Újabb öt évre meghosszabbították a Balaton 120 centiméteres nyári maximumban meghatározott vízszintszabályozását. Az erről szóló 62 oldalas hirdetmény, és a benne leírt aggályok lényegét szakértők segítségével foglaltuk össze.

A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal 2025. július végén 2030. július 31-ig érvényes környezetvédelmi működési engedélyt adott a Balaton vízszintszabályozásának fenntartására, amely a nyári maximális vízállást 120 cm-ben rögzíti.

A 120 cm-es üzemvízszint hatásterülete a Balaton jogi partvonalától számított 500 m szélességű földsáv, amely a Balaton 44 partmenti településének közigazgatási területét érinti.

Az engedélyes dokumentációt a VIZITERV Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft. készítette és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából nyújtotta be a kormányhivatalhoz.

A hirdetmény itt érhető el augusztus 23-ig:

https://kormanyhivatalok.hu/system/files/dokumentum/veszprem/2025-07/3803-102-25_alairt.pdf

Előzmény: 2018-tól már 120 cm a Balaton üzemvízszintje

Első lépésként a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Balaton vízszintszabályozására vonatkozó korábban érvényes, 110 cm-es üzemeltetési engedélyt módosította, a vízszint emelését a maximális 120 cm-re – 2 év próbaüzem idejére – engedélyezte.

A próbaüzeme 2016-tól 2018-ig tartott, majd a monitorozási feladatok elvégzése, a környezeti hatástanulmány elkészülte után az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala kiadta a környezetvédelmi engedélyt, a Fejér megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság pedig a Balaton vízszintszabályozás (a siófoki zsilip) módosított vízjogi üzemeltetési engedélyét.

A környezetvédelmi engedély 2023. november 30. napjáig volt érvényes, melynek érvényességi idejét két alkalommal, 2024. november 30-ig, majd 2025. június 30-ig meghosszabbították.

A 2018-ban kiadott környezetvédelmi engedély előírása alapján az érvényességi idő lejártakor környezetvédelmi felülvizsgálatot kell végezni. Ennek eredménye a most megkapott engedély.

Miért fontos a 120 cm?

A 2018. év előtti 110 cm-es határhoz képest a 120 cm-es szint 10 cm-rel magasabb víztömeget jelent, ez mintegy 60 millió köbméter többletvíz tározását teszi lehetővé a Balaton medrében.

Az OVF szerint a Balaton vízgazdálkodási gondjainak enyhítésére gyakorlatilag egyetlen és jelenleg megvalósítható hatékony műszaki megoldás a tómederben történő tározás, melynek érdekében a nyári időszakra vonatkozó szabályozott vízszintet 120 cm-ben maximalizálják.

Korszerűsített víziműtárgyak

A határozat informális jelleggel tartalmazza a Balaton vízlevezető és vízpótló rendszerét.

A korszerűsített Sió-csatorna vízlevezető rendszer képes dinamikusan kezelni a vízszintet. Ennek központi egysége a Siófoki vízszintszabályozó zsilip, amely hidraulikus szegmenstáblákkal biztosítja a víz leeresztését, és 140 centiméter feletti vízszinteknél a többletet automatikusan átengedi. A zsilip mellett működő Siófoki hajózsilip biztosítja a Balaton és a Sió közötti víziközlekedési kapcsolatot, ugyanakkor szükség esetén kiegészítő leeresztési kapacitásként is működik. A védekezés esélyei javultak, így az esetleges elöntések kockázata csökkent.

A vízpótlást biztosító Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer – 26 műtárgyával – elsősorban a Balatonba érkező tápanyagterhelés mérséklését szolgálja, hozzájárulva a vízminőség megőrzéséhez. A rendszer a Balaton vízpótlására nyári időszakban nem alkalmas, sem a vízgyűjtőről érkező csekély vízmennyiség, sem a tározók vízminőségi állapota miatt. Kisvizes időszakban olyan kevés víz érkezik a vízgyűjtőről, ami a Balaton vízpótlása szempontjából elhanyagolható.

Tudományos ás társadalmi aggályok a természet védelméért

Az eljárásba ügyfélként bekapcsolódó HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a felülvizsgálati dokumentáció tudományos megalapozottságát bírálta, különösen a halfaunisztikai részeket, amelyek ismeretterjesztő forrásokra támaszkodtak célzott terepi vizsgálatok helyett.

E kritika nyomán a hatóság kötelező jövőbeli kutatásokat írt elő, amelyek eredményei várhatóan a következő engedélyezési ciklusban játszanak majd meghatározó szerepet.

A BLKI eddig nem végzett célzott kutatásokat a Balaton üzemi vízszintjének emelésével kapcsolatban, mivel erre nem kapott hivatalos felkérést. Szakmai tapasztalataik alapján feltételezik, hogy a 120 cm-re emelt vízszint – különösen melegebb nyarakon – növelheti az algavirágzások kockázatát, a stabil hőrétegződés és a foszfor-felszabadulás miatt.

A magas vízszint hátrányosan érintheti a parti növénytársulásokat és nádasokat, amelyek nem tudnak új élőhelyekre terjeszkedni, így biodiverzitás-csökkenés és halállomány-veszteség várható.

