Cserszegtomaj lakosságszáma hosszú évek óta folyamatosan emelkedik, a világ minden tájáról érkeznek beköltözők.

A vonzó adottságú faluba az ottszületettek is előbb-utóbb visszatalálnak – állítja a polgármester. Bartha Gábor arról is beszámolt a HírBalatonnak, hogy legnagyobb álmuk egy kétkilométeres kerékpárút megépítése Keszthelyig.

Átlagosan minden éveben újabb száz fővel gyarapodik a lakosság – mondta a polgármester. Tavaly mindössze 14 gyerek született a 4200 lelkes közégben, tehát a növekvő lélekszámot zömmel a beköltözőknek köszönhetik. Sokan jönnek ide Keszthelyről és a környékéről, de az Alföldről is. Az utóbbiakra jellemző az a kedves gesztus, hogy bekopognak a polgármesterhez is bemutatkozni.

A tulajdoni lapok tanúsága szerint a lakosság több mint 15 százaléka külföldi születésű, és 29 féle országból érkezett. A legtöbben németajkúak, de jöttek jópáran Hollandiából vagy Spanyolországból is, és akad újzélandi lakos is.

Tanulnak egymástól, formálják egymást a nemzetiségek. Vannak klubjaik, saját közösségi életük is. Ma már olyan is előfordul, hogy a pedantériát németektől tanult magyar lakosok kérik számon a szabálykövetést a német lakosoktól

– meséli a polgármester. Átalakult a lakókultúra is, hiszen nincsenek tele a hátsó udvarok ólakkal – teszi hozzá.

A falu vonzereje a panorámás, dimbes-dombos tájban, a jó levegőben, a tágas terekben, a csendes nyugodt falusi környezetben, a Balaton és Hévíz közelségében, valamint a balatoni átlagnál olcsóbb ingatlanárakban rejlik. Cserszegtomaj egy alvó település – ahogy fogalmaz Bartha Gábor -, ahová aludni, pihenni térnek vissza az emberek.

Építési láz

A vonzerőhöz tartozik, hogy Cserszegtomaj közel 20 négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb kiterjedésű falujának számít, ahol a régi külterületek ma már belterületekké változtak, így az ingatlanfejlesztők közkedvelt befektetési célpontjává vált a falu.

Az építési láz valamikor a 90-es évek közepén kezdődött. Az utóbbi hat-nyolc évben mintegy 200 új lakás épült a településen, főleg azután, hogy lazultak az építkezési feltételek.

Bartha Gábor elmondása szerint 2020 után már nem kellett engedélyeztetés sem, lehetett egyszerű bejelentéssel családi házat építeni. A helyi rendeletek is megváltoztak, és míg korábban 2000 négyzetméterben minimalizálták az építési telkek méretét, ez az elmúlt években a felére csökkent, aminek köszönhetően nőtt az építési telkek száma.

Jelenleg csaknem 400 cserszegtomaji ingatlant kínál az ingatlan.com. A polgármester becslése szerint az eladó házak 90 százalékát ingatlanfejlesztők építtették. És még mindig nem elég. „Továbbra is nagy a nyomás, hogy újabb szűz területeket tegyenek beépíthetővé a helyi építési szabályzatban” – mondta a faluvezető. Tudomása szerint a Balaton zalai partvidékén az elmúlt években legalább 1000-1200 lakóház épült.

„Egyszer mindenki hazatalál”

Cserszegtomaj intézményi ellátottsága jó. Van itt iskola, teltházas óvoda, minibölcsőde is. A szakemberekből sincs hiány, talán ezért sem gondolt az előző faluvezetés szolgálati lakás építésére, amikor kínálkozott lehetőség támogatást szerezni rá.

Valamikor rendelkezett a falu egy szolgálati lakással, de azt már évtizedekkel ezelőtt eladták.

A Balaton Fejlesztési Tanács erre a célra kiírt pályázatával amúgy sem tudtunk volna élni, mert nincs az önkormányzatnak saját ingatlanja – magyarázta a polgármester.

Mint mesélte, a faluban született fiataloknak körülbelül a fele helyben marad, de a másik feléről is elmondható, hogy egyszer mindenki hazatalál.

Példaként említette, hogy voltak akik visszatértek, egy külföldön élő pár most tervezi a hazaköltözését, és a saját két lányával is hasonló a helyzet: máshol tanultak, dolgoznak, de visszatérnének.

Sok a helyi közösségépítő program, ami kell is, hiszen „fontos a sokszínű lakosság összegereblyézése”, amiből mindenki profitál – Bartha Gábor szerint.

Szűkössé vált az infrastruktúra

A Balaton-közeli települések problémája ezen a településen hatványozottan jelentkezik: az ingatlanszám és a lakosságszám növekedésével nem tartott lépést, így szűkössé vált az infrastruktúra.

