Igen. A jelenleg hatályos magyar szabályozás alapján az erkélyre szerelt napelemek (az úgynevezett balkon- vagy erkélynapelemek) elhelyezése általánosan nem megengedett.

Feltettem egy kérdést a ChatGPT -nek és egy részletes összefoglalót készített, alábbiakban beidézem. A ChatGPT hibázhat! Nekem nincs módom leellenőrizni ezért a cikk csak tájékoztató jellegű!

A 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 43. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja:

„Erkélyen napelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon.”

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon jelenleg nem engedélyezett az a megoldás, amely Nyugat-Európa több országában (például Németországban vagy Ausztriában) már elterjedt: amikor egy vagy két napelemet az erkély korlátjára rögzítenek, és egy mikroinverteren keresztül egyszerűen egy konnektorba csatlakoztatnak.

Mit lehet helyette?

A jogszabály továbbra is lehetővé teszi például:

• tetőre telepített napelemes rendszereket,
• egyes esetekben a tetőbe vagy homlokzatba építészetileg integrált napelemeket,
• illetve a telek egyéb részein elhelyezett napelemeket, amennyiben azok megfelelnek az országos és helyi építési előírásoknak.

Miért érdekes ez?

Az Európai Unió több tagállamában kifejezetten ösztönzik a balkon napelemek használatát, mert:

• olcsón telepíthetők,
• nem igényelnek tetőfelújítást,
• társasházi lakásokban is lehetővé teszik a saját villamosenergia-termelést.

Magyarország azonban jelenleg ettől eltérő szabályozást alkalmaz, és az erkélyre szerelt napelemeket országos szinten tiltja.

Miért tilthatta meg Magyarország?

A jogszabály indokolása nem részletezi külön az erkélynapelemek tiltásának okait, de a rendelet egészéből és a hazai építészeti szabályozásból több valószínű szempont is kirajzolódik.

1. Településkép védelme

A 280/2024-es kormányrendelet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a napelemek rendezett, egységes megjelenésűek legyenek. A tetőn például csak szabályos geometriai rendben helyezhetők el, a homlokzaton pedig csak építészetileg integrált kialakításban. Az erkélykorlátra szerelt panelek ezt a településképi elvet megtörnék.

2. Biztonsági kockázatok

Egy 20–30 kilogrammos napelem:

• erős szélben jelentős terhelést kap,
• nem megfelelő rögzítés esetén leeshet,
• veszélyeztetheti a gyalogosokat és a parkoló autókat.

Nyugat-Európában ezért szigorú műszaki előírások vonatkoznak a rögzítésre.

3. Társasházi konfliktusok

Egy balkon napelem:

• túlnyúlhat a homlokzaton,
• megváltoztatja az épület külső megjelenését,
• árnyékot vethet,
• érintheti a közös tulajdont.

Ez sok társasházban vitákhoz vezethet.

4. Villamosbiztonság

A konnektorba csatlakoztatható mikroinverteres rendszerek (plug-in PV) Magyarországon nem terjedtek el. A hazai szabályozás továbbra is elsősorban a szabványosan telepített, engedélyezett háztartási napelemes rendszerekre épül.

Mi történik Európában?

Itt már egészen más az irány.

Az EU energiahatékonysági és épületenergetikai politikája egyértelműen a napenergia gyors terjedését támogatja. Az új épületenergetikai irányelv (EPBD) előírja, hogy fokozatosan egyre több új és felújított épületen kell biztosítani a napelemes rendszerek telepítésének lehetőségét.

Bár az irányelv nem kötelezi a tagállamokat a balkon napelemek engedélyezésére, a cél egyértelmű:

• minél több napenergia-termelés,
• egyszerűbb telepítés,
• kevesebb adminisztráció,
• a lakásokban élők bevonása is.

Várható-e változás Magyarországon?

Nem kizárt.

Azért is, mert:

• Németországban robbanásszerűen terjedtek a balkon napelemek.
• Ausztriában is egyre népszerűbbek.
• Több ország egyszerűsítette a hálózati csatlakozásukat.
• Az EU a kis teljesítményű háztartási megújuló rendszerek elterjedését támogatja.

Ha néhány éven belül Magyarország módosítja a szabályozást, könnyen elképzelhető, hogy:

• csak tanúsított rendszereket engednek,
• csak minősített rögzítéssel,
• teljesítménykorláttal (például 600–800 W),
• bejelentési kötelezettséggel.

Ez hasonló lenne a német modellhez.

Szakmai vélemény

Energetikai szempontból a teljes tiltás valószínűleg nem a leghatékonyabb megoldás. Egy korszerű, megfelelően rögzített, tanúsított balkon napelem évente 300–800 kWh villamos energiát is termelhet, ami egy lakás alapfogyasztásának jelentős részét fedezheti. Ugyanakkor a biztonsági és településképi szempontok valóban indokolhatnak műszaki követelményeket.

Ezért sok szakember szerint egy szigorúan szabályozott engedélyezés – a jelenlegi teljes tiltás helyett – hosszabb távon kedvezőbb megoldás lehetne. Jelenleg azonban a hatályos magyar jogszabály egyértelmű: erkélyre napelemet nem lehet telepíteni.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!