Tisztelt Olvasó!
Marcali Kerékpáros egyesület minden év augusztus első vasárnapján Balaton kör túrát szervez.
Bőven nevezhetem hagyománynak, hiszen 1992-ben volt az első szervezett egy napos karika. Azóta is töretlenül minden évben megyünk. Volt amikor éjszaka tettük meg e 230 km-es távot a nagy meleg miatt. 2016. augusztus 7-én vasárnap 9 fő vágott neki e nem minden napi teljesítmény túrának. Zala-hídnál csatlakoztak hozzánk balatonmáriai és somogysámsoni sporttársak is. Innét tizenketten folytattuk útunkat. Próbáltuk tartani a tervezett 25 Km/ó átlagot, hiszen mindenképpen világosban szerettünk volna haza érkezni. Első tervezett megállónk az Badacsony (55Km) volt. Gyors reggeli, kávé s víz felvétel aztán tűz tovább. Eddig csak a kerékpárút minőségével kellet mérgelődni. További útunkon már az ébredező, kómában ’lédecelő’ gyalogosok is nagy veszélyt jelentettek gyorsan haladó csapatunkra. Több alkalommal, a KRESZ szabályait megszegve inkább a főutat választottam a jobb s gyorsabb haladás érdekében. Hamarosan elértük 2. pihenőnket, amelyet mindenkinek tudok ajánlani. Ugyanis az örvényesi templomnál csuda jó forrásvízzel lehet légteleníteni kulacsainkat. Itt már látszott, hogy melyek azok a társaink akiknek nagy a tempó, s tudtam, hogy a táv is sok lesz.
„Megjegyzem, ez az út nem a toleranciáról szól, azért is lett kiírva tervezett átlagsebesség (25 Km/ó)”!!
Balatonfüreden aztán sűrűsödött a tömeg. Itt is inkább kivergődtünk az autóútra, bevállalva annak minden veszélyét. Ekkor már csak heten voltunk. Két somogysámsoni társunk Tihanynál át kompoztak a déli partra s onnét folytatták útjukat haza. Három társunk lassabb tempóban, de bevállalták a teljes karikát. Almádiban 1 fagyi, s frissítő itatás után gó!!!! Balatonfűzfőtől aztán megint az autóúton nyargaltunk, váltott vezetéssel próbáltuk tartani a 30-33 km- sebességet. Aztán az akarattyai domb kicsit szétszedte a mezőnyt, de a világosi magas partig megint összeverődtünk. Siófokon ebéd, ami kicsit elhúzódott. A délutáni forgatagban aztán igyekeztünk meg hódítani a déli partot is. Fonyódig 1 vágta, ekkor elértük a 200 km-t, ami nagyon kívánta a kikötőben készített lángost. Majd a főúton vágtáztunk tovább, számolgatva, hogy 20 óra előtt haza érkezhetünk. Természetesen az egész napos északi szél ami nehezítette útunkat, meg állt. Pedig segíthetett volna az utolsó 15 kilcsin. Végül 230 km teljesítés után 19,45 órakor becsordogáltunk Marcaliba. Távot sikeresen teljesítették: Álmos Andrea (Balatonmária), Lantos Ernő, Balogh Ferenc (Kelevíz), Horváth László, Horváth Zsolt, Sándor Ferenc (Nagykanizsa), Pántics Péter, Silinger István. Tihanyi karika (165 Km): Pálfi László és felesége, Fekete Ibolya Gratula mindenkinek!!
(Mostanság nagyon menő: Megkerülni csodálatos tengerünket, a Balatont. Csak azzal nincsenek tisztában tisztelt kerekes társaink, hogy fizikailag is és mentálisan is fel kell készülni egy ekkora útra. Nem elég a jó technika és a divatos szerkó!!! S ez sokszor hatalmas negatívumot gerjeszt a lélekben. Tanácsom: Inkább készüljünk rá még egy évet s utána vágjunk neki a 200 km-nek. S higgyék el, akkor hatalmas élmény lesz.) Jó szórakozást, jó tekerést kívánok, Zsiga-bá
(Következő ’Utolsó Balatonkarika’ Október elején, időjárás függő az időpont)
A galériához kattintson a képre!
