Közel 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a Balatonnál az odautazók idén júniusban, mint egy évvel korábban.

Bár arányaiban ez csak 2 százalékos csökkenést jelent, amint a bevezetőben idézett gondolatmenetből is látszik, a szállásadók egy részénél nagyon erős visszaesésként csapódott le.

A gyenge kezdés nyilván nem azonos mértékben érintette a szektor minden szereplőjét. A statisztikai hivatal adataiból az látszik, hogy az olcsóbb szálláshelyeken volt nagyobb mértékű a hanyatlás.

A kempingeknél a 7 százalékot is meghaladta, de közel 4 százalék volt a panziók, illetve a magánszálláshelyek esetében is. A szállodák a piaci átlagnál kissé kevesebb vendéget veszítettek, míg a közösségi szálláshelyeken és az üdülőtelepeken elvileg többen voltak.

Utóbbiak azonban elég kis szegmensek, így hiába tűnik arányaiban nagynak a változás, ha a teljes idegenforgalomhoz viszonyítunk, akkor a vendégéjszakák számában az ezeknél kimutatott gyarapodás nem jelentett érdemi növekedést – írja a G7.

A KSH adatait erősítették meg a G7 kérdésére a piaci szereplők is. A Hunguest Hotelstől a G7 kérdésére azt írták, hogy az elmúlt években jól láthatóan átalakult a nyári szezon kezdete.

„A korábban kőbe vésett, iskolai évzárót követő azonnali indulás helyett az utazások súlypontja egyértelműen júliusra tolódott” – fogalmazott Détári-Szabó Ádám, a lánc vezérigazgatója.

Az idén ráadásul a naptárhatás is rontotta a számokat, hiszen míg 2025-ben az általában sok vendéget hozó pünkösdi hétvége júniusra esett, ezúttal májusban volt.

Hasonló tapasztalatokról számolt be a másik hazai nagy hotellánc, a két balatonfüredi szállodát üzemeltető Danubius Hotels is. Liptai Judit központi értékesítési és marketingigazgató kérdésünkre azt írta, hogy az idei szezon lassabban indult, mint a tavalyi, a kedvezőtlen időjárás és a naptárhatás miatt visszafogottabb volt a belföldi kereslet.

Náluk azonban már a hónap második felében élénkült a foglalási kedv, így június végére a balatoni szállodáik jellemzően már 90 százalék feletti foglaltsággal működtek.

A kisebb szállásadók is hasonló folyamatokat vázoltak, különbségek inkább csak abban voltak, hogy ki mikor érezte a forgalom élénkülését, illetve hogy milyen mértékű volt ez a felfutás.

Akadtak helyek, ahol még a július eleje is kifejezetten gyengén sikerült. A bevezetőben idézett szállodánál július második harmadában jött meg a fordulat, és még ezt követően sem sikerült elérni az elmúlt években megszokott telítettséget.

A foglaltság 82-83 százalék volt, miközben ugyanebben az időszakban tavaly és tavalyelőtt is 90 százalék körül alakult.

A magánszállásadóknál is akadnak olyanok, ahol messze nem sikerül minden napra kiadni az ingatlant. De még ha sikerül is, sokszor jóval többet kell érte tenni, mint a korábbi években.

Többen is arról számoltak be, hogy sokkal aktívabban kell hirdetni a szállásokat, mint amihez hozzászoktak, illetve többet kell akciózni is.

A nyár elején azoknak volt több problémájuk, akik nem ismerték fel idejében, hogy alakítaniuk kell a kommunikáción és adott esetben az áraikon is.

Ezeket a piaci folyamatokat egyébként a nagyobb szállodaláncok is érzékelték, még ha nem is feltétlenül úgy reagáltak rájuk, mint egy kisebb szállásadó.

A Danubiustól azt írták, hogy a fogyasztók továbbra is rendkívül árérzékenyek, és tudatosan keresik a kedvező ár-érték arányú ajánlatokat.

Mivel a hotelláncoknál dinamikus árképzés van, azaz az értékesítési rendszer mindig az aktuális telítettségi és keresleti viszonyok alapján határozza meg a szobaárakat, náluk kevésbé az akciók, mint inkább a többletszolgáltatások jelenthetnek megoldást hasonló esetekben.

Emellett a fizetési feltételekben lehet még mozgástér. A Hunguestnél például azt írták, hogy egy esetleges árverseny vagy kedvezményspirál helyett a foglalási kondíciók tudatos enyhítése mellett döntöttek.

Kereslettől függően engedélyezik az egyéjszakás foglalásokat, valamint rugalmasabbá tették a fizetési feltételeket, sok esetben nem kérnek előleget, elegendő az érkezéskori fizetés.

Júniusban egyébként magyar és külföldi vendégből is kevesebb volt a Balatonnál, mint 2025-ben, nagyobb visszaesés azonban utóbbi körben volt.

A KSH adatai szerint főleg a németek maradtak el, ők 21 ezerrel kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a tó környékén, mint tavaly.