A vízellátás kapacitása még csak-csak elegendő lenne, de gyakori az elöregedett vezetékrendszer miatti a csőtörés. Az áramellátás már nem megfelelő, főleg a háromfázis biztosítása korlátozott, pedig igény volna rá. Az úthálózat komoly fejlesztésre szorul

– sorolta a faluvezető.

A városokból érkező beköltözőknek köszönhetően kialakult az a falutól korábban idegen szokás is, hogy a kocsikat az utcán tárolják. Minden ingatlanhoz átlagosan 2-3 autó tartozik, ami tovább szűkíti sok helyen az utcákat.

Mivel ez egy nagy kiterjedésű falu, Keszthelynél is nagyobb, 150 kilométer hosszú úthálózattal rendelkezik, aminek a fejlesztése, karbantartása elmarad az igényektől – mutatott rá a polgármester.

Az, hogy Cserszegtomaj egy tehetősebb település, nem csak a kocsik számából derül ki. A kertek felszereltsége, gépesítettsége sokszor egy kisebb üzemével vetekszik. A medencék száma is magas. „Tíz ingatlanból legalább négyben van medence, tiszta Monaco” – fogalmazott Bartha Gábor.

A csapadékvízelvezetés mindig is komoly gondokat okozott a dombos vidéken, amit az aszályossá váló évek a csapadékvíz megtartás gondjával tetéztek.

A megváltozott klímaviszonyokban gyakrabban lehet villámárvízekre számítani, ami kínos helyzetbe hoz néhány olyan beépített területet, ahová nagyapáink és nagyanyáink jól tudták, miért ne építkezzenek – jegyzete meg Bartha Gábor.

Keresik az identitásukat

Az éttermek visszafejlődtek, nincs már egy mai kor igényeinek megfelelő vendéglátóhelység sem a faluban.

A Cserszeg és Tomaj összevonásával keletkezett településnek a mai napig nincs egy igazi faluközpontja sem.

A két településrészen két katolikus közösség tevékenykedik, és két különálló temetővel is rendelkeznek. „Keressük az identitásunkat” – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: „van cukrászdánk, boltunk is, és amúgy szépen élnek együtt az emberek”.

Stagnáló szálláshelykiadás

Évek óta stagnál azoknak a száma, akik szálláshelykiadással foglalkoznak a faluban. Akadt korábban, aki nagyobb panzió nyitásával próbálkozott, de hamarosan be kellett zárnia.

A település érdemi, idegenforgalmi adóból származó bevétele a Hévíz felőli területén található Dobogómajor üdülőkomplexumnak köszönhető, ahonnan iparűzési adók is befolynak a szolgáltatóknak köszönhetően.

A hajdani nagy szőlőültetvényeknek ma már csak egy része van meg, borász is csak egy akad a településen. Munkalehetőségeket a környék közeli városai kínálnak. A legtöbben a vendéglátásban és az egészségügyben dolgoznak – Bartha Gábor elmondása szerint.

Fejlesztések, tervek és vágyak

Az elmúlt években sor került járdafelújításokra, de nagyobb fejlesztés nem történt Cserszegtomajon. Így aztán nagy előre lépésként élik meg, hogy az egyik temetőben ravatalozó épülhet önerőből, miután jól gazdálkodtak a lakosság adóforintjaiból. „A múlt tisztelete a nulladik lépcsőfok, ahonnan elindulhatunk felefelé” – fogalmazott a polgármester.

A tömegközlekedés javításáért a falu annyit tudott tenni, hogy komfortosabbá tette a buszmegállóit, illetve esőbeállókat létesített. Az idősek közétkeztetését már több mint egy évtizede elektromos autóval biztosítják. Ami a jövőt illeti, szeretne a falu támogatásokhoz jutni intézményei energiafelhasználásának racionalizálásához is, leginkább napelemek telepítésével.

A faluvezető szerint a legfontosabb a csapadékvíz elvezetés megoldása, és a tömegközlekedés fejlesztése lenne, valamint a falu egy régi álmának megvalósítása. Ez pedig a Balatoni Bringakörre ráhordó, de a munkába járáshoz is fontos kerékpárút kiépítése a Keszthely-Cserszegtomaj közötti két kilométeres távon.

Nehéz kérdés a kerékpárút megvalósítása a drágasága és a szükséges kisajátítások miatt is. Alsóbbrendű utat kellene kiszélesíteni az út mentéig húzódó mezőgazdasági területből kihasítva a szükséges sávot

– magyarázta Bartha Gábor. Hozzátette, Cserszegtomaj amit tudott már megtett a kerékpárút megvalósításáért. A település területén haladó részt megterveztették. Csak a belterületi szakasz megépítése több mint 100 millió forintba kerülne.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!