Még zajlik a balatoni önkormányzatokkal az egyeztetés arról, mely területekre kérnek idén szúnyoggyérítést.

Az inváziós szúnyogok terjedése miatt nőtt a lakosság szerepe és felelőssége a védekezésben: az ingatlanok, kertek pangó vizeinek felszámolásában – derült ki Sáringer-Kenyeres Tamás, a Balatoni Szövetség (BSZ) által koordinált szúnyogirtásokat monitorozó szakértői csoport vezetőjének előadásából. Beszélt arról is, hogy dől el, mikor kell indítani egy-egy beavatkozást, és melyek a legnagyobb nehézségek a védekezésben.

Kifejezetten nagy volt a térség településvezetőinek az érdeklődése a szakértő előadása iránt, ami az önkormányzatokat tömörítő BSZ által szervezett Balatoni Tudástár konferencián hangzott el Ábrahámhegyen a napokban.

Mint ismert, a balatoni szúnyoggyérítést hosszú évek óta a Balatoni Szövetség koordinálja. Az állami támogatás korábban összegszerűen érkezett, pár éve pedig abban nyilvánul meg, hogy a főszezonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) végeztet el jellemzően három beavatkozást a komolyabb ártalmak idején (egy biológiait és két kémiait). Az OKF mintegy kétszer akkora területen végeztet szúnyoggyérítést az üdülőrégióban, mint amekkorán a BSZ szervezi a védekezést.

„Kémiai beavatkozás nélkül nincs elégséges védekezés a Balatonál”

Sáringer-Kenyeres Tamás rögtön az előadása elején kifejtette, bár egyre erősödő társadalmi elvárás a kémiai szúnyogirtás beszüntetése, néhány polgármester emiatt a civilek támadásának is ki van téve, de enélkül egyelőre nincs elégséges védekezés a balatoni térségben. Hangsúlyozta, 1997 óta vesz részt az ország több helyszínén is szúnyoggyérítési akciókban, ezért a saját tapasztatai alapján jelenti ezt ki.

Hozzátette, ma már alapvetően biológiai védekezésre alapozottan zajlik a térségben a szúnyoggyérítés, ennek köszönhetően lényegesen lecsökkent a kémiai beavatkozások száma, így legfeljebb egy-két kémiai beavatkozásról van szó évente, az sem légi úton. Az uniós előírásoknak megfelelően ma már csak földi úton lehet kémi szúnyogirtást végezni, kivéve a havaria-helyzeteket.

Példa értékű a balatoni összefogás

Jelenleg 45 önkormányzat vesz részt és finanszírozza a balatoni helyi szúnyoggyérítést tavasszal és ősszel, ami elégséges, és jól működik – értékelte a szakember. Megjegyezte, hogy más kiemelt turisztikai övezetek sorra érdeklődnek a balatoni sikeres modell után.

A régiós szinten, közösen szervezett akciók két okból is szerencsések. Egyrészt, mert ha az egyik településen van szúnyogirtás, a szomszédos településen pedig nincs, akkor könnyen visszafertőzödhet az a terület, ahol megtörtént a beavatkozás. Másrészt mindig is olcsóbb és hatékonyabb egy közösen, nagy tételben kiírt közbeszerzés, mint az egyedi megrendelések.

Újra rajzolják a beavatkozások célterületeit

Az elmúlt években több évtizede használt térképek és a korábbi légi kémiai technológia lehetőségeinek figyelembevételével zajlott az önkormányzatok által megrendelt szúnyoggyérítés. Ezek a településszerkezeti átalakulások és az újabb szúnyogfajok megjelenése miatt is frissítésre szorulnak, ezért indított a BSZ egy jelenleg is zajló egyeztetést az érintett önkormányzatokkal és a szakértőkkel az igények módosításáról.

Sáringer-Kenyeres Tamás beszámolójából kiderült, hogy míg az elmúlt években mintegy 5750 hektárnyi területen végeztettek el beavatkozásokat, az igények némi bővülése miatt idén várhatóan valamivel nagyobb összterületet érint majd a balatoni szúnyoggyérítés.

Mennyibe kerül?

A földi kémiai beavatkozások ára körülbelül 3 ezer forint egy hektáron, ami csak a kezelt egy hektáros terület védelmét biztosítja.

A légi biológiai védekezés költségigénye körülbelül 10 ezer forint, ami viszont akár a fenti terület tízszeresén is szolgálja a védelmet. A csípőszúnyogok lárváinak fejlődése – amit a biológiai védekezés blokkol – ugyanis jóval kisebb területen zajlik, mint amit a kirepülő imágók gradációja érint.

Egy átlagos kistelepülés esetén 70 hektárnyi földi kémiai-, és 10 hektárnyi földi- és légi biológiai beavatkozásra van szükség egy-egy alkalommal.

