiméterrel alacsonyabb lesz a víz.

A 44 centiméteres augusztus végi vízállás önmagában még nem jelenti a Balaton tragédiáját. Figyelmeztetésnek azonban mindenképpen tekinthető.

A Balaton természeti kincs, de egyben a térség gazdaságának egyik legfontosabb alapja is. A tó védelme ezért nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.

Most kell alaposan átgondolni, mit tehetünk azért, hogy néhány év vagy évtized múlva ne azt kelljen megkérdeznünk: miért nem tettünk többet, amikor még lehetett?

Kép: ChatGPT - Illusztráció!