A Balaton ivóvízrendszerét gyökeresen átalakítanák: Csór felől karsztvizet vezetnének az északi partra a Pelso-projekt keretében.

A nagyszabású fejlesztés hosszú távú megoldást jelenthet a Balaton ivóvízellátási problémáira, és mintegy húsz települést érintene írja a veol.hu.

Egyre több a beruházás a Balaton északi partján. Új lakóépületek és lakóparkok jelennek meg, miközben a nyári csúcsidőszakban visszatérően előkerül a víznyomás, az ivóvízkapacitás és az elöregedett hálózat problémája. Lapunk az elmúlt időszakban több balatoni lakótelep-fejlesztéssel is foglalkozott, miközben a helyiek között a régi infrastruktúra állapota rendszeresen visszatérő téma. Ezért is lehet érdekes a Nemzeti Vízművek Zrt. által elindított Pelso-program, amely a DRV Zrt., a Bakonykarszt Zrt. és a Fejérvíz Zrt. bevonásával hosszabb távon, alapjaiban alakítaná át a Balaton ivóvízellátását.

Így oldanák meg az Észak-Balaton ivóvízellátási problémáit

A Balaton északi partján egymást érik a lakópark-fejlesztések, miközben nyaranta újra és újra előkerül ugyanaz a kérdés: meddig bírja a térség vízellátó rendszere a növekvő terhelést? Balatonfüreden csőtörésekről és nyomásproblémákról számolnak be a lakók, míg Tihanyban a Kenderföldekre tervezett beépítések kapcsán került elő az ivóvízellátás kérdése.

Egyre nagyobb terhelés alatt a vízrendszer

Június végén Dörgicse és Mencshely vízellátása is veszélybe került, a Mencshely–Halomhegyi-medencébe pedig lajtos kocsival kellett vizet szállítani. A Bakonykarszt akkor lapunknak azt mondta: tartós hőség és magas fogyasztás esetén akár vízkorlátozásra is szükség lehet.

A hőségben kritikussá válhat a vízellátás

A nyári csúcsfogyasztás Balatonalmádiban is visszatérő problémát okoz. Bercsényi László polgármester az Új Almádi Újságnak arról beszélt, hogy a nagy hőhullámok idején az extrém módon megnövekedő locsolási célú vízhasználat miatt drasztikusan visszaesik a víznyomás, különösen a magasabban fekvő területeken.

Tavaly már kénytelenek voltunk vízkorlátozást bevezetni– mondta a polgármester, aki szerint a Balaton környékén elmaradt rekonstrukciók pótlásához szükséges fejlesztések összege régiós szinten akár az 1500 milliárd forintot is elérheti.
Vízkorlátozás jöhet a Balatonnál, több településen nagy terhelés alatt az ivóvízhálózat

Karsztvíz válthatná a Balaton vizét

A térség ivóvízellátásának hosszabb távú átalakítására már létezik egy nagyszabású terv. A Pelso-projekt keretében az északi parti települések jelenleg részben a Balaton vizére épülő ivóvízellátását a csóri karsztvízbázis bevonásával alakítanák át. A Smaragd GSH Kft. által készített, a csóri karsztaknából történő többletvízkivétel környezeti hatásait vizsgáló dokumentáció szerint a rendszer Balatonfűzfőtől Kővágóörs-Pálkövéig mintegy húsz település és 40 ezer főmérős felhasználási hely vízellátását érintené.

A csóri karsztakna jelenlegi engedélyezett vízkivétele napi 13 150 köbméter.

A terv szerint az átlagos víztermelést napi 27 889 köbméterre emelnék. Egy-egy nyári csúcsnapon pedig rövid időre akár 45 ezer köbmétert is kitermelhetnének.

A tervezett éves termelés több mint 10,1 millió köbméter lenne.

A dokumentum alapján korábban több más lehetőséget is vizsgáltak. Várpalota térségében új vízbázis létesítését tervezték, de a dokumentáció szerint Várpalota vezetése később elutasította a Balaton felé történő vízátvezetést. A koncepció ezután módosult, és került előtérbe a csóri karsztakna.

A hatásvizsgálat szerint Csór előnye, hogy közelebb van a Balatonhoz, mint a kincsesbányai Rákhegy II. vízakna, a vize kevesebb tisztítást igényel, és a csóri vízbázis, valamint az észak-balatoni rendszer jelenleg ugyanahhoz a szolgáltatóhoz, a Bakonykarszt Zrt.-hez tartozik.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!

A környezeti hatásvizsgálati eljárás ugyanakkor egyelőre nem zárult le. A hatósághoz érkezett észrevételek nyomán további munkarészek készülnek, ezért a Bakonykarszt kérte az eljárás szüneteltetését. Az eljárás 2026. június 16-tól szünetel- olvasható a portálon.