A Kis-Balatonon is kedvezőtlen folyamatok indultak el a magas vízszint miatt, ami a korábbi ökológiai eredmények romlásához vezet. A BLKI javasolja, hogy a felső szabályozási vízszint ne legyen tartósan 120 cm, és rugalmasabb vízszintszabályozási rendszer készüljön célzott, hosszú távú ökológiai kutatások alapján.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BfNPI) szerint a Balaton 120 cm-es szabályozási szintje nem illeszkedik a Natura 2000 fenntartási tervhez, mivel annak készítésekor ezt még nem vizsgálták. A magas vízszint különösen a déli parti sekélyvízi élőhelyeket veszélyezteti, ami több Natura 2000 jelölőfaj, például a billegető cankó és a piroslábú cankó eltűnéséhez vezethet.

Nem áll rendelkezésre olyan élőhely-rekonstrukciós terv, amely ellensúlyozná a várható negatív hatásokat, és a Kis-Balaton ökológiai állapota is romolhat. A tervezett intézkedés több ponton ellentétes az EU természet-helyreállítási rendeletével és a biodiverzitási stratégiával. Szakmai álláspont szerint ökológiai szempontból a Balaton természeteshez közeli, szélesebb vízszint-ingadozása lenne a legkedvezőbb.

A hatósági eljárás során több civil szervezet és önkormányzat – például Balatonkeresztúr, Ábrahámhegy és Balatonfüred – kérte ügyféli jogállás megállapítását. Balatonkeresztúr önkormányzata konkrét helyi problémát vetett fel: a visszaduzzasztás veszélyét a Kemping utca és Vitorlás utca környékén. Az OVF szerint a Sió-zsilip korszerűsítése és nagyobb leeresztési kapacitása mérsékli a veszélyt, és az elmúlt hat évben nem történt jelentős elöntés. A Védegylet Pálkövéért szerint a tartósan magas vízszint hozzájárulhat a nádasok visszaszorulásához és az algásodás fokozódásához, amely fürdési tilalmat okozhat. Egy fotókkal és szakmai anyagokkal kiegészített beadványuk szerint a tó biológiai egyensúlya már most sérül.

Területrendezés: tómeder övezet

A hatályos TNM rendeletek (az új elfogadásáig még érvényben lévő vízpart-szabályozás) 2004–2006 között készültek, nem a 120 cm-es, hanem a 100 cm-es szabályozási vízszintet alapul véve. Így e tekintetben az összhang nem állapítható meg.

A készülő új szabályozás (BATÉK a Vízparti Tervvel) viszont már a 120 cm-re megemelt vízszinttel számol.

A megemelt szabályozási vízszint által elöntött területek területfelhasználása jellemzően tómeder területként várható, ahol kizárólag tómeder övezet jelölhető ki. Ez alapján a Veszprém és Somogy vármegyei főépítészi irodák egyaránt megállapították, hogy az engedélyezési dokumentáció területrendezési szempontból elfogadható, kizáró ok nincs. Zala vármegye állami főépítésze szintén nem lát akadályt, de javasolja a magasabb vízszint épített környezetre és talajvízszintre gyakorolt hatásainak vizsgálatát.

Hol jogi partvonal, hol szabályozási partvonal

A szakhatósági eljárásba bevont főépítészi iroda indoklásában szerepel, hogy a területrendezési tervek a Balaton vízszintjét nem rögzítik, ugyanakkor a vízszint emelkedése hatással van a szabályozási partvonalra, amely a Balaton tómedrét és a szárazulati területhasználatot elválasztó megszakítás nélküli vonal.

Továbbá közli, hogy a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció a jogi partvonaltól számítja a hatásterületeket, a területrendezési tervek a vízparti területek szabályozását jellemzően a szabályozási partvonaltól számítják.

Az engedélyt kiadták, de lesz kötelező kutatás

A kormányhivatal összességében megállapította, hogy a kérelmezett magasabb, 120 cm-es üzemvízszint felülvizsgálata során – táj- és természetvédelmi szempontból – kizáró ok nem állapítható meg. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a környezetvédelmi működési engedély a kiegészítőleg tett előírásokkal kiadható.

A Balaton, mint érzékeny ökoszisztéma rendszer megóvása érdekében több feltételt is előírt: kötelező természetvédelmi kutatásokat kell végezni, és dinamikus, rugalmas vízszintszabályozást kell kialakítani, amely figyelembe veszi a Balaton természetes vízjárását, a csapadékviszonyokat, a párolgást és a nádasok állapotát. Ennek érdekében – legkésőbb a következő engedélymegújításig – az üzemeltetési szabályzatot is felül kell vizsgálni.

Két szakmai ellenvetés miatt szól csak 5 évre az újabb engedély

A kérelem a környezetvédelmi működési engedély határozatlan időre szóló kiadására irányult, azonban a BLKI és a BfNPI véleménye szerint nincs olyan megalapozott élőhely-rekonstrukciós terv vagy megoldás, amely ellensúlyozná a vízszintemelés fajokra gyakorolt várható negatív hatásait.

Mindkét szervezet a rugalmasabb, nagyobb ingadozást engedő vízszintszabályozást tartja természetesebbnek, és célzott ökológiai kutatásokat tart szükségesnek. Mivel ilyen kutatás eddig nem készült, a kérelem határozatlan időre történő engedélyezését elutasította Veszprém vármegyei Kormányhivatal és helyette 5 évre adta ki az engedélyt.

Jogi lehetőségek: fellebbezés nincs, csak bíróságon vitatható

A dokumentum a rendelkező rész zárásaként kimondja, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, kizárólag bírósági felülvizsgálat útján lehet jogorvoslatot kérni a Veszprémi Törvényszéktől. A kereset benyújtásának határideje a közléstől (augusztus 7.) számított 30 nap, de ez nem halasztja el a határozat végrehajtását, kivéve, ha a bíróság azt külön elrendeli.

Fotó: Facebook/Pálfalvi László