A Balatonnál idén várhatóan valamivel több mint 6 ezer hektáron lesz szükség földi kémiai, és több év átlagát figyelembe véve, 1600 hektárnyi területen várható a biológiai védekezés – summázta a szakember. Mint mondta, a tavalyi évben egész kedvezően alakult az időjárás, és időben történtek a biológiai beavatkozások, így elegendő volt 2 biológiai, valamint 3 földi kémiai kezelés. Ezekből egy biológiai és egy kémiai gyérítést végeztetett a BSZ, a többit az OKF.

Akadtak és akadnak balatoni önkormányzatok, akik az OKF és a BSZ által szervezetteken túl is megrendelnek szúnyogirtást egy-egy településrészükre, saját költségvetésük terhére.

Mi a legnehezebb a védekezésben?

A szúnyoggyérítés gyakorlata jelentősen változott a biológiai beavatkozások térnyerésével, valamint a földi kémiai technológia alkalmazásával, illetve a korábbiaknál kímélőbb kémiai készítmények használatával. Ez a méhek és egyéb rovarok számára is nagyobb biztonságot jelent

– mondta Sáringer-Kenyeres Tamás. Mint kifejtette, a legkritikusabb kérdés, hogy a különböző beavatkozások elrendelése és végrehajtása között maximum 3-4 nap telhet el, különben elveszíti értelmét a védekezés. Ennyi idő alatt kell a szükséges bejelentéseket és értesítéseket is megtenni.

Neuralgikus pont a védekezésben az ország számos területén, hogy a kiemelt természetvédelmi területeken sokszor nem engedélyezik a biológiai szúnyoggyérítés semmilyen formáját az érintett hatóságok. A Balatonnál ezen a téren jobb az együttműködés, ami azért is fontos, mert például Szigliget védhetetlen lenne, ha a szúnyoggyérítésből ki kellene hagyni azt a pár, kiemelten védett kis területet, ami a település közelében található – említette példaként a szakember.

A nehézségek között sorolta a megfelelő biológiai szerek beszerzését a gyérítést végző kivitelezők számára (BTI granulátum nagyobb mennyiségben), valamint azt, hogy bizonyos terepviszonyok, körülmények esetenként lehetetlenné teszik a földi beavatkozást.

Az inváziós fajok agresszívebbek

Megállíthatatlan folyamatnak látszik a szúnyogoknál is az inváziós fajok terjedése. A Balatonnál jelenleg 10 százalékra tehető a jelenlétük, de az országban akad térség, ahol ennél már drasztikusan nagyobb az arányuk – válaszolta a HírBalaton kérdéseire Sáringer-Kenyeres Tamás.

Mint kifejtette, az inváziós szúnyogfajok máshogy viselkednek mint az őshonos szúnyogjaink. Nem csak 5-6 óra után támadnak, hanem egész nap zavarják a szabadban tartózkodó embereket, és lényegesen agresszívebbek. Jellemzően augusztus elejétől jelennek meg egy-egy településrészen tömegesen, és még szeptemberben, októberben is támadnak. Nagyon életképesek, és már egy-egy kutyaitató, virágcserép, kerti medence vizéből is tömegesen ki tudnak kelni. Egy kisebb tányérnyi pangó vízfelületből 10-100 betegségek terjesztésére is képes szúnyog tud kikelni pár nap alatt!

Ezért vált a korábbiaknál is fontosabbá a helyi lakosok, üdülők felelős odafigyelése: szüntessék meg, fedjék le, vagy cseréljék a szabadban található vizeket a teraszokon, kertekben, illetve a környezetükben.

A beavatkozást végző szakembereknél rendelkezésre állnak a szükséges technikai eszközök, kapacitás, a célterületek ismerete, de a magánterületekre nem mehetnek be, ezért is szükséges a lakosság, üdülőtulajdonosok aktívabb szerepvállalása. A kellő tájékoztatásukban, tudatformálásban pedig a helyi önkormányzatoknak van kulcsszerepük – mutatott rá a szakember.

Mikor és ki rendeli el a balatoni szúnyogirtásokat?

Sáringer-Kenyeres Tamás a HírBalatonnak elmondta, egy szakértői csoport dönt arról a Balatonnál, hogy mikor, hol, milyen beavatkozást rendelnek el. Ismerik a kritikus helyeket, illetve a bejelentések alapján is vizsgálják, mégpedig úgy, hogy egy szabadon hagyott kart egy adott időszak alatt mennyi szúnyog támad meg. A beavatkozást óránkénti 50-70 csípésszám esetén rendelik el. (A szakemberek nem várják meg a csípést, hanem szippantóval begyűjtik a szúnyogokat, hogy aztán meg is vizsgálják, határozzák őket.)

A Balaton környékén egyszerre akár 12 emberük is végezhet ilyen vizsgálatot, továbbá van 8-10 széndioxid-csapdájuk erre a célra. A tőlük független kivitelező (Corax-Bioneer Zrt.) által elvégzett gyérítések után visszaellenőrzik a területeket, ahol 80 százalékos hatékonyság alatti az eredmény, újra elvégeztetik a szúnyogirtást.

Szúnyoggyérítés Balatonberényben 2024. áprilisában (Fotó: MTI/Katona Tibor)