Ezt azonban némileg kompenzálta, hogy lengyel turisták ezúttal jóval nagyobb számban érkeztek, mint egy évvel ezelőtt.

Az utolsó pillanatban dől el az utazás

A szálláshelyeken tehát nem indult túl jól a szezon, de mostanában ez már nem feltétlenül jelenti azt, hogy a teljes balatoni turizmus megy a kukába egy ilyen időszakban.

Tavaly például a szálláshelyeken nem volt nagy probléma, a strandokon működő kereskedők és a vendéglátósok azonban kifejezetten gyenge nyarat zártak, egyszerűen azért, mert a viszonylag sok esős hétvége miatt elmaradtak az egy, esetleg néhány napra érkező turisták.

Most kicsit fordítottnak tűnik a helyzet. A G7-nek nyilatkozó kereskedők és vendéglátósok többsége szerint egyáltalán nem rossz a forgalmuk, nem igazak azok a hírek, amelyek üres éttermekről és üzletekről szólnak.

Ez arra utal, hogy nagyobb számban lehetnek olyan strandolók, akik néhány napra leutaznak a Balatonra, de nem szállnak meg, vagy ha igen akkor nem kereskedelmi szálláshelyen, hanem például ismerősnél.

Azt egyelőre senki nem tudja, hogy milyen lesz a folytatás, az előrejelzésekkel mindenki elég óvatos. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb trendje a foglalási időpontok kitolódása.

Ezt lényegében minden megkérdezett kiemelte. Détári-Szabó Ádám szerint „a fogyasztói magatartás alapjaiban változott meg: a vendégek jelentős része kivár, és az utazási döntést sokszor csak az utolsó pillanatban, az aktuális körülmények – leginkább az időjárás – függvényében hozza meg.

Ezt jól mutatja, hogy vannak olyan napok, amikor az aznap beérkező foglalások negyede esetében a vendégek 72 órán belül meg is kezdik a tartózkodásukat.”

A Danubiustól is azt jelezték, hogy várakozásaik szerint a nyár hátralévő részében is meghatározó szerepet játszanak majd a last minute foglalások. Ez viszont elég sok kockázatot rejt a teljes balatoni turizmus számára. Ahogy egy helyi vendéglátós fogalmazott:

„ha bejön két-három esős augusztusi hétvége, az az egész szezont lehúzhatja, tehát hatalmas a kiszolgáltatottságunk az időjárásnak”.

Nyilván ez a jelenség korábban is létezett, csak a fogyasztói rugalmasság volt kisebb. Most az utolsó pillanatos foglalások miatt a kedvezőtlen időjárás sokkal nagyobb kiesést jelent, mint akár pár éve.

Modellváltás, önkritika

Ez pedig már egy olyan strukturális változás, ami hosszú távon befolyásolhatja a balatoni turizmust, és amire így reagálniuk kell a helyi szállásadóknak, vendéglátósoknak és kereskedőknek.

A helyzetet tovább nehezítik a generációváltások és az egyéb piaci változások is. Több beszélgetőpartnerünk kitért rá, hogy most még van egy korosztály, amelyikben él a Balaton-nosztalgia, így szívesebben választja a magyar tengert a külföldi úti célokkal szemben.

A fiatalabbaknál azonban már nincs ilyen, ők az igényeik és a pénztárcájuk alapján döntenek, ami további lemorzsolódást vetít előre.

A szállásadók esetében a kereslet-kínálati viszonyokat tovább ronthatja a part egyre gyorsuló beépítése is. Többen kitértek arra, hogy az elmúlt időszakban rengeteg apartmanházat húztak fel a Balaton környékén.

Ha ezeket nem is adja ki a tulajdonosuk tovább növelve ezzel a kínálatot, akkor is szűkítik a keresletet, hiszen aki nyaralót vett, az a jövőben már nem fog szállodába, vagy panzióba menni. Sőt, jó eséllyel az ismerőseinek egy jelentős hányada sem.

„Modellváltásra van szükség a Balatonnál, mert teljesen mások most a vendégigények, mint voltak akár három évvel ezelőtt” – foglalta össze röviden a G7-nek Pach Gábor, a Balatoni Kör elnöke.

Szerinte a tó környéki vállalkozóknak egyrészt őszintének kell lenniük legalább saját magukhoz, másrészt pedig némi önkritikát is kellene gyakorolniuk.

Az már nem működik, hogy mirelit ételeket szolgálnak fel egy étteremben, mert aki ilyet akar, az megveszi a helyi diszkontban, és elkészíti magának – fogalmazott.

A korábbinál jobb minőség irányába kell elmozdulni. Ezt egyébként több más vendéglátós is kiemelte.

Pach Gábor szerint a változás tényleg gyors, ezért a következő években azok lehetnek ennek a haszonélvezői, akik rugalmasan és gyorsan tudnak reagálni a fogyasztói igények átalakulására. A lassabb tankerhajóként forduló piaci szereplők pedig az átalakulás vesztesei lesznek.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!