Balatonboglár az ipara miatt speciális helyzetben lévő tóparti település 5300 lakossal. Itt már a sok megépült intézmény, megvalósult fejlesztés fenntartása, működtetése jelenti a legnagyobb feladatot – derül ki a polgármester beszámolójából, aki szerint „szerencsés aki itt született, vagy itt élhet”.

A HírBalatonnak nyilatkozó Mészáros Miklós szerint jól áll a város infrastruktúrákkal. „Kimaxoltuk, sőt talán kicsit át is estünk a ló túlsó oldalára a fejlesztésekkel, túlépítésekkel” – fogalmazott. Hozzátette, sokan nem is gondolnák, mekkora terhet ró az önkormányzatra egy-egy új játszótér, a mindenféle létesítménnyel, eszközzel ellátott strandok, vagy éppen az uszoda fenntartása, karbantartása. Megjegyezte, hogy míg fejlesztésekre általában lehet pályázni támogatásokért, fenntartásra már nemigen. „Ennél szebb problémát nem kívánok senkinek” – tette hozzá.

Stabilizálódott a lakosságszám

Míg voltak évek, amikor egyre csökkent a dél-balatoni kisváros lélekszáma, az utóbbi években stabilizálódott ez a szám. Bár kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak – ami országos tendencia -, de akadnak minden évben újabb beköltözők. Jellemzően nyugdíjassá váló fővárosi értelmiségiek választják új lakóhelyüknek az M7-es autópálya miatt könnyen elérhető, és szolgáltatásokkal, üzletláncokkal jól ellátott települést. Turisztikai szempontból nem jellemző a külföldiek számottevő aránya, de a beköltözők között egyre több a német és holland nyugdíjas – mondja a polgármester.

Szerinte csalóka, hogy más tóparti, tóközeli településen tendenciózusan emelkedik a lakosságszám. „Ez inkább csak papíron létezik, ami mögött többnyire egyfajta adóoptimalizáció áll” – véleményezi. Vagyis azért jelentkeznek be az üdülőrégióba sokan, hogy ne kelljen magas adót fizetniük a nyaralóingatlanjaikért, hiszen lakóként jóval kisebb ez az összeg.

Ami a fiatalokat illeti, nehéz a megtartásuk. „Háromból kettő nem jön vissza, ez az arány az én három gyerekemnél is” – mondta Mészáros Miklós, aki szerint a nagyvárosok szívóereje miatt nehéz megtartani őket, főleg, ha olyan speciális képzéseket szereznek, amihez nem találnak a környéken megfelelő munkalehetőséget.

Nincs hova bővülni

Balatonboglár azért is van speciális helyzetben, mert már a háború előtt is egy kereskedelmi, ipari központja volt a Balaton déli partjának, és ez a jellege meg is maradt. Itt nem létesültek nagy SZOT üdülők, így aztán nem volt miért idejönniük a nagy apartmanházakat, lakóparkokat építő ingatlanfejlesztőknek, amit nem is bánnak.

Az egyetlen nagyterületű vízparti nyaralóhely a hajdani vasutasüdülő volt, ami ma is közcélokat szolgál, a Nemzeti Kézilabda Akadémia bázisa. A sportcsarnokkal is rendelkező akadémián kétszáz gyerek él, sportol, tanul az ország minden tájáról.

Itt nincsnek beépíthető területek, nagy eladó üdülők. Kevés a szabad telek, így nem is jellemzők az új építkezések. A város behatárolt egyik oldalról Balatonlellével, a többi oldalról a nemzeti parkkal, vagyis védett területekkel. Ez nem baj, nem cél a növekedés

– mondja Mészáros Miklós. Hozzáteszi, a szőlőskislaki településrészen – amit amúgy autópálya választ el Boglártól -, akad még tartalék terület, ha nagyon kell valamire, de az is csak átminősítés után lenne beépíthető.

Több lábon áll a település

A polgármester beszámolója szerint a városban jó a víz-, a gáz-, az áram- és az internetellátottság is. Világszínvonalú az intézmény-hálózat. „Saját egészségházzal is rendelkezünk, teljes orvospalettával” – hozza fel példaként. Mint mondja, az utak sincsnek rossz állapotban, bár el lehetne költeni a felújításukra egymilliárd forintot.

Ugyan tóparti településről van szó, a bevételeknek csak egy része származik turizmusból. A korábbi években komoly turisztikai fejlesztések történtek a Várdombon, ahol az emblematikus gömbkilátó mellett kaland és szabadidőpark is működik, és a település strandjain is mindent megvalósítottak már, amit akartak.

A polgármester szerint a turizmus olyan mint a kutya vacsorája, a bevételeit könnyen elviszi a rossz időjárás, vagy egy világjárvány. Idén például 10 százalékos a visszaesés a vendégforgalomban tavalyihoz képest.

A településre a többlábon állás a jellemző. Komoly ipari háttérrel, így iparűzési adóbevétellel is rendelkezik. Olyan országos cégek telephelyei találhatók itt, mint a Halker, vagy a Húsház. Az olasz, elektronikai alkatrészeket gyártó Datalogic üzeme mintegy 200 főt foglalkoztat. Rengeteg a szolgáltatás, többszáz középvállalkozás is működik a településen, és a kézilabda akadémia meg a város intézményei is legalább 150-150 embernek nyújtanak munkalehetőséget.

Elkelne jó pár új szolgálati lakás

Balatonboglárnak ugyan hivatalosan van 20-30 szolgálati lakása, de mint a polgármester mondja, mind rendkívül „lepukkantak’, és a bentragadt lakók miatt sem tud mit kezdeni velük a település. Szükség lenne újakra, modernekre, ezért szerettek volna élni a Balaton Fejlesztési Tanács által e célra korábban meghirdetett pályázat lehetőségével. Találtak is alkalmas ingatlant, ahol öt szolgálati lakás létesülhetett volna, mégse jött össze.

Százmillió forint támogatást nyerhettünk volna, de a beruházás mintegy 50 millió forintnyi önerőt is igényelt, amibe nem mert belevágni az akkori testület, mivel nem rendelkezett az önkormányzat költségvetése jelentősebb tartalékokkal
– magyarázta, miért maradtak le a pályázatról. Hozzátette, reméli, hamarosan adódik majd újabb lehetőség, amivel élni tudnak.

Szerinte 6-10 szolgálati lakásra lenne szüksége a városnak, hogy ne alakuljon ki szakemberhiány, főleg a pedagógusok, orvosok terén. Jelenleg a városban dolgozó szakemberek közül többen is magasabb költségű albérletben élnek. „Szerencsére így is jönnek, mert még így is vonzó a település” – mondta a polgármester.

Kép: ChatGPT - Illusztráció!